Csukás István

Requiem a főhadnagyért

Magyar hangjáték

Szülői felügyelettel

37 perc

1966. május 08.

(Legalább 4 ismétlés. Műsoron tartva 35 éven át)

Hangjáték
Eredeti hangjáték
Oratórium

Megközelítés:
Háborús |

Magyar Rádió

Szövegkönyv

Összefoglalás

1945 tele. Férfiak találkoznak Budán egy vendéglőnél, ahonnan kiszűrődik a „Lili Marlene” magyar változata (Rácz Vali gramofonfelvételén), ami a nyilas uralmat szimbolizálja. A férfiak beszédbe elegyednek. Szökött katonák, szökött hadnagy. Elmesélik történeteiket. Közben az oratórium szavalókórusa magyarázza és keretbe foglalja a történeteket. A kisember, „hódító, rabló, rettenetes véget érő ország hadseregének” katonái eldöntik, hogy mit csináljanak: hazamennek vagy „az elmebajos parancsosztogatók ellen” most már fegyverrel harcolnak, nem hősiességből, hanem mert – muszáj.   A férfiak azt a dilemmát beszélik meg, hogy mi a dolguk ilyen helyzetben, használhatják-e a „parancsot teljesítettem” kifogását – leginkább monológok formájában. A 60-as éveben divatos rádiós oratórium műfajának egy darabja.

 

 

Színlap

Rekviem a főhadnagyért

Hangjáték négy férfihangra és női szavalókórúsra

A Budai Önkéntes Ezred emlékére.

Írta: Csukás István
Zenéjét szerezte és az MRT szimfonikus zenekarából alakult kisegyüttest vezényli: Hidas Frigyes
Zenei szerk. Horkai Rózsa
Zenei rendező: Horváth Ádám
Zeneszerző: Hidas Firgyes
Km. Benkő Gyula, Kálmán György, Major Tamás, Szabó Gyula, Vass Éva, valamint az MRT női-kara.

Dramaturg: Nyerges András
Rendező: Bozó László (1966)
1966. május 8.
(37 perc)

1966. május 8. K 20.50

1966. november 18. P 10.20

1970. november 23. 3. műsor 20.41

1973. február 8, K 11.22

1999. január 5., B 10.05

2001. december 26., P 02.23

„A rádiójáték – költői zászlómeghajtás – a Budai Önkéntes Ezred katináinak emléke előtt. 1945-ben, a háború utolsó hónapjaiban a fasiszták seregéből megszökött magyar katonák szervezték meg ezt az ezredet,hogy szembefordítsák velük, esztelenü romboló egységeikkel a fegyvert. A különös hangvételű prózai oratórium négy katona útját rajzolja meg – a hősi fegyverfogásig”

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Hasonló rádiójátékok*

  1. Ivo Michiels: Alfa (1971)
  2. John Osborne: Luther (1962)
  3. Egri Viktor: A tüzet rettegik a farkasok (1961)

AI-besorolás

Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.

AI saját kategóriák (*)

Műfaji kategóriák*
háborús dráma lélektani dráma erkölcsi dráma
Hangműfaj*
monológ/monodráma narratív/elbeszélő hangjáték
Hangulat*
komor vádoló ünnepélyes feszülten erkölcsi háborúvégi
Téma*
második világháború és holokauszt városi élet és kisváros háború és civil sors erkölcsi döntés és felelősség forradalom és ellenállás nemzeti emlékezet apa-fiú kapcsolat belső szabadság és önismeret
Összekötő műfaj*
Erkölcsi határhelyzet
Műfaji jelzők*
háborús lélektani erkölcsi/morális kamarai politikai/hatalmi
Főcsoportok*
Morális és lélektani mintázatok Hatalmi és társadalmi mintázatok

AI kulcsszavak

Kulcsszavak
parancsra hivatkozás erkölcsi csődje hazamenés vagy ellenállás dilemmája szökött férfiak vallomásai gramofonhanggal jelölt rémuralom kórus által összefogott bűntudat

Tengelyprofil

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (5 fő, átl. 43 év)
Zeneszerző:
Zenei rendező:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

Felnőtt dilemmák
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 37 perc
Bemutató dátuma 1966. május 08.
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték
Eredeti hangjáték
Oratórium
Szemléletmód, alműfaj, tematika Háborús
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Szövegkönyv REKVIEM A FŐHADNAGYÉRT
Címkék

nyilasok, ellenállás
Történet időtartama Egyidejű az előadással
  • Több óra
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Kórus
Nyelvezet Köznyelv, Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Belső konfliktus
  • Munkakapcsolat
  • Politikai
  • Szolgálati-hierarchikus
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Erőszakszerv tagja
  • Erőszakszerv tagja
  • Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani felemelkedés
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Szavalókórus
Párbeszédek jellege Férfi monológ
Zenei jellemzők Átvezetőzene, Háttérzene
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Zenei tipológia Klasszikus zene
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

Létrehozva: 2023. 03. 01.; Revíziók: 2023. 03. 01.; 2023. 08. 24.; 2023. 08. 26.; 2024. 09. 04.; 2024. 10. 16.

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.