A piros oroszlán (1962)
Összefoglalás
A dunántúli fogadót negyvenöt koratavaszán ellepik a nyilasok: egyenruhás tisztek, és civil hivatalnokok, akik egyaránt a parancsra várnak. Közéjük keveredik az új rezsim szolgálatában menekülő állami ítéletvégrehajtó is, az ő muzikális kislányával. A fogadós kiszolgálja őket, de retteg is tőlük, ez a rettegés csak fokozódik, amikor kiderül, az ő katonaszökevény fia hazatért, és szerelme itt a házban, egy lepecsételt szobában bújtatja. A vész igazán akkor csap le a szerencsétlen családra, amikor az elhagyott szobában fény villan, amit az elsőtétítést felügyelő bakter fölfedez az utcán, és jelenti a kocsma nagyhatalmú vendégeinek…
*
Komor, poétikus darab, néhány bizarr – és ezért a hasonló témájú történetekhez képest érdekes emberi viszonnyal – például a „polgári”, „civil” hóhér és az őt egyszerre tisztelő, de ki is nevető nyilasok közti interakciókkal…
Színlap
Írta: Vészi Endre
Rendező: Varga Géza
Szereposztás:
A kocsmáros – Mányai Lajos; A felesége – Ladomevszky Margit; Sanyi, a fiuk – Szabó Gyula; Vilola – Vass Éva; Útkaparó – Bihari József; A tábornok – Egri István; A felesége – Simon Erzsi; Ítéletvégrehajtó – Greguss Zoltán; A feleség – Pádua Ildikó; Három különös vendég – Soós Lajos, Őze Lajos, Hindy Sándor.
1962. 04. 02. Kossuth Rádió
1985 Január 24. 19:15, Rádiószínház, Kossuth Rádió
| Szerző: | |
|---|---|
| Rendező: | |
| Színészek: | |
| Korhatár | Fiataloknak |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma |
| A korhatár indoklása |
A történelmi téma fiatal hallgatók számára ismeretterjesztő értékkel bír, ugyanakkor nyomasztó hangulati közege, komor befejezése, tanulsága okán gyerekek számára nem ajánlható. |
| Státusz | Önálló mű | ||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Hangjáték |
||||||
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
||||||
| Bemutató dátuma | 1962. április 02. | ||||||
| Játékidő | 64 perc | ||||||
| Szereposztás |
|
||||||
| Előforduló releváns játékterek | Üdülőhely/szálloda/fogadó | ||||||
| Releváns földrajzi régió | Vidék | ||||||
| Időszinkronitás | Múlt | ||||||
| Megidézett kor (magyar) | 1944-1945 Vészkorszak | ||||||
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Háborús |
||||||
| Szövegforma | DIalógus | ||||||
| Történetszál | Hálózattörténet | ||||||
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem, Kaland(sor) | ||||||
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű | ||||||
| Történet időtartama | Több nap | ||||||
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | ||||||
| Felvétel helye | Stúdió | ||||||
| Effektek és technika | Mikrofonplánok | ||||||
| Nyelvezet | Köznyelv, Emelkedett stílus | ||||||
| Főbb szereplőviszonyok | Bűnügyi, Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális, Tradícióalapú-/hierarchikus | ||||||
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Eltartott gyerek, Háztartásbeli, Hivatalnok, Erőszakszerv tagja | ||||||
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Folyamatos (bármelyik), Fordulatszerű (bármelyik), Erkölcsi lelepleződés (negatív), Halál | ||||||
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | ||||||
| Narrátor | Férfi narrátor, Szereplő | ||||||
| Narráció helye | Szakaszos | ||||||
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő | ||||||
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene | ||||||
| Zenei tipológia | Klasszikus zene, Montázs | ||||||
| Korhatár - edukációs skála | Fiataloknak | ||||||
| Bemutató médium | Kossuth | ||||||
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1939-1945 Második világháború | ||||||
| Címkék |
elsőtétítés, katonaszökevény, feljelentés, hóhér |
||||||
| Társadalmi címkék |
Katonák helyzete, |
||||||
| Említések |
Győr, Székesfehérvár |
||||||
| Régió | Magyarország (közrádió) |