A Guszev-ügy
Magyar hangjáték
Színlap
Százados forradalom
Rádiójáték
Illés Béla történelmi elbeszéléséből írta: Bihari Klára
Rendező: Várkonyi Zoltán
Személyek: Alexej Guszev; százados – Szabó Sándor; Demidov herceg – Somló István; Eszterházy herceg – Pálóczy László; Anna, fogadott leánya – Szemere Vera; Zichy Agenor gróf – Ungvári László; Vinogradov őrmester – Pécsi Sándor; vértestiszt – Kamarás Gyula; ezredes – Szegedi-Szabó István; Pópa – Vándori Gusztáv; Porkoláb – Bárdi Ödön; Volkov kapitány – Fábri Zoltán; Tihomirov főhadnagy – Zách János; német komisszár – Jákó Pál; magyar nemzetőr – Viola Mihály; Lavruska – Palotai István; falkamester – Fellegi István; magyar rab – Bagó László; börtönőr – Galgóczai Imre; Dimitrij – Földes Péter; Gavrila – Szalay Pál; Mityka – Bay Gyula; Terentyev – Farkas László
Rövid tartalom: A cári önkény Magyarországra vezénylik, a katonái körében nagy népszerűségnek örvendő, Guszev-kapitányt. Egyszer márt járt nálunk fiatalabb éveiben, s beleszeretett egy Eszterházy-lányba. Demokratikus magatartása miatt azonban hazaküldték szolgálattételre egy büntetőszázadba. Évek múlva Kijevben találkozik újra régi szerelmével, de most már végleg elválnak útjaik. Guszev kapitány látja és hirdeti katonái körében a cári intervenció értéktelenségét, s szolidaritást vállal a magyar szabadságharc eszméivel. Amikor az a hangulat lesz úrrá csapatában, hogy inkább a Habsburgok önkényuralma ellen kellene harcolniuk, mint a magyar nép ellen, Guszevet haditörvényszék elé állítják, amely halálra ítéli.
Hossz: 60 perc
1948. április 29. BUDAPEST I. 19:00 Bemutató előadás a stúdióban
1948. augusztus 18., BUDAPEST II.
Korabeli ajánlószöveg
A cári önkény Magyarországra vezénylik, a katonái körében nagy népszerűségnek örvendő, Guszev-kapitányt. Egyszer márt járt nálunk fiatalabb éveiben, s beleszeretett egy Eszterházy-lányba. Demokratikus magatartása miatt azonban hazaküldték szolgálattételre egy büntetőszázadba. Évek múlva Kijevben találkozik újra régi szerelmével, de most már végleg elválnak útjaik. Guszev kapitány látja és hirdeti katonái körében a cári intervenció értéktelenségét, s szolidaritást vállal a magyar szabadságharc eszméivel. Amikor az a hangulat lesz úrrá csapatában, hogy inkább a Habsburgok önkényuralma ellen kellene harcolniuk, mint a magyar nép ellen, Guszevet haditörvényszék elé állítják, amely halálra ítéli.
Forrás: Magyar Rádió; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | |
|---|---|
| Rendező: | |
| Rádióra alkalmazó: | |
| Színészek: | |
| Játékidő | 60 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 1948. április 29. |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
| Régió | Magyarország (közrádió) |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Forrásmű típusa | Novella, elbeszélés |
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 07. 03.; 2023. 01. 07.; 2023. 12. 19.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió Hivatal
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Barcs Sándor (1948) | Ortutay Gyula (1945-1948);
- Aktuális osztály: Az Aktuális osztályon készültek az aktualitásokra reagáló hangjátékok (1947-1949) | Vajna János (1948) | Pamlényi Ervin (1945-1949); Forrás Forrás
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Kolozsvári Grandpierre Emil és Cserés Miklós (1947-1949) | Cserés Miklós (1945-1949); Forrás Forrás
- Dramaturgia főrendező: Irodalmi és drámai osztály (1948);
- Falurádió: A falurádióban is készültek (1947-1949); Forrás
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Pápa Relli (1946-1949) | Irodalmi Osztályon belül (1946-1954) | nevelési osztályt, vezetője : PumlényiErvin (1948); Forrás
- Irodalmi Osztály: Képes Géza - Falurádió indítója, a Gyermekrádió megindítása. (1946-1954) | Kolozsvári Grandpierre Emil és Cserés Miklós (1947-1949) | Prózai és az Aktuális Osztály (1948) | Pamlényi Ervin (1945-1949) | Kolozsvári Grandpierre Emil (1946-1949); Forrás Forrás Forrás Forrás
- Műsorigazgató: Schöpflin Gyula (1946-1949);
- Prózai osztály: Vajna János (1948);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.











