Mark Twain

Koldus és Királyfi (1951) 🏆

Eredeti cím: Koldus és királyfi

Amerikai mű magyar hangjáték-változata

Kiemelkedő hangjáték
Szülői felügyelettel

Mark Twain regénye nyomán rádióra írta Mészöly Miklós

50 perc

1951. május 20.

(Legalább 5 ismétlés. Műsoron tartva 64 éven át)

Gyerek- vagy ifjúsági műsor |

Adaptáció

Megközelítés:
Történelmi eseményjáték |

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

TOVÁBBI FELDOLGOZÁSOK:

Koldus és királyfi (1965) - Varga István Koldus és királyfi (1956) - Nagy József Koldus és királyfi (1961) - Várady György Koldus és királyfi (1968) - László Endre Koldus és királyfi (1984) - Pós Sándor

Összefoglalás

Az eredti ajánló már a kor politikai közegéhez igazodva fogalmazza meg rövid cselekmény összefoglalóját: „Tom Canty, a koldusfiú véletlen folytán bekerül a királyi palotába. A királyfi, ki vágyik a szabad élet után, ruhát cserél a koldusfiúval. Az ország hat álló hétig egy koldusfiút tisztel királyának, aki királyi pedig megismeri a szegényemberek nehéz életét.”
Valóban, a jelenből, kultúrtörténeti dokumentumként (is) hallgatva, a feldolgozás hangsúlyai különösen érdekesek: a koldusbanda panaszai a kegyetlen Tudor-kori angol törvényekre, a nép, ahogy maga is lázongva háborog a kapuőr brutalitásán, ahogy a kis csavargóval bánik – mind a kibékíthetetlen osztályellentétek, és az osztályharc marxista tételeit példázza az eredeti Mark Twain szöveg kreatív átdolgozásával, melyből ugyancsak a kor ideológiai követelményeihez igazodva kimarad Miles Hendon, a hazatérő kereszteslovag, továbbá az öreg papból – Tom mentorából – klerikális háttér nélküli öreg tanító lesz…

Színlap

A Rádió Gyermekszínházának Műsora

Mark Twain gyermekregényéből rádióra alkalmazta Mészöly Miklós

Mark Twain regényéből írta Mészöly Miklós.

Hossz: 50 perc

A rendező mtsa László Endre

Rendező: Szécsi Ferenc.

Szerkesztő: Pápa Relli

Személyek:
Mesélő – Peéry Piri; Tom Canty és Edward király- Ferrari Violetta; Lord Hertford- Uray Tivadar; Lord John- Somló István; Kapitány- Rajczy Lajos; Tiszt- Palota(i) István; Asszony- Görög Ilona; VIII. Henrik- Greguss Zoltán; John Canty- Juhász József; Dick- Mányai Lajos; Jack- Raksányi Gellért; Alabárdos- Krisztián Ferenc, 1 ffi Tamás Benő 2. ffi Turgonyi Pál Egy nő Papp Nóra

Közreműködik: Kováts Barna (gitár).

Cikk: https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-TEIrM2xnOUFmbFMrRjVkVTFTL0VIQXl3OStkWWNrTmhuNy80blFjVzN1az0

„Koldus = Ferrari Violetta, Királyfi = Ferrari Violetta”

A rendezés különlegessége, hogy Ferrari Violetta játssza a két főszerepet. „.. a két szerep alakításában nem a hang megváltoztatásával tett különbséget, hanem tökéletes átéléssel elhitette a csavargó Tom és Wales hercegének hasonlatosságát. A két merőben más szerepet tettetés nélkül, saját természetes hangjával, de mély átéléssel, igényes művész eszközökkel ábrázolta. Ezért sugárzott játékából a meggyőződés és így vált bizonyossá, hogy a hangjátékleadásban is fel lehet és fel kell használni Sztanyiszlavszkij tanításait. F. I.”

Tom Canty, a koldusfiú véletlen folytán bekerül a királyi palotába. A királyfi, ki vágyik a szabad élet után, ruhát cserél a koldusfiúval. Az o…

Forrás: Magyar Rádió; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (17 fő, átl. 40 év)
Díjak, jelölések:
Nívódíj 1951
Szerkesztő:
Zenei közreműködő:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

Néhány erőszakos középkori epizód puszta elmesélése is elég, hogy a darab igényelje kiskorú hallgatók esetében a felnőtt jelenlétét.
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 50 perc
Bemutató dátuma 1951. május 20.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Szemléletmód, alműfaj, tematika Történelmi eseményjáték
Bemutató médium Petőfi
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Technikai adatok Monó
Ismétlések adatai

1991-05-19|2015-04-25
Forrásmű címe Koldus és királyfi
Forrásmű első megjelenésének éve 1881
Forrásmű típusa Regény
Kapcsolódó rádiójátékok Koldus és királyfi (1968)
Koldus és királyfi (1961)
Koldus és királyfi (1984)
Canterbury mesék
A király ruhái (1962)
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda), Köztér
  • Otthon
  • Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda)
  • Büntető létesítmény /börtön
  • Köztér
Releváns földrajzi régió Város, Külföld
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Megidézett kor (nemzetközi) 16. század
  • 16. század
  • 20. század
  • 1950-1959 Ötvenes évek
Történetszál Kapcsolattörténet, Párhuzamos történetek
  • Kapcsolattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Kaland(sor), Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban, Átváltozás
  • Küzdelem
  • Látogatás egy másik világban
  • Átváltozás
Címkék

koldus, királyfi, hasonlóság, álruha, királyi udvar, rablóbanda, nyomor, törvény, zsarnok, büntetés, igazságszolgáltatás, koronázás
Társadalmi címkék

Ifjúság helyzete
Parasztok helyzete
Gazdasági fejlődés
Fogyasztás
Ünneplés
Külföld helyzete
Politika, pártpolitika
Forradalom, felkelés, lázadás
Ellenség
Említések

Edward Herceg, VIII. Henrik, London, Tower
Történet időtartama Több hét
  • Több hét
Cselekmény kronológiája Párhuzamos
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Mikrofonplánok
Nyelvezet Köznyelv, Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Álidentitás, Nemzedéki, Politikai, Tradícióalapú-/hierarchikus, Szolgálati-hierarchikus
  • Álidentitás
  • Politikai
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Képességbeli
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Eltartott gyerek, Feudális rang/arisztokrata, Erőszakszerv tagja, Bűnöző, Ország vezetője
  • Eltartott gyerek
  • Feudális rang/arisztokrata
  • Bűnöző
  • Ország vezetője
  • Pedagógus
Releváns státuszváltozás és életesemény Folyamatos (bármelyik), Fordulatszerű (bármelyik), Anyagi siker, gazdagodás, Anyagi tönkre-csődbe menés, Társadalmi lecsúszás, Társadalmi felemelkedés, Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Lélektani felemelkedés
Főszereplők releváns kora Gyerek, Fiatal
Narrátor Mesélő
Narráció helye Keretező, Szakaszos
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Gyerek-felnőtt, Fiú-fiú
Zenei jellemzők Érzelmi, Átvezetőzene, Főcímzene, Háttérzene
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Zenei tipológia Klasszikus zene

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 04. 14.; 2022. 11. 18.; 2023. 03. 16.; 2023. 09. 17.; 2024. 04. 11.; 2025. 07. 08.; 2026. 04. 28.

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió Hivatal

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Szirmai István (1949-1953); Forrás
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Irodalmi Osztályon belül (1946-1954); Forrás
  • Ifjúsági Osztály: Sándor György (1950-1957);
  • Irodalmi Osztály: Képes Géza - Falurádió indítója, a Gyermekrádió megindítása. (1946-1954); Forrás
  • Rádiószínház: Létrejön? (1951);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.