Szerelem a fűzfák alatt
Eredeti cím: „Liúyīn jì” – 柳荫记, „Történet a fűzfák árnyékában” 13–14. századi ideji záju (杂剧) műfajáú darab
Kínai mű magyar hangjáték-változata
Összefoglalás
14. századi kínai színdarab. Magyarra kínai(s) hangzású fuvola-hárfa zenével, rímes versbe szedve, végig emelkedett, teátrális hangvétellel előadva, világos, jól követhető nyelvezettel újraírt, kiváló dramatizálással és színészi játékkal előadott darab, melynek mondanivalója az évszázadok alatt, kultúrákon keresztül is érvényes maradt. „A tudás csúfítja a nőt” – mondja az apa.
CSELEKMÉNY
Jing-té és Szan-pó szerelméről szól a tragédia. A 16 éves lány tanulni akar, de a társadalmi normák szerint nő nem tanulhat. A lány kikönyörgi atyjánál, hogy fiú ruhában elmehessen tanulni. Az apa beleegyezik azzal, hogy minden másban engedelmeskednie kell, vagy az élete az ára. Az iskolában a legjobb tanuló és alkotó lesz, és úgy szeret bele egyik társa, mintha „öccse” lenne és arra vágyik, bárcsak lány lenne. Végül megtudja, hogy tényleg lány. Amikor azonban a lány hazamegy vőlegényével, kiderül, apja már máshoz adta. Mivel a házasság eldöntése nem a gyerek, hanem a szülő dolga, és a lány már megígérte, hogy mindenben engedelmeskedni fog, a lánynak nincs más választása, ha a szabadsága mellett ki akar tartani: öngyilkos lesz.
Színlap
Rádióballada
Az ősi kínai költemény és a szecsuáni opera nyomán feldolgozta: Hegedűs Géza
„Történik Kínában, 1600 évvel ezelőtt”
Zenéjét szerezte: Kósa György
Rendezte: Barlay Gusztáv
Szereplők: Balladamondó – Ladányi Ferenc; A ballada mesealakjai: Csu Kung-juan földesúr – Gáti József; Csu asszony, a felesége – Somogyi Erzsi; Csu Jing-té, a leányuk – Váradi Hédi; Dzsen-Hszin, Jing-té szolgája – Rákosi Mária; Lian San-po, ifjú diák – Kállai Ferenc; Szu Csiu, San-po szolgája – Mádi Szabó Gábor; A tanítómester – Tímár József; Má, tartománykormányzó mandarin – Kovács Károly; Kerítőnő – Gobbi Hilda; Első diák – Szatmári István; Második diák – Petrik József; A mester szolgálólánya – Bakos Magda.
Bemutató: 1957. 10. 01. 20:25-22:15 Kossuth.
Ismétlések: 1957. 11. 01. 17:14-19:00 Petőfi,
1958. 07. 05. 15:44-17:30 Petőfi,
1960. 03. 12. 15:30-17:16 Petőfi,
1963. 02. 10. 15:00-16:47 Petőfi,
1965. 02. 05. 20:20-22:06 Kossuth,
1966. 10. 29. 10:10-11:57 Kossuth,
1969. 06. 29. 20:10-21:56 Petőfi,
1970. 10. 18. 18:05-19:51 Petőfi,
1978. 07. 30. 21:14-23:00 3. műsor,
1981. 07. 09. 20:33-22:20 Petőfi,
1985. 06. 28. 13:05-14:54 3. műsor,
1987. 05. 13. 19:15-21:02 Kossuth,
1996. 03. 20. 21:13-23:00 Petőfi,
2000. 12. 18. 22:12-24:00 Bartók,
2010. 04. 12. 21:14-23:00 MR3-Bartók.
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Írta: Hegedűs Géza
Zene: Kósa György
Km.: Bakos Magda, Gáti József, Gobbi Hilda, Kállai Ferenc, Kovács
Károly, Ladányi Ferenc, Mádi Szabó Gábor, Petrik József, Rákosi
Mária, Somo…
Rádióballada
Az ősi kínai költemény és a szecsuáni opera nyomán feldolgozta: Hegedűs Géza
„Történik Kínában, 1600 évvel ezelőtt”
Zenéjét szerezte: Kósa György
Rendezte: Barlay Gusztáv
Szereplők: Balladamondó – Ladányi Ferenc; A ballada mesealakjai: Csu Kung-juan földesúr – Gáti József; Csu asszony, a felesége – Somogyi Erzsi; Csu Jing-té, a leányuk – Váradi Hédi; Dzsen-Hszin, Jing-té szolgája – Rákosi Mária; Lian San-po, ifjú diák – Kállai Ferenc; Szu Csiu, San-po szolgája – Mádi Szabó Gábor; A tanítómester – Tímár József; Má, tartománykormányzó mandarin – Kovács Károly; Kerítőnő – Gobbi Hilda; Első diák – Szatmári István; Második diák – Petrik József; A mester szolgálólánya – Bakos Magda.
Bemutató: 1957. 10. 01. 20:25-22:15 Kossuth.
Ismétlések: 1957. 11. 01. 17:14-19:00 Petőfi,
1958. 07. 05. 15:44-17:30 Petőfi,
1960. 03. 12. 15:30-17:16 Petőfi,
1963. 02. 10. 15:00-16:47 Petőfi,
1965. 02. 05. 20:20-22:06 Kossuth,
1966. 10. 29. 10:10-11:57 Kossuth,
1969. 06. 29. 20:10-21:56 Petőfi,
1970. 10. 18. 18:05-19:51 Petőfi,
1978. 07. 30. 21:14-23:00 3. műsor,
1981. 07. 09. 20:33-22:20 Petőfi,
1985. 06. 28. 13:05-14:54 3. műsor,
1987. 05. 13. 19:15-21:02 Kossuth,
1996. 03. 20. 21:13-23:00 Petőfi,
2000. 12. 18. 22:12-24:00 Bartók,
2010. 04. 12. 21:14-23:00 MR3-Bartók.
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Írta: Hegedűs Géza
Zene: Kósa György
Km.: Bakos Magda, Gáti József, Gobbi Hilda, Kállai Ferenc, Kovács
Károly, Ladányi Ferenc, Mádi Szabó Gábor, Petrik József, Rákosi
Mária, Somogyi Erzsi, Szathmári István, Tímár József és Váradi Hédi
Rend.: Barlay Gusztáv (1957)
Ismétlések dátumai: 2010-04-12
NAVA ID-k: 997204
Forrás: Rádió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Színészek: (11 fő, átl. 39 év) | ||
|
|
||
| Zeneszerző: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel | |
| A korhatár indoklása |
Az öngyilkos főszereplő konklúziója, hogy csak a halálban élhet szabadon, együtt szerelmével. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 106 perc | |
| Bemutató dátuma | 1957. október 01. 17:14 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Adaptáció |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Romantikus dráma Romantikus |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs | |
| Ismétlések adatai |
2010-04-12 |
|
| Kézirat vagy gépirat | OSZK Színháztörténeti Tár MM 11,379 | |
| Forrásmű címe | „Liúyīn jì” – 柳荫记, „Történet a fűzfák árnyékában” 13–14. századi ideji záju (杂剧) műfajáú darab | |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1300 | |
| Forrásmű típusa | Színmű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Oktatási intézmény/kollégium, Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék, Külföld |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | Ókor |
|
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Szenvedéstörténet, Átváltozás |
|
| Címkék |
Engedelmesség, lázadás, szülő-gyerek kapcsolat |
|
| Társadalmi címkék |
Gyerekek helyzete |
|
| Történet időtartama | Több év |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Emelkedett stílus | |
| Főbb szereplőviszonyok | Álidentitás, Nemzedéki, Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Diák, Szülő vagy házaspár |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás, Halál | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Idős | |
| Narrátor | Férfi narrátor, Mesélő | |
| Narráció helye | Keretező | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene, Háttérzene, Nemzetiségi | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | |
| Zenei tipológia | Egzotikus/nak tűnő hangszerek, Korszakra utaló zene, Helyre utaló zene | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2022. 12. 20.; 2023. 07. 04.; 2024. 04. 11.; 2025. 05. 08.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió Hivatal
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Gács László (kormánybiztos) (1956-1957) | Benke Valéria (1957-1958);
- Ifjúsági Osztály: Sándor György (1950-1957);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.