chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Maróti Lajos

Vénasszonyok nyara (1973)

64 perc

1972. október 09. 19:54

Családi kapcsolatok Romantikus Szókimondó Társadalmi dráma

Magyar Rádió

Array

Maróti Lajos rádiójátéka

Összefoglalás

Három nő él egy toronyházi lakásban, a legfelső emeleten: nagymama, lánya és felnőtt, harmincas évei derekán járó unokája. A két idősebb nő életét kitölti unokájuk kiszolgálása, védelme minden vélt és valós veszedelemtől, de különösen a nem partiképes férfiaktól. Egyszer csak fölbukkan az unoka – Ágnes – életében egy régi udvarló, akit még kamaszkorában tiltott tőle anyja és nagyanyja, mint gyanús és főleg kispénzű egyetemistát, akiből azonban mostanra jólszituált, nemzetközi hírű mérnök lett, igaz, széteső félben lévő családdal. Mindenesetre a viharos találkozás folyamán fölmerül a férfiben is, a nőben is a kapcsolat folytatásának lehetősége. Az idősebb patrónusok azonban most is közbe lépnek: hallani sem akarnak róla, hogy unokájuk házasság reménye nélküli szerelmi viszonyt kezdjen, de főleg arról, hogy külön költözzön. Az anya megjegyzéseiből lassanként kiderül: már őt is erővel tartotta vissza a nagymama az önálló élettől – az unoka életében tehát ez csupán a hagyomány folytatása, amin felmenői most már együtt őrködnek.
Az amúgy közepes hangjátékban talán ez a motívum a legérdekesebb: még jóval a tranzakcióanalista pszichológia divatja előtt fölvillantja a „sorskönyvi átok”, a rossz szülői, nagyszülői gátló parancsok motívumát.

Színlap

Maróti Lajos hangjátéka
Szereposztás:
Ágnes – Kohut Magda, Kazi – Kállai Ferenc,
Nagymama – Sulyok Mária, Mama – Tolnay Klári,
Kléz János – Képessy József, Pincér – Konter
László
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rendező: Varga Géza (1972)
1972. október 9.

Kritikusok díja Szinésznői díj
Petőfi szellemi öröksége hangjátékpályázat különdíj

Korabeli ajánlószöveg

A leghétköznapibban induló történet Maróti Lajos új rádiójátékának alapja: szürkén morzsolódó munkanapok, egy nőkből álló, egymást éltető (és terrorizáló) családi közösség. Aztán hirtelen kiderül, hogy a hősnő, Ágnes elrontott élete lapul meg az idill alján. Az életre való gyávaság, egy váratlanul felbukkanó diákkori szerelem motívumai kavarognak a darabban, melyet valami múltat idéző, de egyre csípősebb játékosság is átsző. A jelképes cím a közelgő öregségre, az utolsó pillanatban újra megcsillanó esélyekre utal: még meg lehet szabadulni az otthoni nyügöktől, még megteremthető a saját, szuverén élet. (1972)

Szerző
Rendező
Színészek
Dramaturg
Díjak és nevezések
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála 16 - téma
Korhatár rövid indoklása

Az explicit szex vissza-visszatérő témája a dialógusokban, a felajánlkozás-visszautasítás epizód, de különösen a nagymama meggyilkolásának gondolata, a gyilkosság bűnének relatív volta az adott kontextusban – gyerekhallgatók érzelmi fejlődésére káros hatással lehet, ezért a hangjáték tizenhat éven felüli közönség számára ajánlható.

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték, Hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1972. október 09. 19:54
Ismétlések adatai

1973. Július 28., 10:05 – 11:08, Kossuth

Játékidő 64 perc
Eredeti korhatári besorolás Nincs
További szereplők

Ágnes – Kohut Magda, Kazi – Kállai Ferenc, Nagymama – Sulyok Mária, Mama – Tolnay Klári, Kléz János – Képessy József, Pincér – Konter László

Előforduló releváns játékterek Otthon, Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Köztér
Releváns földrajzi régió Város
Időszinkronitás Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Szövegforma DIalógus
Történetszál Kapcsolattörténet, Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Keresés, Élettörténet, Szenvedéstörténet
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Történet időtartama Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Speciális effektek, Mikrofonplánok
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Háztartásbeli, Hivatalnok, Nem felsővezető mérnök/műszaki szakember
Releváns státuszváltozás és életesemény Folyamatos (bármelyik), Fordulatszerű (bármelyik), Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás
Főszereplők releváns kora Középkorú, Idős
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Nő-nő, Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene, Zenei téma
Zenei tipológia Tánczene/popzene/esztrád/liftzene, Korszakra utaló zene
Bemutató médium Kossuth
Forrásmű típusa Színmű
Forrásmű címe Vénasszonyok nyara
Megidézett kor (nemzetközi) 1970-1979 Hetvenes évek
Címkék

tranzakcióanalízis, hagyomány, nemzedékek, házasságon kívüli kapcsolat, szerelem, érdekházasság

Társadalmi címkék

Értékrendek, Lakáshelyzet

Említések

Afganisztán

Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

Horthy Miklós, a fehérek vezére

Vénasszonyok nyara Hollós Ervin és Lajtai Vera könyve alapján írta: Szabó György Horthy –

1

Utazás a vénasszonyok nyarában

Mózes Attila hangjátéka saját kisregényéből (2 rész)A mottóként megszólaltatott versetKirály László írta

1

Énekes madár (1946)

Előadás a stúdióban Alcím: Székely népi játék három felvonásban Írta: Tamási Áron Rendezte: Egri

1

Vénasszonyok nyara (1971)

”’Írta”’: Gerhard Rentsch ”’Fordította”’: Gáli Jó

1

Vélemény, hozzászólás?

hu_HUHUN