A sötét torony
Eredeti cím: The dark tower, BBC Home Service
Ír hangjáték magyar változata
Összefoglalás
A nemzetközi hangjátékirodalomban áttörést jelentő mű. 1946-ban sugározta a BBC, Britten zenéjével. (Akkor még a magyar rádióújság is közölte London műsorát, ezért ismerhető az időpont is: 1946. december 19, London III., 22.45). A BBC bevezetője szerint a mű parabola, és utal Robert Browning, „…Roland vitéz a Setét Toronyhoz ért” (Childe Roland to the Dark Tower Came) c. költeményére. Valóban, a mű a vers történetét teljesíti ki. A 46-os bemutató és a szerző életrajza alapján azonban egyértelmű a párhuzam: a sok-sok fiú, aki elindult megbirkózni a sötét toronnyal, a második világháborúban odaveszett angolok, és akik partra szálltak Európában, azok a fiúk. A mű fő kérdése: van-e ilyen esetben szabad akarat? Egy angol, akit a királya háborúba küld, mondhat-e nemet és választhatja-e a saját életét a sötét toronnyal való küzdelem helyett, akkor is ha apja és testvérei (vagy honfitársai) is odavesztek már. A magyar fordítás 1969-es a vasfüggöny túloldalán, de a sötét tornyok újra és újra felbukkannak a történelemben és a kérdés mindig aktuális marad.
Korabeli ajánló
Rádiószínház:
A SÖTÉT TORONY
Louis MacNeice, a neves angol költő a háború kezdetétől 1963-ban bekövetkezett haláláig a BBC dramaturgiájának munkatársa volt. Ma bemutatandó rádiójátéka nem sokkal a háború után született.
A Sötét Torony a Rossz jelképe a rádiójátékban: az olyan hatalmaké, melyek elállatiasítják, egymás gyilkossává teszik az embereket. A Sötét Toronyban lakó Sárkány uralkodni akar a világon, de ha időről időre akad egy férfi, aki a harci kürtjellel párviadalra hívja ki — ez egyértelmű a biztos halállal —, a Sárkány néhány évig nem mer sötét tornyából kimozdulni.
A főhős, Roland egész családja a Sárkány, a Rossz fékentartására szánta életét. Erre a hivatásra nevelteti anyja Rolandot is, a legkisebb fiút. Roland azonban folyton kérdezősködik, kétkedik. Nem hisz a Sárkányban, nem hisz a Próba értelmében, csak anyja és a hagyomány ereje indítja el útján. Hátborzongató és léha kalandok után Roland magára marad. Egyedül kell döntenie, és ekkor már ő is az embertelenség elleni végső küzdelmet, a Sárkány elleni végzetes kihívást választja.
A zene és a vers ereje mellett a furcsa jellemek kavargása és a történet izgalmassága is maradandó élménnyé teszi Louis MacNeice klasszikusnak számba menő hangjátékát. (1969)
Színlap
Louis MacNiece rádiójátéka.
A magyar változatot fordította: Garai Gábor
Zeneszerző: Sugár Rezső
Zenei rendező: Beck László
Roland – Tordy Géza
Az édesnyja – Bulla Elma
Az édesapja – Ajtay Andor
Gavin – Lőte Attila
A gyermek Roland – Zeitler Zoltán
Házitanár – Szakáts Miklós
Kürtös őrmester – Kiss Ferenc
Sylvie – Vass Éva
vak Péter – Gáti József
Korhely – Mádi Szabó Gábor
Neaera – Pécsi Ildikó
Hajópincér – Márkus László
Lelkész – Rajz János
Az idő – Balázs Samu
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekarából alakult kamaraegyüttes, Görgei György vezényletével
A hangfelvételt Krausz Éva és Váczi Györgyné készítette.
Rendező: Varga Géza
1969. március 28., Kossuth, Rádiószínház 19:35
1974. november 19., 3. m. 21.18 A HANGJÁTÉK TÖRTÉNETÉBŐL – utána Gyárfás Miklós, Elbert János és Varga Géza beszélgetnek a darabról
1985. október 2. K 19.15
1994. június 6. B 22.50
A sötét torony: a R o s s z. Az embert gyilkos állattá rontó hatalmak jelképe. A sötét torony lakója a Sárkány, aki mindaddig uralja a világot, halált sugalmazva és osztva, míg párviadalra ki nem hívja egy férfi. Most éppen a Rossz ellen szerződött családban serdülő Rolandon a sor… (1974)
1969 MRT nívódíjat kapott Tordy Géza a kiváló alakításáért.
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
Hasonló rádiójátékok*
- Elsötétítés (2009)
- Találkája volt (1979)
- Magnificat (1970)
- A vadkacsa (1982)
- Bunker (1987)
- Laodameia (1994)
- Asszony a fronton (1995)
- Dzsonni, a tengerész (1977)
- Laodameia (1994)
- A kékfényű lámpás (1987)
- Boldogság (1951 Pavlenko)
- Az égbolt nem felel (1967)
- Koronás Szarvas Anya (1986)
- Lótuszok kertje (1985)
- Akát, a vadász (1975)
- A sárkány (1985)
- Elsötétítés (2009)
- Weinmann Éva naplója (2013)
- Magnificat (1970)
- A hang és a téboly (1988)
- Találkája volt (1979)
- Ház a határon (1986)
- Asszony a fronton (1995)
- Láp (1998)
- Álomjáték (Horgas) (1983)
- Sancho Panza szigete (1983)
- Baudelaire Nagykőrösön (2016)
- Odabenn (2021)
- A nagy utazás (1966)
- Alfa (1971)
- Merlin, a varázsló (1967)
- Holdbéli utazás (1998)
AI-besorolás
Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.
AI saját kategóriák (*)
- Hangulat*
- hátborzongató emelkedett mitikus kérdező tragikus
AI kulcsszavak
Tengelyprofil
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Színészek: (14 fő, átl. 47 év) | ||
|
|
||
| Díjak, jelölések: | ||
|
Nívódíj Nívódíj 1969 |
||
| Fordító: | ||
| Zeneszerző: | ||
| Zenei rendező: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma 16 - explicit | |
| A korhatár indoklása |
Eegy korábbi besúgó arról számol be, hogy megvakította saját magát, miután beárulta apósát, felesége meg öngyilkos lett. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 90 perc | |
| Bemutató dátuma | 1969. március 28. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Mese felnőtteknek Fordítás |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Példázat Háborús |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Nyomtatott megjelenés | Gábor Viktor (szerk.): A sötét torony. 25 hangjáték. Európa, Budapest, 1969 | |
| Forrásmű címe | The dark tower, BBC Home Service | |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1946 | |
| Forrásmű típusa | Rádiójáték | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda), Jármű (űrhajó is), Absztrakt tér vagy varázstér | |
| Releváns földrajzi régió | Absztrakt tér | |
| Időszinkronitás | Absztrakt, Örök jelen | |
| Megidézett kor (magyar) | 1944-1945 Vészkorszak | |
| Történetszál | Egyhősös történet | |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Látogatás egy másik világban | |
| Társadalmi címkék |
Katonák helyzete |
|
| Történet időtartama | Több év | |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Nemzedéki, Szolgálati-hierarchikus, Belső konfliktus | |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja, Prostituált | |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani felemelkedés, Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Esküvő | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Érzelmi | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű, Double plot | |
| Zenei tipológia | Klasszikus zene | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 07. 03.; 2023. 07. 29.; 2023. 10. 01.; 2025. 05. 29.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Aktuális osztály: Márványi György (1969);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.