A kutya
Észt hangjáték magyar változata
Összefoglalás
Egy szovjet érabeli észt történet Tallin rosszarcú társaságáról, egy cigánynak kinéző lány, és problémás barátja, alkoholista édesanyja, valamint az őket sakkban tartó helyi banda játékába zavar bele egy kívülálló, aki akaratán kívül, a „legnagyobb jóindulattal”, a lányba beleszeretve próbál rajta segíteni, de mivel semmit sem ismert a szereplők hátteréről, jóindulatával csak egyre nagyobb bajt kever, ami végül tragédiába torkollik.
Korabeli ajánló
A társadalom periférijára vetődött fiatalok életéről tudósít az észt-szovjet szerző. A hangjáték főhőse Reet, a bűnözők közé keveredett lány. Kais, a tanár ki akarja őt szabadítani méltatlan környezetéből, de rá kell ébrednie, hogy ebben a számára ismeretlen világban sajátos törvények uralkodnak.
Színlap
Ardi Liives hangjátéka.
Fordította: Fehérvári Győző
Rendező: Pós Sándor
Technikai munkatárs: Kiss László és Fehér Zoltán
Dramaturg: Maráz László
Szereplők:
Kais – Harsányi Gábor
Reet – Molnár Piroska
Az anyja – Sulyok Mária
Rein – Dunai Tamás
Colos Volts – Csurka László
A társa – Dégi István
Rendőr – Turgonyi Pál
1980. február 3., 3. műsor, 21.12
1981. augusztus 9., 3. műsor 17.26
1982. június 8. hétfő KOSSUTH 16.09
1986. december 21, 22:41 3. Műsor
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (7 fő, átl. 46 év) | ||
| Fordító: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel | |
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 50 perc | |
| Bemutató dátuma | 1980. február 03. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Fordítás |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Dráma |
|
| Bemutató médium | 3. műsor | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Köztér |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1970-1979 Hetvenes évek |
|
| Történetszál | Kapcsolattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés, Küzdelem |
|
| Társadalmi címkék |
Nők helyzete |
|
| Történet időtartama | Több hét |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Bűnügyi, Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív), Halál | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal | |
| Narrátor | Férfi narrátor, Szereplő | |
| Narráció helye | Rezonőr | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Nincs zene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű, Double plot, Erőszak |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 12. 07.; 2025. 04. 16.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.