Fejes Endre (45)

Vigyori

Magyar hangjáték

Kiemelkedő hangjáték
Szülői felügyelettel

Összefoglalás

Kemény romantikus történet egy vasmunkásról (ő Vigyori) és munkatársnőjéről, civilben második generációs prostituáltról, akit elvesz, gyereke lesz tőle, azaz gyereke lesz tőle és elvesz, azaz… a folytatás benne van a darabban. Kemény, szomorú darab kitörésről, szegénységről, vágyott gazdagságról, a képtelenségről annak felismerésére, hogy hogyan jó valakinek. A rádiójátékot az öreg szaki meséli el, aki pártfogásába veszi a párt. A színhely egy gépműhely, egy kis lakás, egy kocsma. De tud-e a végén nevetni Vigyori?
A feszes Cserés-rendezés végig fenntartja a figyelmet és a reményt, hogy a dolgok akár jóra is fordulhatnak.

Színlap

Fejes Endre hangjátéka

Szereposztás:

Vigyori – Szabó Gyula,
A lány – Béres Ilona,
Az öreg – Csákányi László

Közreműködik: Balázs Péter, Márki Géza, Tarsoly Elemér, Zámory László

Dramaturg: Major Anna

Rendezte: Cserés Miklós dr.

Bemutató:

1968. július 8. 19:51, Kossuth (69 perc)

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (6 fő, átl. 39 év)
KorhatárFiataloknak
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

Abortusz

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 69 perc
Bemutató dátuma 1968. július 08.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Dráma
Romantikus dráma
Realista
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Gyár/üzem, Otthon, Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
  • Gyár/üzem
  • Otthon
  • Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
Időszinkronitás Szinkron
  • Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1956-1959 Forradalom, megtorlás
  • 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1989 Rendszerváltás
  • 1959-1969 Korai Kádár-korszak
  • 1970-1979 Érett Kádár-korszak
  • 1980-1988 Késő Kádár-korszak
Történetszál Hálózattörténet
  • Egyhősös történet
  • Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Keresés, Küzdelem, Élettörténet, Szenvedéstörténet, Átváltozás
  • Küzdelem
  • Szenvedéstörténet
  • Átváltozás
Címkék

prostituált, kurva, munkás, munkáslány, műhely, abortusz, szaki

Történet időtartama Több hónap
  • Több év
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat, Szerelmi/szexuális
  • Munkakapcsolat
  • Szerelmi/szexuális
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Munkás
  • Munkás
  • Szolgáltatóipari alkalmazott
  • Prostituált
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Középkorú, Idős
Narrátor Férfi narrátor, Szereplő
Narráció helye Rezonőr
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Korhatár - edukációs skála Fiataloknak
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
  • Szórakoztató Osztály: Bozó László (1967-1968);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.