Vészi Endre

A sufni 🏆

Magyar hangjáték

Szülői felügyelettel

55 perc

1982. szeptember 27.

(Legalább 4 ismétlés. Műsoron tartva 10 éven át)

Eredeti hangjáték
Hangjáték

Megközelítés:
Moralizáló-filozófikus |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Nyári szaki, megbecsült gyárimunkás, alig várja, hogy nyugdíjba mehessen, pedig maradhatna, és munkatársai sem igazán értik lelelkesedését. Neki azonban nagy tervei vannak: műhellyé alakítaná a villany nélküli, baromfiólnak használt sufnit, hogy kiteljesíthesse benne ezermester-szenvedélyét, ami már eddig is hajtotta, amikor szabadidejében ügyes kis játékszereket, látványos szerkezeteket épített, a maga gyönyörűségére, vagy – úgymond – jelképes, árért, megrendelésre. Ilyen „megrendelője” a festő Eszter, környékbeli úriasszony, családanya, aki úgymond, megérti őt, sajátos művészet-, munka, és világfelfogását, és aki iránt valószínűleg titkos plátói vonzalmat érez. Felesége már kevésbé érti őt, bár szereti, és csendben tűri hogy egyetlen extra bevételi forrásuk, a tyúktenyészet is elvesszen, merthogy helyében elkészül a csillogó sufni-műhely. Neki csak egy a fontos, gyakorlatiasabb, de az életben ugyancsak sikertelen fia és ábrándos férje között enyhüljön a feszültség. Azonban ez a kívánsága sem teljesül, ahogy a Nyári reményei sem teljesülnek: kudarc, megszégyenülés, keserű kiábrándulás vár rá…

*

A rádiójáték tartalmi mélységei, a színészi játék kiválósága annak ellenére figyelemreméltóvá teszi, hogy nincsenek benne rendezői, dramaturgiai érdekességek, figyelmet érdemlő kísérleti megoldások.

Színlap

Vészi Endre hangjátéka
Szereposztás:
Nyári ……………. Őze Lajos
Nyáriné ………….. Törôcsik Mari
Eszter …………… Béres Ilona
A többi szerepben: Csurka László, György László, Horváth Gyula, Jászai László, Sinkó László, Sörös Sándor, Suka Sándor, Szilágyi Tibor, Szilvássy Annamária, Zenthe Ferenc
A felvételt Kiss László és Borlai Kinga készítette
Zenei munkatárs: Török Etel
Dramaturg: Bárdos Pál
Rendező: Varga Géza (1982)
1982. szept. 27. (56 perc)

1982. okt. 9. Kossuth 10:05

1983. 02. 01. Petőfi 22:04

1984. szeptember 17., 19.15-20.11

1991. 05. 03 Kossuth 21.05

1992. máj. 3. Kossuth 21:05

Prix Italia nevezés

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Hasonló rádiójátékok*

  1. Bárdos Pál: A közös öltöző foglyai (2001)
  2. Somogyi Tóth Sándor: A bíró is halandó (1968)
  3. Fejes Endre: Vigyori (1968)

AI-besorolás

Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.

AI saját kategóriák (*)

Műfaji kategóriák*
dráma családi tragikomédia családi komédia életrajzi komédia társadalmi komédia
Hangműfaj*
hangjáték/rádiójáték dokumentarista hangjáték társadalmi hangjáték
Hangulat*
keserű együttérző kiábrándult csendesen tragikus hétköznapi
Téma*
házasság és válás női sors és szerepek családi konfliktus polgári világ és társasági élet média, rádió és nyilvánosság
Összekötő műfaj*
Családi konfliktusdráma
Műfaji jelzők*
családi komikus/vígjátéki életrajzi/portré társadalmi művészeti/alkotói lírai tragikus
Főcsoportok*
Kapcsolati és családi mintázatok Történelmi és kulturális mintázatok Műfaji és formai mintázatok

AI kulcsszavak

Kulcsszavak
nyugdíjas önmegvalósítás ezermester műhelyálom családi kiábrándulás kispolgári tragikomédia

Tengelyprofil

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (12 fő, átl. 47 év)
Díjak, jelölések:
Prix Italia
Prix Italia 1983
Zenei szerkesztő:
Technikai munkatárs:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

A darab tartalmának, üzenetének lélektani komplexitása, sokértelműsége feltételezi a szülői/felnőtt magyarázatot, ellenkező esetben érzékeny kiskorú érzelmi fejlődését a hallottak megzavarhatják.
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 55 perc
Bemutató dátuma 1982. szeptember 27.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Moralizáló-filozófikus
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Gyár/üzem, Otthon
  • Gyár/üzem
  • Otthon
  • Téesz/birtok/zárt vagy szabadtéri mezőgazdasági objektum
  • Tudományos objektum
Releváns földrajzi régió Vidék, Város
  • Vidék
  • Város
Időszinkronitás Szinkron
  • Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1959-1989 Kádár-korszak
  • 1989 Rendszerváltás
  • 1980-1988 Késő Kádár-korszak
Megidézett kor (nemzetközi) 1980-1989 Nyolcvanas évek
  • 20. század
  • 1980-1989 Nyolcvanas évek
  • Hidegháború
Történetszál Egyhősös történet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Keresés
  • Szenvedéstörténet
  • Átváltozás
Címkék

Nyugdíj, ezermester, barkácsolás, veszekedés, baromfiudvar
Társadalmi címkék

Munkások helyzete,
Lakáshelyzet,
Termelés,
Hiánygazdaság,
Gazdasági fejlődés,
Idősek helyzete
Történet időtartama Több hét
  • Több hónap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Mikrofonplánok
Nyelvezet Köznyelv, Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat, Nemzedéki, Szolgálati-hierarchikus
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Munkakapcsolat
  • Nemzedéki
  • Szerelmi/szexuális
  • Képességbeli
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Munkás, Háztartásbeli
  • Munkás
  • Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Nyugdíjas
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Fordulatszerű (bármelyik), Lélektani összeroppanás, Bukás
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú, Idős
Narrátor Férfi narrátor, Női narrátor, Szereplő
Narráció helye Szakaszos, Rezonőr
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Zenei tipológia Egyéb szólóhangszer, Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus, Montázs

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 04. 21.; 2022. 08. 10.; 2023. 05. 26.; 2023. 09. 04.; 2023. 12. 08.

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
  • Szórakoztató Osztály: László György (1982);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.