chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Wolfgang Weyrauch

** A japáni halászok **

51 perc

1964. November 13. :

Baljós hangulatú Dráma Hátborzongató Igaz történet alapján Komor Szokatlan Tragédia

Magyar Rádió

Array

Összefoglalás

Egy japán faluban 9 évvel a háború után a halászok megbetegszenek egy távol felrobbantott atombombától (a „zöld sárkánytól”), ami megfertőzte a tengert és a halakat. A férfiak úgy döntenek, megölik magukat, hogy ne terjesszék tovább a ragályt (és a fertőzött halakat). A munka a halászok elidegenedett monológjai és párbeszédeiből bontakozik ki – a narrátor meg is szólítja a hallgatót („Uram…”), akiért ők meghalnak. Oratórium.

A történet talán az 1954-es Bikini-szigeteki kísérleti robbantásban megfertőződött japán halászhajónak a története ihlette.

Színlap

Wolfgang Weyrauch rádiójátéka

Fordította: Garai Gábor

Zeneszerző: Decsényi János

Kísérőzene: Decsényi János

Zenei rendező: Járfás Tamás

Rendezte: Solymosi Ottó

Szereplők:

Susushi: Nagy Attila

Felesége: Temessy Hédi

Vevő: Győrffy György

Hivatalnok – Várady György,

Halászok: Horkay János, Horváth Ferenc, Mádi
Szabó Gábor, Pethes Sándor, Prókai
István és Raksányi Gellért,

Halászfeleségek: Békés Rita, Győri Ilona,
Tóth Judit és Zolnay Zsuzsa,

Gyerekek: Kecskédi István és Pogány Péter

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekarából alakított kamarazenekar és a Budapesti Madrigálkórus, vezényel: Görgei György.

Karigazgató: Szekeres Ferenc

1964. 11. 13. 20.25-21.15 Kossuth

1968. május 13., P 20.30

1974. április 28. 18:05 Petőfi

1983. november 23., K 10.35

1997. jan. 18., K 21.05

1999. június 22. B 10.05

Cikk  https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-RnBaMCtnRCs3a3JnbFh4MWVRV2hUcUxZZE04V1VCV0cySEJ0U1BWUlZvcz0

Nincs jelenetezés, nincs a megszokott értelemben vett drámai harc, nincsenek tényleges szerepek, csak emberi hangok — ez volt a leginkább szembetűnő Wolfgang Weyrauch darabjában — amikor először találkoztam vele, és feltehetően ez lesz a hallgatók újszerű élménye is. Tulajdonképpen semmi olyan nincs Wolfgang Weyrauch hangjátékában, amit ne tudtunk volna már — de ahogyan mondja! Hatalmas, sodró monológ az egész, mondatok ritmikus egymásutánja, sírból küldött utolsó üzenet, drámai erejű figyelmeztetés.
Egy békés japán halászfalu lakói megbetegszenek egy amerikai atomrobbantásból származó radioaktív esőtől. A halászok hozzátartozóikkal együtt elpusztítják önmagukat, nehogy a romlás továbbterjedjen. Mindössze ez a cselekménye ennek a — talán legismertebb — nyugatnémet hangjátéknak. 1955-ben keletkezett és szinte jelképesnek tekinthető, hogy éppen Münchenben mutatták be először, a hirosimai katasztrófa tizedik évfordulóján. Azóta nyomtatásban és hangszalagon bejárta a világot. Írója, Wolfgang Weyrauch, „kellemetlen’’ ember, aki kimondja, amit szükségesnek tart kimondani, tekintet nélkül arra, hogy tetszik-e ez környezetének, olvasóinak, hallgatóinak. Moralista, aki -fáradhatatlanul int, óv, szenvedélyes vádló, mind lírájában, mind rádiójátékaiban és elbeszéléseiben. Ez a darabja is „kényelmetlen” mű — félelemmel teli figyelmeztetés, hogy senki se hunyja be szemét a valóság előtt. (Lóránd Lajos, 1964).

A rádiójáték alapján egyfelvonásos opera készült 1970-ben, írta Károly Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház karmestere, szövegét Bogdán Endre írta.  (rádiós bemutató: 1970. június 12.)

Blurb from Radio Guide

Nincs jelenetezés, nincs a megszokott értelemben vett drámai harc, nincsenek tényleges szerepek, csak emberi hangok — ez volt a leginkább szembetűnő Wolfgang Weyrauch darabjában — amikor először találkoztam vele, és feltehetően ez lesz a hallgatók újszerű élménye is. Tulajdonképpen semmi olyan nincs Wolfgang Weyrauch hangjátékában, amit ne tudtunk volna már — de ahogyan mondja! Hatalmas, sodró monológ az egész, mondatok ritmikus egymásutánja, sírból küldött utolsó üzenet, drámai erejű figyelmeztetés.
Egy békés japán halászfalu lakói megbetegszenek egy amerikai atomrobbantásból származó radioaktív esőtől. A halászok hozzátartozóikkal együtt elpusztítják önmagukat, nehogy a romlás továbbterjedjen. Mindössze ez a cselekménye ennek a — talán legismertebb — nyugatnémet hangjátéknak. 1955-ben keletkezett és szinte jelképesnek tekinthető, hogy éppen Münchenben mutatták be először, a hirosimai katasztrófa tizedik évfordulóján. Azóta nyomtatásban és hangszalagon bejárta a világot. Írója, Wolfgang Weyrauch, „kellemetlen’’ ember, aki kimondja, amit szükségesnek tart kimondani, tekintet nélkül arra, hogy tetszik-e ez környezetének, olvasóinak, hallgatóinak. Moralista, aki -fáradhatatlanul int, óv, szenvedélyes vádló, mind lírájában, mind rádiójátékaiban és elbeszéléseiben. Ez a darabja is „kényelmetlen” mű — félelemmel teli figyelmeztetés, hogy senki se hunyja be szemét a valóság előtt.

Author
Director
Actors
Fordító
Zeneszerző
Zenei rendező
Age Rating Szülői felügyelettel
Age rating justification

Radioaktív szennyezett emberek – és gyerekek – tragédiája

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték, Fordítás, Hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1964. November 13. :
Játékidő 51 perc
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Előforduló releváns játékterek Köztér
Releváns földrajzi régió Vidék
Időszinkronitás Szinkron
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus, Katasztrófa
Szövegforma Többszereplős felolvasás
Történetszál Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Történet időtartama Több hét
Cselekmény kronológiája Kronologikus, Flashback
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Belső monológ hanghatás, Párhuzamos szövegmondás, Kórus
Nyelvezet Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda
Releváns státuszváltozás és életesemény Halál
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Férfi narrátor
Narráció helye Szakaszos
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi belső monológ
Zenei jellemzők Érzelmi
Zenei tipológia Egzotikus/nak tűnő hangszerek, Helyre utaló zene, Klasszikus zene
Technikai adatok Monó
Forrásmű címe Die japanischen Fischer
Forrásmű első megjelenésének éve 1955
Forrásmű típusa Rádiójáték
Megidézett kor (nemzetközi) 1950-1959 Ötvenes évek
Címkék

Radioaktív eső, radioaktív víz, radioaktív emberek, atombomba, Japán

Kódolás kész? Kész
Nyomtatott megjelenés Albert Gábor (szerk.) Láthatatlan színpad. Német hangjátékok. Európa, Budapest, 1964
Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

Szellem Rt.

Abe Kobo színművének rádióváltozata Hani Kyoko fordítása nyomán í

1

A király és az idő

Írta és rendezte: Török Tamás Erdélyi János a múlt századi kö

0

Vidám vérfagyasztás

Fantomok, lidércek és egyéb sz

0

Nils Holgersson csodálatos utazása

Selma Lagerlöf regényét – Hamvas-Reviczki Katalin fordítása alap

0

Leave a Reply

en_USENG