** A japáni halászok **
Összefoglalás
Egy japán faluban 9 évvel a háború után a halászok megbetegszenek egy távol felrobbantott atombombától (a „zöld sárkánytól”), ami megfertőzte a tengert és a halakat. A férfiak úgy döntenek, megölik magukat, hogy ne terjesszék tovább a ragályt (és a fertőzött halakat). A munka a halászok elidegenedett monológjai és párbeszédeiből bontakozik ki – a narrátor meg is szólítja a hallgatót („Uram…”), akiért ők meghalnak. Oratórium.
A történet talán az 1954-es Bikini-szigeteki kísérleti robbantásban megfertőződött japán halászhajónak a története ihlette.
Színlap
Wolfgang Weyrauch rádiójátéka
Fordította: Garai Gábor
Zeneszerző: Decsényi János
Kísérőzene: Decsényi János
Zenei rendező: Járfás Tamás
Rendezte: Solymosi Ottó
Szereplők:
Susushi: Nagy Attila
Felesége: Temessy Hédi
Vevő: Győrffy György
Hivatalnok – Várady György,
Halászok: Horkay János, Horváth Ferenc, Mádi
Szabó Gábor, Pethes Sándor, Prókai
István és Raksányi Gellért,
Halászfeleségek: Békés Rita, Győri Ilona,
Tóth Judit és Zolnay Zsuzsa,
Gyerekek: Kecskédi István és Pogány Péter
Közreműködik az MRT szimfonikus zenekarából alakított kamarazenekar és a Budapesti Madrigálkórus, vezényel: Görgei György.
Karigazgató: Szekeres Ferenc
1964. 11. 13. 20.25-21.15 Kossuth
1968. május 13., P 20.30
1974. április 28. 18:05 Petőfi
1983. november 23., K 10.35
1997. jan. 18., K 21.05
1999. június 22. B 10.05
Cikk https://archivum.mtva.hu/news_archive/item/NEWS-RnBaMCtnRCs3a3JnbFh4MWVRV2hUcUxZZE04V1VCV0cySEJ0U1BWUlZvcz0
Nincs jelenetezés, nincs a megszokott értelemben vett drámai harc, nincsenek tényleges szerepek, csak emberi hangok — ez volt a leginkább szembetűnő Wolfgang Weyrauch darabjában — amikor először találkoztam vele, és feltehetően ez lesz a hallgatók újszerű élménye is. Tulajdonképpen semmi olyan nincs Wolfgang Weyrauch hangjátékában, amit ne tudtunk volna már — de ahogyan mondja! Hatalmas, sodró monológ az egész, mondatok ritmikus egymásutánja, sírból küldött utolsó üzenet, drámai erejű figyelmeztetés.
Egy békés japán halászfalu lakói megbetegszenek egy amerikai atomrobbantásból származó radioaktív esőtől. A halászok hozzátartozóikkal együtt elpusztítják önmagukat, nehogy a romlás továbbterjedjen. Mindössze ez a cselekménye ennek a — talán legismertebb — nyugatnémet hangjátéknak. 1955-ben keletkezett és szinte jelképesnek tekinthető, hogy éppen Münchenben mutatták be először, a hirosimai katasztrófa tizedik évfordulóján. Azóta nyomtatásban és hangszalagon bejárta a világot. Írója, Wolfgang Weyrauch, „kellemetlen’’ ember, aki kimondja, amit szükségesnek tart kimondani, tekintet nélkül arra, hogy tetszik-e ez környezetének, olvasóinak, hallgatóinak. Moralista, aki -fáradhatatlanul int, óv, szenvedélyes vádló, mind lírájában, mind rádiójátékaiban és elbeszéléseiben. Ez a darabja is „kényelmetlen” mű — félelemmel teli figyelmeztetés, hogy senki se hunyja be szemét a valóság előtt. (Lóránd Lajos, 1964).
A rádiójáték alapján egyfelvonásos opera készült 1970-ben, írta Károly Róbert, a Pécsi Nemzeti Színház karmestere, szövegét Bogdán Endre írta. (rádiós bemutató: 1970. június 12.)
Korabeli ajánlószöveg
Nincs jelenetezés, nincs a megszokott értelemben vett drámai harc, nincsenek tényleges szerepek, csak emberi hangok — ez volt a leginkább szembetűnő Wolfgang Weyrauch darabjában — amikor először találkoztam vele, és feltehetően ez lesz a hallgatók újszerű élménye is. Tulajdonképpen semmi olyan nincs Wolfgang Weyrauch hangjátékában, amit ne tudtunk volna már — de ahogyan mondja! Hatalmas, sodró monológ az egész, mondatok ritmikus egymásutánja, sírból küldött utolsó üzenet, drámai erejű figyelmeztetés.
Egy békés japán halászfalu lakói megbetegszenek egy amerikai atomrobbantásból származó radioaktív esőtől. A halászok hozzátartozóikkal együtt elpusztítják önmagukat, nehogy a romlás továbbterjedjen. Mindössze ez a cselekménye ennek a — talán legismertebb — nyugatnémet hangjátéknak. 1955-ben keletkezett és szinte jelképesnek tekinthető, hogy éppen Münchenben mutatták be először, a hirosimai katasztrófa tizedik évfordulóján. Azóta nyomtatásban és hangszalagon bejárta a világot. Írója, Wolfgang Weyrauch, „kellemetlen’’ ember, aki kimondja, amit szükségesnek tart kimondani, tekintet nélkül arra, hogy tetszik-e ez környezetének, olvasóinak, hallgatóinak. Moralista, aki -fáradhatatlanul int, óv, szenvedélyes vádló, mind lírájában, mind rádiójátékaiban és elbeszéléseiben. Ez a darabja is „kényelmetlen” mű — félelemmel teli figyelmeztetés, hogy senki se hunyja be szemét a valóság előtt.
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordító | |
| Zeneszerző | |
| Zenei rendező | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála |
Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
Radioaktív szennyezett emberek – és gyerekek – tragédiája |
Solymosi Ottó | Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás | Eredeti hangjáték, Fordítás, Hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve | Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1964. november 13. : |
| Játékidő | 51 perc |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
| Előforduló releváns játékterek | Köztér |
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
| Időszinkronitás | Szinkron |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika | Tragikus, Katasztrófa |
| Szövegforma | Többszereplős felolvasás |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Szenvedéstörténet |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
| Történet időtartama | Több hét |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus, Flashback |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Belső monológ hanghatás, Párhuzamos szövegmondás, Kórus |
| Nyelvezet | Emelkedett stílus |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Munkakapcsolat |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Halál |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Férfi narrátor |
| Narráció helye | Szakaszos |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi belső monológ |
| Zenei jellemzők | Érzelmi |
| Zenei tipológia | Egzotikus/nak tűnő hangszerek, Helyre utaló zene, Klasszikus zene |
| Technikai adatok | Monó |
| Forrásmű címe | Die japanischen Fischer |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1955 |
| Forrásmű típusa | Rádiójáték |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1950-1959 Ötvenes évek |
| Címkék |
Radioaktív eső, radioaktív víz, radioaktív emberek, atombomba, Japán |
| Kódolás kész? | Kész |
| Nyomtatott megjelenés | Albert Gábor (szerk.) Láthatatlan színpad. Német hangjátékok. Európa, Budapest, 1964 |
HUN 
ENG