Csemer Géza

Forintos doktor 🏆

Magyar hangjáték

Kiemelkedő hangjáték
Szülői felügyelettel

51 perc

1982. január 07.

(Legalább 1 ismétlés. Műsoron tartva 1 éven át)

A vidék nemlétező romantikája | Dráma | Felnőtté válás | Harc a szokások ellen | Inspiráló | Intellektuális | Kilátástalanság | Komor | Meglepő hangzásvilág | Provokatív | Társadalmi dráma |

Eredeti hangjáték

Megközelítés:
Dráma |

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

Összefoglalás

A frissen végzett roma doktor úgy dönt, visszamegy falujába falusi orvosnak. Sem saját közössége, sem a gádzsók nem fogadják el orvosnak, bár mindent megtesz, hogy bízzanak benne: sikertelenül. A darab kiválóan egyensúlyoz a „magyar” és „cigányosan hangzó” színészkarakterek között. Hangmontázsai (amiben a főhős félkábulatban éli át a roma hagyományokat, saját múltjának visszhangjait), a „mellékesen” kocsmában játszott zenei betétek (amiket a legkiválóbb cigányzenészek játszanak), kiemelkedővé teszi a rádiószerű hangjátékok között. A darab dramaturgiai megoldása egyfajta levélregény, ahol a cigány orvos egyetemi évfolyamtársának írt kétségbeesett leveleiből bomlik ki a történet. Kiemelendő még a darab hitelessége, őszintesége, a politikailag korrekt értelmiségi körbe kerülő roma életének pontos és átélhető bemutatása, amire a szerző roma volta a biztosíték.

A mű azonban nem csak az értelmiségivé vált cigány identitás nehézségeiről, itt: lehetetlenségéről számol be, vagy a falujába az egyetem után dolgozni visszatérő orvosok (vagy akár tanárok) nehézségeiről, hanem arról az általános emberi tapasztalatról szól, amikor valaki a tanult szakmájában nem tud elhelyezkedni, nem fogadják be, nem kap lehetőséget, és úgy érzi: tudása haszontalan.

Színlap

Csemer Géza rádiójátéka

Szereposztás: dr. Rostás István – Sztankay István, dr. Nadler Tibor – Sinkó László, Nadlerné – Káldi Nóra, Anikó – Zsurzs Kati, Öreg Forintos – Solti Bertalan, Forintosné – Berek Kati, Nagyapa – Bihari József, Lala – Bánhidi László, Fekete Terka – Lengyel Erzsi, Kálmán – Botár Endre, Kacska – Ferenczy Csongor, Sülthús – Voght Károly, Bakró – Geréb Attila, Guriga –  Markaly Gábor, Tanácstitkár – Deák Sándor, Gyökös főorvos – Velenczey István

Valamint: Ambus András, Bence Ilona, Dózsa László, Gór Nagy Mária, Jászai László, Mihály Pál, Molnár Tibor, Tóth Judit

Km. Flaisz Imre, Horváth Elemér, ifj. Járóka Sándor

Zenei szerkesztő: Halkovics János

Zenei munkatárs: Török Etel

Felvétel: Németh Zoltán, Liszkai Károly

A rendező mtsa: Seffer Éva, Breuer Ottó

Dramaturg: Vágó Péter

Rendező: Gáll Ernő

Az Ifjúsági Rádió műsora

Kritikusok díja, 1982, ifjúsági hangjáték kategóriában: Sztankay István színészi díj

1982. jan 7. 19.25-20.06 Kossuth

1983.01.23. 17.39, Petőfi, 51 perc

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

KRITIKA A DARABRÓL

Csak találgathatjuk, hogy Csemer Géza hangjátéka, az Ifjúsági Rádiószínpadon most bemutatott Forintos doktor mennyiben önéletrajzi jellegű, s mennyi benne a fikció. Úgy tűnik föl azonban, hogy a szerző legszemélyesebb, sőt leggyötrőbb élményeit vetíti ki benne, írja ki magából, olyannyira, hogy a vallomás kényszere időnként háttérbe szorítja a megformálás finomságát, s gáttalanul árad benne egyéni és közösségi sérelmet a cigánysors sok évszázados keserűsége. Forintos doktor ugyanis cigány, aki a putriból ösztöndíjjal kerül az orvosi egyetemre, s nem annyira tehetségével, mint inkább szorgalmával el is végzi azt. De már ekkor is érezhető, hogy életútja nem lesz könnyű, származása túl érzékennyé, ingerlékennyé és gyakran igazságtalanná is teszi; a felényújtott segítő kezet is ellöki. Már ekkor a „senki földjére” kerül: cigány véreitől elszakadóban van, más társadalmi közegbe még nem tud beilleszkedni. „Megtanultam gyógyítani, és gyógyíthatatlan betegségbe estem.” Tragédiája akkor válik teljessé, amikor visszamegy a falujába, hogy gyógyítsa és nevelje a putrik népét. Saját hazájában ő sem lehet próféta — újabb összeütközései és csalódásai után visszamenekül a városba, ahol egy sufniban húzza meg magát, és újságkihordásból, napszámosmunkából él. Erősen pesszimista kicsengésű vég, de a darab logikája nem enged meg más kifejletét. A hallgató pedig csak reménykedhet, hogy Forintos doktor — sorstársaival együtt — egyszer kikínlódja magának nemcsak az emberhez méltó élet jogát, hanem a megvalósulását is. Kemény, igazmondó mű Csemer hangjátéka. Nem kíméli hőseit — s érzésem szerint önmagát sem —, kendőzetlenül tárja fel hibáikat, létük összefonódó szövevényeit. Darabja mintegy átmenetet képez a szépirodalom, az esszéjellegű önéletírás és a szociográfia között. Ez a műfaji tisztázatlanság néhol zavaró, de a mű így is hatásos, sőt egy tipikus, bár kissé végletes sors ábrázolásával megrendítő — jelentős hozzászólás a cigánykérdésről folyó vitához. Gáli Ernőrendező a cigányság összetett világát, s annak sajátos színeit emelte ki, de elkerült minden romantikus elemet. A színészek is óvakodtak szerepük túljátszásától (ami itt valószínűleg a fő veszély volt), s nagyon mértéktartó, jól kidolgozott alakításokat hallhattunk, különösen Sztankay Istvántól, Solti Bertalantól és Bihari Józseftől. B. Fazekas László (Film Színház Muzsika 1982 1982-01-16 / 3. szám)

Hasonló rádiójátékok*

  1. Bálint Tibor: Zokogó majom (1974)
  2. Nádudvari Anna: Cigány vagyok (2011)
  3. Bánkúti Gábor, Beretzky Gyula, Dolgos János: Sárika lámpása (1964)

AI-besorolás

Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.

AI saját kategóriák (*)

Műfaji kategóriák*
dráma operett/daljáték társadalmi tragédia dokumentumdráma életrajzi dráma dokumentumpróza/riport
Hangműfaj*
hangjáték/rádiójáték zenei-irodalmi montázs zenés hangjáték narratív/elbeszélő hangjáték történelmi hangjáték
Hangulat*
megrendítő pesszimista őszinte keserű társadalmilag pontos
Téma*
falusi és paraszti világ hazatérés és otthonkeresés közösségi normák és kirekesztés nyelv, beszéd és kommunikáció identitás és szerepválság nemzeti emlékezet belső szabadság és önismeret
Összekötő műfaj*
Közösségi sorskrónika
Műfaji jelzők*
zenés/daljátékos társadalmi tragikus dokumentarista életrajzi/portré történelmi/emlékezeti emigrációs/hazatérési lélektani
Főcsoportok*
Hatalmi és társadalmi mintázatok Műfaji és formai mintázatok Morális és lélektani mintázatok Történelmi és kulturális mintázatok

AI kulcsszavak

Kulcsszavak
kettős kirekesztettség értelmiségi hazatérés roma sorsdráma haszontalanná tett tudás szociografikus vallomás levélhangjáték

Tengelyprofil

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (22 fő, átl. 48 év)
Díjak, jelölések:
Kritikusok díja
Kritikusok díja 1982
Zenei szerkesztő:
Zenei közreműködő:
Technikai munkatárs:
KorhatárFiataloknak
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 51 perc
Bemutató dátuma 1982. január 07.
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Dráma
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon
  • Hivatal
  • Otthon
  • Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
  • Kórház/szanatórium
Releváns földrajzi régió Vidék
  • Vidék
Időszinkronitás Szinkron
  • Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Történetszál Egyhősös történet
  • Egyhősös történet
Narratíva/konfliktustípus Keresés, Átváltozás
  • Keresés
  • Szenvedéstörténet
  • Átváltozás
Címkék

Orvos, falu, visszatérés, díszcigány, gádzsó, gyógyítás, népi gyógyítás.
Társadalmi címkék

Hátrányos helyzetűek helyzete, Romák helyzete
Történet időtartama Több év
  • Több év
Cselekmény kronológiája Flashback, Keretes
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Belső monológ hanghatás
Nyelvezet Köznyelv, Tájszólás
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális
  • Faji/nemzetiségi
  • Munkakapcsolat
  • Nemzedéki
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Orvos/gyógyító/ápoló, Szülő vagy házaspár, Udvarló/szerető, Roma karakter
  • Diák
  • Orvos/gyógyító/ápoló
  • Szülő vagy házaspár
  • Udvarló/szerető
  • Roma karakter
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Lélektani összeroppanás, Bukás
Főszereplők releváns kora Fiatal, Idős
Narrátor Férfi narrátor, Szereplő
Narráció helye Emlékező
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő, Férfi belső monológ, Férfi levél, napló, dokumentum, Férfi monológ, Női monológ
Zenei jellemzők Háttérzene, Diegetikus élő, Nemzetiségi
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Keretjáték
Zenei tipológia Folklór
Korhatár - edukációs skála Fiataloknak

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2024. 04. 05.; 2026. 04. 10.

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
  • Szórakoztató Osztály: László György (1982);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.