Hét stáció
Magyar dokumentumjáték
Összefoglalás
Cserés Mikós egyetlen saját szövege Juhász Gyula életét követi nyomon. A kezdetekben az egyetemről ismert nyugatos költő, író barátok támogatása veszi körbe, de a szegedi költő egyre mélyebb depresszióba süllyed, mert ő a városi kultúrára vágyna, Párizsba, Pestre, de tanárként nem ő határozza meg, hogy hol tanítson, és felettesei világvégi helyekre küldik. Az 1918-19-es eseményekben új lendületet és remény kap élete, de utána ismét boldogtalanságba süllyed, amiből öngyilkossági kísérletei után végül a szanatóriumba kerül. Hogyan öli meg a rendszer, a nyomor, a kisváros a tehetséget, vagy hogy nem képes egy érzékeny lélek sem társra, sem lehetőségre találni az életben – erről szól az életrajzi hangjáték.
Színlap
Epizódok Juhász Gyula életéből
Dokumentumjáték – Irodalmi Osztály, magyar rovat.
Írta és rendezte: Cserés Miklós dr.
Juhász Gyula — Bánffy György, Kislányi Irma — Lukács Margit, Anna — Petényi Ilona, Babits Mihály — Haumann Péter, Kosztolányi Dezső — Konrád Antal, József Attila — Szegvári Menyhért
Időtartam: 40 perc
1972. április 5. K 17.20
1978.10.28. 21:25, 3. műsor (Ism.)
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Színészek: (6 fő, átl. 37 év) | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel | |
| A korhatár indoklása |
Az író mélyen depressziós |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 40 perc | |
| Bemutató dátuma | 1972. április 05. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Dokumentumműsor |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Dráma Életrajz |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Kulturális objektum |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1867-1913 Kiegyezés kora, millennium, századforduló, 1918-1924 Első világháború utáni évek, 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak |
|
| Társadalmi címkék |
Értelmiség helyzete |
|
| Említések |
Szeged, Makó |
|
| Történet időtartama | Több évtized |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus, Keretes | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi) |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Író/újságíró |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás | |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú | |
| Narrátor | Női narrátor, Szereplő | |
| Narráció helye | Emlékező | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 01. 24.; 2025. 03. 20.; 2025. 05. 19.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Forrás
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Forrás
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.