🔈 Rákóczi-induló

A Rákóczi-induló része mindennapi életünknek. Nemcsak Liszt és Berlioz csodálatos zenéjét hallhatjuk a hangversenyteremben, hanem erre a dallamra ébredünk, mert ezzel kezdi műsorát a Kossuth rádió, ezt halljuk a filmhíradó szignáljában, ebből van a Petőfi rádió szünetjele.
De ismerjük-e a művet igazán?
Sokan azt hiszik, valóban Rákóczi indulója volt, pedig mai formájában a fölkelés alatt nem létezett. S ha ezt meg tudják is sokan, azt már kevesen tapasztalhatták saját fülükkel, hogy függ össze az induló a sokkal korábbi Rákóczi-nótával. S még kevesebben tudják, hogy a dallamot már sokkal a fölkelés előtt följegyezték.
Az évszázadok alatt mennyi hiedelem, mennyi tévedés rakódott a népszerű dallamra! Mennyi romantikus mese és mennyi előítélet! Nem csoda. A Rákóczi-induló szerepet játszott történelmünk minden fordulóján, s történelmünk nyomorúsága következtében nem is mindig egynemű szerepet.
Úgy gondoltam, a rádiós feature műfaja lehetőséget ad arra, hogy ezt a változatos, színes történeti témát áttekintsük a dokumentumok segítségével, s közben sok tévedésnek, félreértésnek nyomára jöjjünk.
Persze nincs mindenre dokumentum, melyet meg lehetne szólaltatni. Ezért az ilyen dokumentumjáték bizonyos értelemben magának ássa a medret: csak az szólaltatható meg, ami van, amit tudunk, amit ismerünk.
Szerencsére elég sok mindent ismerünk, s ahol nincs zenei emlék, ott segítségünkre siet a korabeli irodalom.
A Rákóczi-induló nem zenetörténeti műsor. Dokumentumösszeállítás. Ironikus játék az indulóval, s kicsit történelmünkkel is.
Legnagyobb szépsége mégis a zene. Régi magyar dallamok a népzenétől a búcsúénekig, Liszt és Berlioz muzsikája, s közben történelmünk közismert nagyjainak véleménye az indulóról.
S néhány jó pletyka: hogy gyűjtött parazsat a fejére Csokonai a csurgói iskola évzáróján, hogy köszöntötték – Jókai riportja szerint – fáklyás zenével a derék német polgárt, aki egy szót sem tudott magyarul, mégis népképviselő akart lenni, hogy hamisították meg a tárogatót és sok més efféle — ahogy az indulóval kapcsolatban dokumentálhatóan előkerül a múlt mélyéből.
…
A jó játékot s mulatságot csak az élet zavarta meg.
A felvétel másfél nappal Latinovits Zoltán halála előtt készült.
S ha előkerül is még (épp a héten is) Latinovits néhány korábbi felvétele, az bizonyos, hogy ez volt utolsó színészi munkája.
Rossz formában, görcsben, idegesen, zárt szájjal – de egy versrészletben, egy Ady-versben mégis fölvillantva egy pillanatra a művészt, aki volt…
Bárdos Pál

Bárdos Pál dokumentum-összeállítása

Szereplők:
Bitskey Tibor, Csákányi László, Császár
Angela, Fülöp Zsigmond, Gera Zoltán,
Kálmán György, Kohut Magda, Kovács
Sándor, Latinovits Zoltán, Lukács
Sándor, Mensáros László, Sinkovits
Imre, Somogyvári Rudolf, Bige József,
Brünauer Tibor és a Sebő együttes
Szakértő: Párkayné, Eckhardt Mária
Technikai munkatárs: Hámor János és
Lakatos Gábor

Rendezte: Bozó László

Dramaturg: Lékay Ottó

Zenei szakértő: Párkayné Eckhardt Mária

Írta: Bárdos Pál

34 perc

A Rákóczi-induló játékos-ironikus dokumentumműsor.
Tárgya egy dallam, amely végigkíséri a magyar történelem évszázadait, népdal, búcsúének, verbunkos, cigányzene, szimfonikus mű, himnusz, induló, rádiószünetjel és még sok minden a változó világban.

1976. szeptember 10. 19.15., Kossuth Rádió
1976. szeptember 15. 3. műsor
1976. december 19. Petőfi Rádió  20:23 – 21:33
1986. március 30., 3. m. 22.19
1997. jan. 20 B 22.48-23.59 71 perc
2011-04-03

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Írta: Bárdos Pál
Szereplők: Bitskey Tibor, Csákányi László, Császár Angela, Fülöp
Zsigmond, Gera Zoltán, Kálmán György, Kohut Magda, Kovács Sándor,
Latinovits Zoltán, Lukács Sándor, Mensáros László, Sinkovits Imre,
Somogyvári Rudolf, Bige József, Brünauer Tibor és a Sebő együttes
Szakértő: Párkayné, Eckhardt Mária
Technikai munkatárs: Hámor János és Lakatos Gábor
Zenei munkatárs: Horkai Rózsa
Dramaturg: Lékay Ottó
Rendező: Bozó László (1976)

Ismétlések dátumai: 2011-04-03
NAVA ID-k: 1172270

A műsorban Latinovits Zoltán utolsó hangfelvétele hallható. A színész röviddel az adás rögzítése után halt meg.

/Feature/
/Jobb/ /közel/ Valaki indulót mint szignált fütyüli kétszer
/Bal/ /beköz. Ismét kétszer füttyjel
I. férfi /jobb/ Jósika Mikllós 1861-ben írt II. Rákóczi Ferenc című művéből
1. nő /bal/ „Távolról és mindig élesebben és csengőbben megszólalt..
Gyerek /bal/ / átmegy jobbra a mondóka/
2. férfi /jobb/
2 nő /bal/
jobb /tárogató-szignál/
/jobb/ /Rádió régi szünetjele/
Bal/ /A Petőfi mostani szünetjele/
…
/Vendéglő-zsivaj, harmonikás befejez valami buta slágert, aztán R. In-t húzza, majd borízű hangon: Csüccs/
/Totál: „Régi magyar nagy vitézek”/
/Totál: Hej, Rákóczi/