Camil Petrescu

A szerelem utolsó éjszakája

Eredeti cím: Ultima noapte de dragoste – Întâia noapte de război

Román mű magyar hangjáték-változata (román rendezésben)

Szülői felügyelettel

72 perc

1983. augusztus 25.

Családi kapcsolatok | Dráma | Kemény | Kiábrándult | Társadalmi dráma |

Adaptáció

Megközelítés:
Tragikus |Dráma |Romantikus dráma |Háborús |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Egy rossz, féltékenységtől és érdektől átszőtt házasság története történelmi keretbe ágyazva, ahol ez a keret – Románia belépése az 1. világháborúba – meghatározza a házasság sorsát is.

 

Színlap

Camil Petrescu román író regényét rádióra alkalmazta: Leonida Teodorescu

Zenei munkatárs: Szendrői Sándor

Szerkesztő: Horváth László

Rendező: Christian Munteanu, a bukaresti rádió főrendezője

A szereposztásból: Stefan – Tordy Géza, Ella – Andai Györgyi, Orisan – Kertész Péter,

Km. Balogh Emese, Baranyi László, Buss Gyula, Fülöp Zsigmond, Gálvölgyi János, Gosztonyi János, Harsányi Frigyes, Hegyi Péter, Horváth Józser, Joó László, Képessy József, Kora Ilona, Korbuly Péter, Láng József, Lőte Attila, Margittai Ági, Miklósi György, Pató István, Szatmári István, Tarsoly Elemér, Szersén Gyula, Ungváry László, Varga Edit, Verebes László, Végvári Tamás

Felvétel: Szaladnya Győző és Fehér Zoltán

A rendező mtsa: Kóra Ilona, Kárpáti Márta, Kula Mátyás

3. műsor, 1983. augusztus 25. 19.50–21.02

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Rendező:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (3 fő, átl. 40 év)
Szerkesztő:
Zenei szerkesztő:
Technikai munkatárs:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

Háború, megcsalás, szerető

Játékidő 72 perc
Bemutató dátuma 1983. augusztus 25.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Dráma
Romantikus dráma
Háborús
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Forrásmű címe Ultima noapte de dragoste – Întâia noapte de război
Forrásmű első megjelenésének éve 1921
Forrásmű típusa Regény
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Hivatal, Otthon, Köztér
Releváns földrajzi régió Város, Külföld
Időszinkronitás Múlt
Megidézett kor (magyar) 1914-1918 Első világháború
Történetszál Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem
Történet időtartama Több hét
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Erőszakszerv tagja, Szülő vagy házaspár, Udvarló/szerető
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Erkölcsi lelepleződés (negatív), Halál
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Zenei tipológia Egyedi énekhang
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.