Avar lovas-sír
Összefoglalás
Románia vagy Magyarország – a különbség alig észlelhető, amikor a második világháborúban a zsidók elhurcolásától a kommunista hatalmon keresztül a szabadabb szocialista évekig húzódó személyes sorsokon keresztül festett történelmi tablót nézzük. Közben a felforgatott avar lovas sírban arra mutat rá a színdarab, hogy az avarokat már valaki utálta ezen a vidéken, akik előbb voltak itt (mármint: a dákok), és akik, a történet narratívájában, végigszenvedik az évszázadokat, de — maradnak. Az 1980-as mű magyarul 1981-ben jelent meg nyomtatásban, a rádiós feldolgozás 2 évvel ezutáni.
A rádiós megvalósítás realista, sok népzenei motívummal keresztülfűzött.
A dráma 1981-es bevezetője:
„A főhős egy egyszerű parasztasszony, Mária, aki ámultan és mégis biztosan áll a körülötte megingó, összeomló, újraépülő és gyökeresen átalakuló világ középpontjában; ő az egyetlen szilárd pont mindeme viharos változásokban, ő az egyszerű emberség eszményének képviselője s a nép és haza fogalmainak megtestesítője; körülötte forognak – áldoznak le vagy hajnallanak fel – a többi eszmék-eszmények planétái. S ő az, aki a legtöbb alkalmat szolgáltatja szerzőnknek eltöprengeni egyéni szabadság és történelem viszonyán, az egész színmű eszmei kulcskérdésén. A szabadság lelkiismeret dolga: az ember olyan mértékben szabad, amilyen mértékben ezt ő maga megengedi magának – mondatja ki D. R. Popescu egyik hősével. A darab egésze azonban egyebet sem tesz, mint a szabadság társadalmi meghatározottságát illusztrálja.
Az Avar lovas-sír, szerzőnk egyik legújabb (1980-ban bemutatott) és legérdekesebb alkotása mellett, hogy – mint mondtam – a Romániában zajlott és zajló szocialista forradalom freskója, egyben elmélyült meditáció is a románság nemzeti történelme fölött, annak keresése és felmutatása, ami örök és változhatatlan e nép múltjábanjelenében. Az avar temetkező-hely motívuma, amely minduntalan visszatér az egy-mást követő képekben, a mai események és a románság régi történelme közötti kapcsolatot hangsúlyozza: a türelem, az áldozatvállalás és a békevágy ősi erényeinek minden változást átvészelő folytonosságát.”
Színlap
Dumitru Radu Popescu színművének rádióváltozata
Fordította: Veress Zoltán.
Rádióra alkalmazta: Katona Imre.
Rendező: Bozó László
Szabó — Agárdi Gábor, Bajuszos — Horváth Sándor, Kajla — Szatmári István, Anais — Ronyecz Mária, Dávid — Kézdy György, Eduard — Kálmán György. Mária — Kútvölgyi Erzsébet, Márta — Császár Angéla, Gilu — Koncz Gábor, Szakács — Bodrogi Gyula, Iván — öze Lajos, Micisapkás — Avar István, Nicoará — Sinkovits Imre, Popesctu— Tomanek Nándor, Facca — Káló Flórián, Ulá — Hau-mann Péter, Bunta — Buss Gyula, Ilié _ sinkó László, Paunita — Peremartoni Krisztina, Pásula Molnár Tibor, Viorel — Lukács Sándor
Közreműködik: a Kaláka együttes és a Nemzeti Színház Stúdiója Zenei szerkesztő: Kelemen László. Zenei rendező: Durkó Katalin.
Dramaturg: Bárdos Pál
Dumitru Radu Popescu egyike a legjelentősebb mai román íróknak. A 47 éves művész a román írószövetség elnöke, értékes regények alkotója, sikeres és termékeny színpadi szerző. Bukarestben 1980-ban bemutatott Avar lovas-sír című drámája konkrét, mégis szimbolikus képsor — hazája legújabb történelméről.
1983. június 11., 3. m. 21.28
1984. január 17, kedd Kossuth Rádió 19.56 Rádiószínház
Korabeli ajánlószöveg
Dumitru Radu Popescu egyike a legjelentősebb mai román íróknak. A 47 éves művész a román írószövetség elnöke, értékes regények alkotója, sikeres és termékeny színpadi szerző. Bukarestben 1980-ban bemutatott Avar lovas-sír című drámája konkrét, mégis szimbolikus képsor — hazája legújabb történelméről.
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordítók | |
| Dramaturgok | |
| Rádióra alkalmazók | |
| Zenei szerkesztők | |
| Zenei rendezők | |
| Zenei közreműködők | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | 16 - téma |
| Korhatár rövid indoklása |
A nácizmus és kommunizmus eseményeit mikrotörténelmi szempontból bemutató munka felkavaró lehet gyerekeknek, azon kívül érthetetlen is. A munka első részében a zsidók elhurcolása és megalázása, a másodikban a kommunista verések jelennek meg. |
Bozó László
Agárdi Gábor (61)
Avar István (52)
Bodrogi Gyula (49)
Buss Gyula (56)
Kálmán György (58)
Molnár Tibor (62)
Ronyecz Mária (39)
Sinkó László (43)
Sinkovits Imre (55)
Tomanek Nándor (61)
Bárdos Pál| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1983. június 11. |
| Játékidő | 120 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Hivatal, Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
| Időszinkronitás | Múlt, Szinkron |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Szocialista Nácizmus |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Élettörténet, Szenvedéstörténet, Átváltozás |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű |
| Történet időtartama | Több évtized |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Politikai |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Munkás, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda, Újkori politikus/káder/középvezető |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő, Női belső monológ |
| Zenei jellemzők | Diegetikus mediális, Diegetikus - a szereplők zenélnek |
| Technikai adatok | Monó |
| Forrásmű típusa | Színmű |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1939-1945 Második világháború, 1945-1950 Második világháború utáni évek, 1950-1959 Ötvenes évek, 1960-1969 Hatvanas évek, 1970-1979 Hetvenes évek |
| Címkék |
történelem, kommunizmus, nácizmus, szocializmus, |
| Említések |
avar, Kolozsvár, Várad |
| Kódolás kész? | Kész |
| Régió | Magyarország (közrádió) |