chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Dumitru Radu Popescu

Avar lovas-sír

120 perc

1983. június 11. :

Dráma Komor Politika Társadalmi dráma

Magyar Rádió

Array

Összefoglalás

Románia vagy Magyarország – a különbség alig észlelhető, amikor a második világháborúban a zsidók elhurcolásától a kommunista hatalmon keresztül a szabadabb szocialista évekig húzódó személyes sorsokon keresztül festett történelmi tablót nézzük. Közben a felforgatott avar lovas sírban arra mutat rá a színdarab, hogy az avarokat már valaki utálta ezen a vidéken, akik előbb voltak itt (mármint: a dákok), és akik, a történet narratívájában, végigszenvedik az évszázadokat, de — maradnak. Az 1980-as mű magyarul 1981-ben jelent meg nyomtatásban, a rádiós feldolgozás 2 évvel ezutáni.

A rádiós megvalósítás realista, sok népzenei motívummal keresztülfűzött.

A dráma 1981-es bevezetője:

„A főhős egy egyszerű parasztasszony, Mária, aki ámultan és mégis biztosan áll a körülötte megingó, összeomló, újraépülő és gyökeresen átalakuló világ középpontjában; ő az egyetlen szilárd pont mindeme viharos változásokban, ő az egyszerű emberség eszményének képviselője s a nép és haza fogalmainak megtestesítője; körülötte forognak – áldoznak le vagy hajnallanak fel – a többi eszmék-eszmények planétái. S ő az, aki a legtöbb alkalmat szolgáltatja szerzőnknek eltöprengeni egyéni szabadság és történelem viszonyán, az egész színmű eszmei kulcskérdésén. A szabadság lelkiismeret dolga: az ember olyan mértékben szabad, amilyen mértékben ezt ő maga megengedi magának – mondatja ki D. R. Popescu egyik hősével. A darab egésze azonban egyebet sem tesz, mint a szabadság társadalmi meghatározottságát illusztrálja.

Az Avar lovas-sír, szerzőnk egyik legújabb (1980-ban bemutatott) és legérdekesebb alkotása mellett, hogy – mint mondtam – a Romániában zajlott és zajló szocialista forradalom freskója, egyben elmélyült meditáció is a románság nemzeti történelme fölött, annak keresése és felmutatása, ami örök és változhatatlan e nép múltjábanjelenében. Az avar temetkező-hely motívuma, amely minduntalan visszatér az egy-mást követő képekben, a mai események és a románság régi történelme közötti kapcsolatot hangsúlyozza: a türelem, az áldozatvállalás és a békevágy ősi erényeinek minden változást átvészelő folytonosságát.”

Színlap

Dumitru Radu Popescu színművének rádióváltozata

Fordította: Veress Zoltán.

Rádióra alkalmazta: Katona Imre.

Rendező: Bozó László

Szabó — Agárdi Gábor, Bajuszos — Horváth Sándor, Kajla — Szatmári István, Anais — Ronyecz Mária, Dávid — Kézdy György, Eduard — Kálmán György. Mária — Kútvölgyi Erzsébet, Márta — Császár Angéla, Gilu — Koncz Gábor, Szakács — Bodrogi Gyula, Iván — öze Lajos, Micisapkás — Avar István, Nicoará — Sinkovits Imre, Popesctu— Tomanek Nándor, Facca — Káló Flórián, Ulá — Hau-mann Péter, Bunta — Buss Gyula, Ilié _ sinkó László, Paunita — Peremartoni Krisztina, Pásula Molnár Tibor, Viorel — Lukács Sándor

Közreműködik: a Kaláka együttes és a Nemzeti Színház Stúdiója Zenei szerkesztő: Kelemen László. Zenei rendező: Durkó Katalin.

Dramaturg: Bárdos Pál

Dumitru Radu Popescu egyike a legjelentősebb mai román íróknak. A 47 éves művész a román írószövetség elnöke, értékes regények alkotója, sikeres és termékeny színpadi szerző. Bukarestben 1980-ban bemutatott Avar lovas-sír című drámája konkrét, mégis szimbolikus képsor — hazája legújabb történelméről.

1983. június 11., 3. m. 21.28

1984. január 17, kedd Kossuth Rádió 19.56 Rádiószínház

Korabeli ajánlószöveg

Dumitru Radu Popescu egyike a legjelentősebb mai román íróknak. A 47 éves művész a román írószövetség elnöke, értékes regények alkotója, sikeres és termékeny színpadi szerző. Bukarestben 1980-ban bemutatott Avar lovas-sír című drámája konkrét, mégis szimbolikus képsor — hazája legújabb történelméről.

Szerző
Rendező
Színészek
Fordító
Dramaturg
Rádióra alkalmazó
Zenei rendező
Zenei közreműködő
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála 16 - téma
Korhatár rövid indoklása

A nácizmus és kommunizmus eseményeit mikrotörténelmi szempontból bemutató munka felkavaró lehet gyerekeknek, azon kívül érthetetlen is. A munka első részében a zsidók elhurcolása és megalázása, a másodikban a kommunista verések jelennek meg.

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció, Hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1983. június 11. :
Játékidő 120 perc
Előforduló releváns játékterek Hivatal, Otthon
Releváns földrajzi régió Vidék
Időszinkronitás Múlt, Szinkron
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus, Szocialista, Nácizmus
Szövegforma DIalógus
Történetszál Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Élettörténet, Szenvedéstörténet, Átváltozás
Dramaturgiai egyéb adatok Színházszerű
Történet időtartama Több évtized
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi), Politikai
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Munkás, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda, Újkori politikus/káder/középvezető
Főszereplők releváns kora Középkorú
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő, Női belső monológ
Zenei jellemzők Diegetikus mediális, Diegetikus - a szereplők zenélnek
Technikai adatok Monó
Forrásmű hivatkozás https://szinhaz.net/wp-content/uploads/pdf/drama/1981_01_drama.pdf
Forrásmű típusa Színmű
Megidézett kor (nemzetközi) 1939-1945 Második világháború, 1945-1950 Második világháború utáni évek, 1950-1959 Ötvenes évek, 1960-1969 Hatvanas évek, 1970-1979 Hetvenes évek
Címkék

történelem, kommunizmus, nácizmus, szocializmus,

Említések

avar, Kolozsvár, Várad

Kódolás kész? Kész
Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

Üzemzavar

„A rádiójáték egy pesti bérház liftjében játszódik, amely üzemzava

2

Időzavar

Gáti Kovács István: Időzavar önéletrajzi regény A drámai ke

2

Zűrzavar

Jordan Radicskov színművének rádióváltozata Fordította: Juhász Pé

2

Mennyei csavargók II.

”(Megjelenés előtt)” Szerző: Goda Gá

2

Vélemény, hozzászólás?

hu_HUHUN