A ház (Monoszlóy)
Magyar hangjáték
Összefoglalás
Egy őrült építi házát szobájában, és közben zavaros gondolataiba látunk
Színlap
Monoszlóy Dezső hangjátéka
Rendező: Szabó Kálmán
Dramaturg: Kopányi György
Zenei aláfestés és hangeffektusok: Szendrői Sándor
A szereposztás
A tervező-Usztics Mátyás
Maria, az anya-Bakó Márta
Bubu, a felesége – Pálos Zsuzsa, Apja – A kép – Kőmíves Sándor
A hosszú esztendők óta Bécsben élő magyar író német nyelvterületen sugárzott hangjátékai a műfaj legjobbjai közé emelték Monoszlóy Dezsőt. Szokatlan hangvételű tragikomédiáiban szinte minden konfliktus helyszíne az EMBER. Szenvedélyesen boncolgatja az emberi cselekvés indítékait. Sajátos iróniája néha meghökkentő helyzeteket teremt. Ebben a hangjátékában a családon belül is aggasztóan magányos férfi eszelős igyekezettel tervez egy házat, aprólékos műgonddal pepecselgetve. Elfoglaltsága lassan kirekeszti a számára túlságosan is messziről hallható két nőt… A szerző a líra korlátlan ábrázolóerejével próbál magyarázatot adni a költészet „tárgyáról”, az életről, melynek megigézett alanyai vagyunk. Mert még arról sem tudunk semmit, amit csak az őrültek sejtenek.
44p
1993.06.07. Bartók 22.50
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (4 fő, átl. 55 év) | ||
| Zeneszerző: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma 16 - nyugalmat megzavaró hang | |
| A korhatár indoklása |
Szeretkezés hangjai, és egy őrült őrült gondolatai |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 44 perc | |
| Bemutató dátuma | 1993. június 07. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Eredeti hangjáték Tudatregény |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Abszurd |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Technikai adatok | Sztereó | |
| Szövegforma | Monodráma | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Absztrakt tér |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | Korra utalás nélküli cselekmény |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Szenvedéstörténet |
|
| Történet időtartama | Absztrakt idő |
|
| Cselekmény kronológiája | Nem meghatározható | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi belső monológ | |
| Zenei jellemzők | Háttérzene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Szexjelenet | |
| Zenei tipológia | Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 04. 14.; 2023. 01. 08.; 2023. 07. 07.; 2023. 08. 20.; 2023. 09. 04.; 2023. 09. 21.; 2025. 06. 18.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Gombár Csaba (1990-1993); Forrás
- Dramaturgia főrendező: Pós Sándor (1993); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
- Ifjúsági Osztály: Megszűnik (1993);
- Irodalmi Főszerkesztőség: Fehérvári Győző (1993-1994) | (Kövesdy Zsuzsa) (1993); Forrás
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.