🔈 Nyár a Fertő-tónál

Írta: Harald Sommer (1985)

Fordította és rádióra alkalmazta: Szeredás András

Rendező: Vajda István

Szereplők:

A férfi – Koltai Róbert, Az asszony – Pogány Judit

Technikai m: Hornyák György, Kishonti István, Várkony Benedek

Dramaturg: Solténszky Tibor

1985. január 21 cikk

1991. 01. 16.

2006. május 9, B 10.05

PETŐFI, jún. 9, hétfő 20.23-21.00

… A Nyár a Fertő-tónál kétszemélyes darab, témája: férj és feleség vergődése egy megromlott kapcsolatban. Az a bizonyos nyár a Fertő-tónál pedig csupán emlék (ezt is kettenkétféleképpen hordozzák magukban), annak a kirándulásnak az emléke, amelyen évekkel ezelőtt még megpróbálták rendbe hozni közös sorsukat. Élnek kétszemélyes poklukban, talán mindketten szeretőt is tartanak – és játszanak. Kegyetlen „mókát”: szerepjátékot. Beszélni egymással már nem tudnak, nincs is miről – legfeljebb arról, hogy ettek-e, s hogy mit… Viszont eljátsszák egymás vélt szeretőinek a szerepét, magukra öltik az anyós, a szenilis nagyapa alakját – így mondják el egymásnak az egyébként elmondhatatlant. Képzeletben gyilkol az asszony, s a férj készségesen „meghal”, aztán a nő belebújuk egy kamaszlány bőrébe, s a férfi azonnal „csábítani” kezdi. Ez a pokoli játék azonban összetartja őket, forognak önmaguk körül, mint az örvény.

Ezt a furcsa, és mégis oly ismerős világot próbáltuk megeleveníteni. Szeredás András, a fordító és rádióra alkalmazó megtalálta azt a nyelvet, ameky a hétköznapi szó minden szegényességével gazdagon fejezi ki ezt a beszédképtelenséget. Vajda István nem mindennapos módját választotta a rendezésnek. A Koltai Róbert – Pogány Judit házaspárt kérte fel e különös játékra, s a darab mindvégig az ő otthonukban játszódik. – Solténszky Tibor”