Svetlana Markovic

A halott jő kedveséért

Eredeti cím: Mrtvec pride po ljubico

Szlovén mű magyar hangjáték-változata (szlovén rendezésben)

Kiemelkedő hangjáték
Szülői felügyelettel

44 perc

1995. március 04.

(Legalább 1 ismétlés. Műsoron tartva 9 éven át)

Baljós hangulatú | Dráma | Hátborzongató | Pszichológiai | Reménytelenül romantikus |

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

Összefoglalás

A halott jő kedveséért eredetileg szlovén népballada (népdal): a lány beleőrül szeretője halálába.
Micika kedvese, Anzel (Anzelj) meghal és helyette a molnárt kell elvennie, aki állítólag szeretője halálát okozta, és még anyja is a molnár oldalán van a hozomány reményében. Védekezésül megbolondul, és kettős személyiséget alakít ki. Elméjében nővéreként tovább él a szerelmes lány, aki vitába száll a molnárné szerepet anyja parancsára elfogadó lánnyal, de a két szerep egyesül, amikor a molnárral szembe száll, és fel akarja gyújtani malmát. A molnár épp az anyját „siratja” nagy hangon, aki sehogy se akar egyelőre meghalni, sőt a maga siratásába még „halott” anyja is beszáll.
Végül a szerelmes lány személyisége alulmarad és eltűnik a világból, de megmarad a boldogtalan, sorsába belenyugvó molnárné, akinek szlovén népzenével kísért esküvőjével ér véget a darab.
A két Micikát ugyanaz a színész jássza meggyőző játékkal, a szerelmest és az őrültet, így megjelenítve a tudatában élő, veszekedő hangokat, melyből hol egyik, hol másik kerül a valóságban a felszínre. Élet és halál elmosódik, az élők halottat játszanak, a halottak megjelennek (a lány gondolataiban). Verses betétekkel, melyek az eredeti balladából valók és egy tört tükrű mézeskalács-szívvel.
Hasonló népballada feldolgozást lásd: A halálba táncoltatott lány.
Forrás: The Slovenian Folk and Literary Ballad – Marjetka Golež Kaučič: The Flowering Thorn: International Ballad Studies, 2003, pp. 295-306 (12 pages)
https://doi.org/10…

Színlap

Svetlana Makarovič hangjátéka

Fordította: Gállos Orsolya

A versbetéteket fordította: Csordás Gábor

Szereposztás:

A két Micika: Molnár Ildikó

Anzel: Hegedűs D. Géza

Micika anyja: Vass Éva

A molnár anyja: Máthé Erzsi

Szent Tádé: Mádi Szabó Gábor

A felvételt Kiss László és Borlai Kinga készítette

Zenei munkatárs: Takáts György

Dramaturg: Mesterházi Márton

Társrendező: Varsányi Anikó

Rendező: Ales Jan, a Szlovén Rádió főrendezője

hossz: 44 perc

1995. március 4. 20.05 Kossuth Rádió

2004. április 26. B 23.15

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai

Szerző:
Rendező:
Dramaturg:
Színészek: (5 fő, átl. 57 év)
Társrendező:
Varsányi Anikó
Zenei szerkesztő:
Technikai munkatárs:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
16 - nyugalmat megzavaró hang
A korhatár indoklása

Elég valószerűen szenvednek és vitatkoznak a szereplők, halál, halott, melyben nyüzsögnek a kukacok.

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 44 perc
Bemutató dátuma 1995. március 04.
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Forrásmű címe Mrtvec pride po ljubico
Címkék

halál, szerető, gyilkosság, ballada, siratőének, siratás, őrület

Történet időtartama Több óra
  • Több hét
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Ping-pong sztereó, Belső monológ hanghatás
Nyelvezet Köznyelv, Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Bűnügyi, Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális
  • Szerelmi/szexuális
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Ontológiai-hierarchikus
  • Belső konfliktus
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani összeroppanás, Halál, Esküvő
Főszereplők releváns kora Fiatal
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő, Női belső monológ
Zenei jellemzők Nemzetiségi
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Szirányi János (1994-1996);
  • Dramaturgia főrendező: Varsányi Anikó (1994-2002);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999) | Papp János 1995 (1995);
  • Irodalmi Főszerkesztőség: Kőrösi Zoltán (1994-1995) | Katona Imre József (1994-1995); Forrás Forrás

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.