A tagok szerinti szépség
Eredeti cím: Bemutató: G. Dimitrov Megyei Művelődési Központ Zalaegerszeg
Magyar hangjáték
Márton László hangjátéka
Összefoglalás
Ha szétszedünk egy embert és újra összerakunk, ugyanaz az ember lesz-e, tehetnénk fel a kérdést, de nem tesszük, mert ez a darab a végén tényleg megcsinálja. A kísérleti színmű átevezett a rendszerváltáson (1986: ősbemutató), és színházi közvetítést imitálva, a színpadi képet leképezve és kommentálva, de mégiscsak hangilag színpadi hangközvetítésként próbálkozott meg azzal, amit a színdarab kritikusai kritizáltak, tudniillik, hogy a mű eljátszása tényleges testekkel megoldhatatlan kihívás: a hangjátékban minden elképzelhető, az ember szétszedése, és rácson való átnyomulása is. Kérdés maradhat, hogy mi szükség volt a szerző saját személyében a színpadi kép narrálására, ha egyszer hangjátékká írta a darabot, talán erősebben látjuk a képet, de így a színpadképet látjuk és nem a színpadkép által megjelenített világot.
Az egyik hangeffekt felvillantja az emberevő homoaudiovideográf (1978) csendes kérődzését, az alapötlet és a színésznő önszétszedése pedig visszaköszön a TÁP színház Szecsuáni vérengzésében (2009). Megéri összehasonlítani őket.
Korabeli ajánló
Tízéves szövegét formálta hangjátékká kedvünkért (és kedvünkre) a szerző; de a tíz év alatt a szöveg mintha csak fiatalodott volna. A színhely — ráccsal kettéválasztott verem, nyilvános vizelde, magánlakás, idegenforgalmi nevezetesség — jobban hasonlít térségünkre, mint valaha. Kijutni nem lehet belőle, a rácson csak az fér át, aki műfogsorát, — bordáit, — lábát előzőleg elhullajthatta. Esik itten vetkőztetés, gyilkos erőszaktétel, emberhizlalás és evés, továbbá mérhetetlen mennyiségű hazudozás.
A végül mindenkit boldogságban egyesítő lakoma előtt az Énekesnő rámutat az egyik holttestre: „A fiatalember tiltakozik.” — Figyeljünk a vizelde (a térség) halottaira, ők hangosabban fogalmazzák meg a mulatságos nonszensz mondandóját. Figyeljünk Nyakorjánra, Kopirnyóra és főként az említett lakoma objectumára, Valárdra.
A szöveg a színházi közvetítés formáját öltötte, hogy hangjátékká lehessen. A közvetítést — színészi minőségben — a szerző vezeti.
Mesterházi Márton.
Színlap
Márton László hangjátéka
Szereplők:
Nemledér – Görög László,
Joguz – Gáspár Tibor,
Énekesnő – Básti Juli,
Valárd (később csak a feje) – Bodrogi Gyula,
Nyakorján – Zalán János,
Kopirnyó – Kassai Károly,
Görlice – Kisfalvy Krisztina,
Csajóca – Aranyos Nikolett,
Hang – Vajda László.
A közvetítés vezetője: Márton László
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rendező: Zoltán Gábor
1992. aug. 3. Bartók 23:10 (48 perc)
1993. jan. 28. Bartók 23:00
1996. jan.13. Petőfi 23:10
1999. okt. 12.
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Márton László hangjátéka
Szereposztás:
Nemledér – Görög László, Joguz – Gáspár Tibor, Énekesno – Básti
Juli, Valárd (késobb csak a feje) – Bodrogi Gyula, Nyakorján – Zalán
János, Kopirnyó – Kassai Károly, Görlice – Kisfalvy Krisztina,
Csajóca – Aranyos Nikolett, Hang – Vajda László, a közvetítés
vezetoje – Márton László
A felvételt Kiss László és Borlai Kinga készítette
Zenéjét összeállította Horkai Rózsa
Dramaturg: Mesterházi Márton
rendezo: Zoltán Gábor (1992)
A Rádiószínház musora
(Az 1992. augusztus 3-i adás ism.)+ 99.10.12.)
Ismétlések dátumai: 2007-03-02|2011-01-16
NAVA ID-k: 3396016
„Mivel a darab 1981-ben született, rá lehetne fogni, hogy a diktatúráról szól, azonban inkább azt mondanám, hogy egy gondolkodás abszurditása jelenik meg benne. Az a fajta gondolkodás, mely mániákusan egyetlen dologra tapad rá, s képtelen bármi egyebet megérteni. Márpedig az ember roppant bonyolult szerkezet. Az a vízióm támadt, hogy az emberi tagok a törzsfejlődés során csupán v…
Márton László hangjátéka
Szereplők:
Nemledér – Görög László,
Joguz – Gáspár Tibor,
Énekesnő – Básti Juli,
Valárd (később csak a feje) – Bodrogi Gyula,
Nyakorján – Zalán János,
Kopirnyó – Kassai Károly,
Görlice – Kisfalvy Krisztina,
Csajóca – Aranyos Nikolett,
Hang – Vajda László.
A közvetítés vezetője: Márton László
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rendező: Zoltán Gábor
1992. aug. 3. Bartók 23:10 (48 perc)
1993. jan. 28. Bartók 23:00
1996. jan.13. Petőfi 23:10
1999. okt. 12.
A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Márton László hangjátéka
Szereposztás:
Nemledér – Görög László, Joguz – Gáspár Tibor, Énekesno – Básti
Juli, Valárd (késobb csak a feje) – Bodrogi Gyula, Nyakorján – Zalán
János, Kopirnyó – Kassai Károly, Görlice – Kisfalvy Krisztina,
Csajóca – Aranyos Nikolett, Hang – Vajda László, a közvetítés
vezetoje – Márton László
A felvételt Kiss László és Borlai Kinga készítette
Zenéjét összeállította Horkai Rózsa
Dramaturg: Mesterházi Márton
rendezo: Zoltán Gábor (1992)
A Rádiószínház musora
(Az 1992. augusztus 3-i adás ism.)+ 99.10.12.)
Ismétlések dátumai: 2007-03-02|2011-01-16
NAVA ID-k: 3396016
„Mivel a darab 1981-ben született, rá lehetne fogni, hogy a diktatúráról szól, azonban inkább azt mondanám, hogy egy gondolkodás abszurditása jelenik meg benne. Az a fajta gondolkodás, mely mániákusan egyetlen dologra tapad rá, s képtelen bármi egyebet megérteni. Márpedig az ember roppant bonyolult szerkezet. Az a vízióm támadt, hogy az emberi tagok a törzsfejlődés során csupán véletlenül kerültek öszsze, s alkottak „embert”, s feltettem magamban a kérdést, vajon mi lesz, ha egyszer ezek a tagokegyszer ismét szétválnak egymástól, s az ember szétesik? Sajnos, az a típusú gondolkodás, amiről az előbb esett szó, ezt nagyon is szorgalmazza, hiszen képtelen az embert nagyon sok részből álló, de mégis csak egészként látni.” Márton László-interjú, Új Dunántúli Napló, 1994. január 22.
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai
KRITIKA A DARABRÓL
A színházi ősbemutatóról: "nem egykönnyen értelmezhető, megrendezésénél pedig a színész kerül a legnagyobb bajba: puszta fizikai valósággá redukálódik a színpadon. Márton figuráinak ugyanis nincs valóságos létük: szánandó véglényként, fantazmaként kóvályognak a színen, így azután történetük, „cselekményük” sem lehet: az egyetemes széttöredezettség, lepusztultság, kannibalizmus állapotát rögzítő dráma szereplői szándék és reflexió nélkül mozognak „a lélek sötét terében”. (KISS IRÉN Nyílt fórum Egerváron Tanácskozás a fiatal drámaírók műveiről. Színház, 1986/5)
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (10 fő, átl. 39 év) | ||
Görög László (28)Radnóti Színház |
||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár | Not safe for work (NSFW) | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma | |
| A korhatár indoklása |
Nem, ha fizikailag szétbontjuk magunkat, az nem gyerektéma (hacsak nem kakasok vagyunk és a csigolyáinkkal kezdjük (mert arra van mesehangjáték példa) |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 48 perc | |
| Bemutató dátuma | 1992. augusztus 03. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Moralizáló-filozófikus Abszurd |
|
| Bemutató médium | Bartók | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Ismétlések adatai |
2007-03-02|2011-01-16 |
|
| Forrásmű címe | Bemutató: G. Dimitrov Megyei Művelődési Központ Zalaegerszeg | |
| Forrásmű szerzője azonos? | Újrafelhasznált mű | |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1986 | |
| Forrásmű típusa | Színmű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Absztrakt tér vagy varázstér |
|
| Releváns földrajzi régió | Absztrakt tér |
|
| Időszinkronitás | Absztrakt |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Nem-narratív |
|
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
|
| Cselekmény kronológiája | Nem meghatározható | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Képességbeli |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Fantasztikus képességű |
|
| Narrátor | Férfi narrátor, Rádióbemondó | |
| Narráció helye | Rezonőr | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi monológ, Női monológ | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű | |
| Korhatár - edukációs skála | Not safe for work (NSFW) |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 04. 14.; 2023. 07. 15.; 2023. 08. 21.; 2023. 10. 04.; 2024. 04. 11.; 2024. 08. 22.; 2026. 04. 27.; 2026. 05. 23.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Gombár Csaba (1990-1993); Forrás
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
- Ifjúsági és Szórakoztató Főosztály: Létrejön (?) (1992); Forrás
- Irodalmi Főszerkesztőség: Létrejön (1992);
- Rádiószínház: „Megszűnt a rádiószínház önállósága” (1992) | Katona Imre József (1992); Forrás Forrás
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.










