Pap Károly

Szent színpad

Magyar hangjáték

Szent színpad

69 perc

1992. április 20.

(Legalább 2 ismétlés. Műsoron tartva 16 éven át)

Baljós hangulatú | Reménytelenül romantikus | Show-biznisz | Szentimentális |

Adaptáció

Megközelítés:
Melodráma |

Magyar Rádió

Összefoglalás

A rendező csak a színháznak él. A színészek zúgolódnak, állapotos feleségét küldené Júlia szerepébe, aki fél a koporsótól – a férj hajthatatlan mert meg kell menteni a darabot. A feleség végül enged és – meghal. Halálos ágyán hosszan beszél áldozatáról.

Színlap

Pap Károly drámáját rádióra alkalmazta: Bárdos Pál.

Szereposztás:

Iglós István: Hegedűs D. Géza

Erzsébet: Rubik Anna

Együd: Ternyák Zoltán

Majtényi: Lukács Sándor

Katalin: Tóth Éva

Kellékes: Harkányi Endre

Orvos: Szabó Sándor

Asztalos: Horváth József

Ügyelő: Zalán János

Közreműködtek: az Arany János Színház stúdiójának tagjai.

A hangfelvételt Varga Károly és Radák László készítette
Zenei munkatárs: Török Etel

Rendező: Varsányi Anikó.

Különös mű bemutatóját kínálhatom a rádióhallgatóknak. Előadatlan dráma a harmincas évekből. Az a fajta színmű, melynek előadása egyetlen ösvényen botladozik, kétfelől pedig szakadék. Melodráma. Szélsőséges érzelmek, túlfűtött érzelmesség, olyan fogalmak, melyektől a jobb ízlés visszaborzad. De nagy író írta, és ettől visszájára fordulnak a dolgok. Az egzaltációról kiderül, hogy csak a stilizálás egyik formája. a vidéki vándortársulat igazgató-rendezője ellen föllázad a társulat: nem akarják még szilveszterkor is a Rómeó és Júliát, pénzt akarnak. Az igazgató állapotos feleségét Júliát alakítani küldi, pedig az asszony rossz előérzetében nem kíván egy felvonáson át koporsóban feküdni. És sajnos a baljós végzet beteljesül… Pap Károlyról a kortársai följegyezték: kancsal volt. Ez persze írói nagyságát nem befolyásolta. A Szent Színpad is kancsal mű. Hogy milyen, azt majd a hallgatók döntik el.

1992. ápr. 20.  Bartók 22.50 (69 perc)

1992. nov. 24. Bartók 14:05

2005. január 15.

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Szent színpad
Pap Károly drám…

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai

Szerző:
Rendező:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (10 fő, átl. 51 év)
Zenei szerkesztő:
Technikai munkatárs:
Korhatár (ifjúságvédelmi)Mindenkinek
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 69 perc
Bemutató dátuma 1992. április 20.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Szemléletmód, alműfaj, tematika Melodráma
Bemutató médium Bartók
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Ismétlések adatai

2008-12-22

Forrásmű első megjelenésének éve 1973
Forrásmű típusa Színmű
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Kórház/szanatórium
  • Otthon
  • Kórház/szanatórium
  • Kulturális objektum
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
Időszinkronitás Múlt
  • Örök jelen
Történetszál Kapcsolattörténet
  • Kapcsolattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem, Szenvedéstörténet
  • Keresés
  • Küzdelem
  • Szenvedéstörténet
Történet időtartama Több óra
  • Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat, Szerelmi/szexuális
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Munkakapcsolat
  • Szerelmi/szexuális
  • Szolgálati-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Orvos/gyógyító/ápoló
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani felemelkedés, Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Fiatal
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-nő, Női monológ
Dramaturgiai egyéb adatok Színházszerű

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Gombár Csaba (1990-1993); Forrás
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Irodalmi Főszerkesztőség: Létrejön (1992);
  • Rádiószínház: „Megszűnt a rádiószínház önállósága” (1992); Forrás
  • Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.