Az E-akció
Magyar dokumentumjáték
Összefoglalás
Az első magyar ejtőernyős katonai bevetés történetének izgalmasan megelevenített eseményjátéka. A rádióújságbeli fülszövegtől némileg eltérően a hangjáték fókuszában az áll, hogy Magyarország mindenképp a németek jóindulatát akarta megnyerni azzal, hogy legjobb katonáit is kész feláldozni az ügyért, ami itt a délvidék megszállása. Az ejtőernyősök parancsnokának karakterét azzal vezeti be, hogy válóperével nyit, amit felesége azért indított mert 15 éves képzetlen fiát akarta ejtőernyősként erőszakkal ledobni – a katona azt mondta, igen, neki fontosabb a katonaság, mint a fia. Így aztán nem igen sajnáljuk, amikor bent ég. A hangjáték még bepillantást ad abba, hogy a sajtó felé hogy tálalták a katasztrofális akciót és hogy mennyire a sajtó adta látszat határozta meg a katonai döntéseket. Végül azt a dilemmát is feleleveníti, ami a katasztrófa egyik okozója is lett, hogy egy szerbül is tudó magyart vetettek be, saját népe ellen. Az idő múlását a Köztársaság tér 1956-ból is ismert metronom jelzi.
Korabeli ajánló
A dunántúli bázistól mintegy nyolc kilométerre reggel hat óra hat perckor az egyik pilóta sűrű füstöt és hatalmas lángoszlopot vett észre. Azonnal jelentette a köteléknek, aki gépével megközelítette a helyszínt. Égő roncsot pillantott meg. Megijedt, amikor arra gondolt, hogy hátha az alakulat gépei közül zuhant le valamelyik. Újból megközelítette a roncsot, és gyanúja megerősödött. Egy Savoya típusú gép lángolt. Nagy nehezen le tudta végre olvasni a lajstromszámát is: E 102. Tehát az E- akció vezérgépe megsemmisült. Pilótánk azonnal riasztotta a bázist.
A mentőalakulatok jófomán semmit sem tudtak tenni, mert az üzemanyag, az lőszer sorozatosan robbant. Az ejtőernyővel érkezett katonák közül sokan pánikba estek. Be akartak rohanni a lángok közé, hogy társaikat megmentsék. Legtöbben barátaik nevét kiabálták, abban a reményben, hogy még élnek.
A bázison a parancsnokság kénytelen volt fegyveres őrséget állítani, mert az elkeseredett ejtőernyősök kézigránátokkal akarták felrobbantani a megmaradt három csapatszállító gépet.
Barabás Árpád gépparancsnok és huszonhét társaiknak halála miatt ideiglenesen kellett állítani az E-akciót, melyet már sokan kezdtek fogva elleneztek. Az olaszoktól vásárolt négy gép ugyanis nem volt kipróbálva. Ráadásul a megbízhatatlan, rossz minőségű repülőket esőben-hóban, a szabad ég alatt tartották.
Barabás ejtőernyős őrnagy azonban hallani sem akart a terv elvetéséről. Hivatását mindennél előbbre tartotta, és úgy gondolta, hogy ezzel az akcióval nagy hírn…
A dunántúli bázistól mintegy nyolc kilométerre reggel hat óra hat perckor az egyik pilóta sűrű füstöt és hatalmas lángoszlopot vett észre. Azonnal jelentette a köteléknek, aki gépével megközelítette a helyszínt. Égő roncsot pillantott meg. Megijedt, amikor arra gondolt, hogy hátha az alakulat gépei közül zuhant le valamelyik. Újból megközelítette a roncsot, és gyanúja megerősödött. Egy Savoya típusú gép lángolt. Nagy nehezen le tudta végre olvasni a lajstromszámát is: E 102. Tehát az E- akció vezérgépe megsemmisült. Pilótánk azonnal riasztotta a bázist.
A mentőalakulatok jófomán semmit sem tudtak tenni, mert az üzemanyag, az lőszer sorozatosan robbant. Az ejtőernyővel érkezett katonák közül sokan pánikba estek. Be akartak rohanni a lángok közé, hogy társaikat megmentsék. Legtöbben barátaik nevét kiabálták, abban a reményben, hogy még élnek.
A bázison a parancsnokság kénytelen volt fegyveres őrséget állítani, mert az elkeseredett ejtőernyősök kézigránátokkal akarták felrobbantani a megmaradt három csapatszállító gépet.
Barabás Árpád gépparancsnok és huszonhét társaiknak halála miatt ideiglenesen kellett állítani az E-akciót, melyet már sokan kezdtek fogva elleneztek. Az olaszoktól vásárolt négy gép ugyanis nem volt kipróbálva. Ráadásul a megbízhatatlan, rossz minőségű repülőket esőben-hóban, a szabad ég alatt tartották.
Barabás ejtőernyős őrnagy azonban hallani sem akart a terv elvetéséről. Hivatását mindennél előbbre tartotta, és úgy gondolta, hogy ezzel az akcióval nagy hírnevet szerezhet magának. Felettesei azzal bíztatták, hogy Horthy Miklós majd személyesen fejezi ki elismerését.
Barabás Árpád alakjával az olvasók már megismerkedhettek Bárczy János Vádintvány című könyvben, és annak tévéváltozatában. A szerző művéből Révész Pál segítségével készült el a rádióműsor, mely az eseménysorbó magát az E-akciót eleveníti meg. (Borenich Péter, RTV Újság)
Színlap
„Történet dokumentumok alapján”
Készítette Bárczy János és Révész Pál
Rendező: Vajda István
Km: Bács Ferenc, Bodor Tibor, Bozai József, Farády István, Farkas Antal, Fodor Tamás, Fülöp Zsigmond, Galgóczi Imre, Gálvölgyi János, Gáspár Sándor, Horváth László, Kautzky József, Kenderessy Tibor, Kéry Gyula, Koroknai Géza, Láng József, Lőte Attila, Mécs Károly, Miklósy György, Cs. Német Lakos, Szabó Ottó, Vajda László, Varga T. József
Technikai munkatárs Szalai József és Takács Péter
Zenei munkatárs Takáts György
Dramaturg Borenich Péter
1984. április 7., K 19.30
1984. április 15, 3. műsor 22.38-23.30 Rádiószínház
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (21 fő, átl. 52 év) | ||
|
|
||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel | |
| A korhatár indoklása |
A végén az égő repülőgépben a katonák életüket vesztik, amit a hangjáték részletesen bemutat. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Bemutató dátuma | 1984. április 07. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Eredeti hangjáték Dokumentumműsor |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Történelmi eseményjáték Katasztrófa Háborús |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Technikai adatok | Sztereó | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Katonai objektum |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak |
|
| Történetszál | Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem, Alapítás |
|
| Történet időtartama | Több nap |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Munkakapcsolat, Szolgálati-hierarchikus |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív) | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú | |
| Narrátor | Férfi narrátor, Rádióbemondó | |
| Narráció helye | Szakaszos | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2024. 04. 05.; 2025. 03. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Irodalmi Osztály: Dorogi Zsigmond (?) (1984);
- Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.