William Faulkner

A hang és a téboly

Eredeti cím: The Sound and the Fury

Amerikai mű magyar hangjáték-változata

16+

60 perc

1988. szeptember 14.

(Legalább 3 ismétlés. Műsoron tartva 9 éven át)

Baljós hangulatú | Dráma | Erőszakos | Intellektuális | Kemény |

Adaptáció

Megközelítés:
Tragikus |Dráma |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Az amerikai délen játszódó darabban nem annyira történik valami, hanem egy lecsúszott család életéből villannak fel események. Az eredeti regényt követve itt is pontosan meg van jelölve, mely napokon játszódik a történet, de hangban a korábbi dátumokra már nem emlékszünk, és a narrátorok eltérő személye is nehezen vehető ki, így hangban nagyon nehezen követhetőek az írói eszközök. Ami kiderül, hogy egy család szerencsétlenné válásáról van szó, a fogyatékos, az egyetemi hallgató, valamelyikük lánya, egy fekete cseléd, egy trükkös vállalkozó, soha nincs pénz, a lányokat félteni kell, és egyáltalán, szétesik az élet. A hangjáték hangi eleme az egymásra rakódó finom óraketyegések, amik a talán narrátorokat akarják azonosítani.  Biztos, hogy egy hallgatás nem elég a megértéséhez. Ezt az sem teszi könnyebbé, hogy a könyvhöz hasonlóan a szereplők azonosítva vannak. Az amerikai déli szereplők magyaros tájszólása-régies beszéde nehezen illeszkedik a helyszínbe. A darab elején az időmegjelölés: … „április 7-e, nagyszombat”, ami először úgy hat, mintha a mai Szlovákia lenne a helyszín, tehát aki nem ismeri az írót, rácsodálkozik a néger szereplőkre. A szereplő-narrátorok között a rádióra alkalmazó Géher István játssza a mesemondó narrátor szerepet. Az 1920-as évek amerikai déli hangulatát korabeli jazz szemlélteti. A darabot kizárólag a Bartók rádióban adták le.

Színlap

William Faulkner regényét – Göncz Árpád fordításának felhasználásával – rádióra alkalmazta Géher István

Szereposztás:

Mrs. Caroline Compson – Tanay Bella

Quentin – Szakácsi Sándor

Caddy – Farkas Zsuzsa

Jason – Usztics Mátyás

Benjy –Dózsa László

Miss Quentin – Balogh Erika

Dilsey – Margitai Ági

Luster – Tahi József

Csábító – Galkó Balázs

Elbeszélő – Géher István

Szerkesztő – Varga Viktor

Zenei munkatárs: Molnár András

Rendező: Magos György

1988. szept. 14. Bartók

1988. okt. 21. 13:05 Bartók

1989. dec. 2. 22:20  Bartók

1992. júli. 21. 23:00 Bartók

1997. szept – beígért, de más Faulkner hangzott el.

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Hasonló rádiójátékok*

  1. Spiró György: Elsötétítés (2009)
  2. Thomas Mann: A varázshegy (1984)
  3. Mihail Afanaszjevics Bulgakov: Morfium (1988)
  4. Kosztolányi Dezső: Édes Anna (1965)
  5. Louis MacNeice: A sötét torony (1969)
  6. Újhelyi János: Kés van nálam (1986)
  7. Louis MacNeice: Találkája volt (1979)
  8. Gion Nándor: Zongora a fehér kastélyból (1996)

AI-besorolás

Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.

AI saját kategóriák (*)

Műfaji kategóriák*
lélektani tragédia dráma irodalmi montázs
Hangműfaj*
regényadaptáció narratív/elbeszélő hangjáték
Hangulat*
sűrű széteső tragikus nyomasztó melankolikus
Téma*
idegenség és külföld szülő-gyerek kapcsolat idő, öregség és számvetés zene és zenés kultúra családi konfliktus
Összekötő műfaj*
Családi konfliktusdráma
Műfaji jelzők*
lélektani tragikus művészeti/alkotói családi lírai
Főcsoportok*
Kapcsolati és családi mintázatok Műfaji és formai mintázatok

AI kulcsszavak

Kulcsszavak
A hang és a téboly Faulkner tudatfolyam családtragédia amerikai Dél időmontázs

Tengelyprofil

Szerző:
Rendező:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (10 fő, átl. 42 év)
Fordító:
Szerkesztő:
Zenei szerkesztő:
Korhatár (ifjúságvédelmi)16 - téma
16 - explicit
A korhatár indoklása

Bár konkrét erőszak nincs benne, többször az erőszak határán játszódik a történet (szex és ön/gyilkosság kettőse).
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 60 perc
Bemutató dátuma 1988. szeptember 14.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Dráma
Bemutató médium Bartók
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Forrásmű címe The Sound and the Fury
Forrásmű első megjelenésének éve 1929
Forrásmű típusa Regény
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon
  • Otthon
  • Köztér
  • Absztrakt tér vagy varázstér
Releváns földrajzi régió Vidék
  • Vidék
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
  • 1914-1918 Első világháború
  • 1918-1924 Első világháború utáni évek
  • 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak
  • 1918-1920 Forradalmak
  • 1921-1924 Trianon után
  • 1939-1943 Háborús Horthy-korszak
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század, 1918-1939 Két világháború között
  • 20. század
  • 1918-1939 Két világháború között
  • 1939-1945 Második világháború
  • Absztrakt / lírai / emlékezeti / antológiai idő
Történetszál Hálózattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem, Szenvedéstörténet
  • Élettörténet
  • Szenvedéstörténet
Társadalmi címkék

Hátrányos helyzetűek helyzete
Történet időtartama Több évtized
  • Több évtized
Cselekmény kronológiája Csapongó
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Ping-pong sztereó
Nyelvezet Tájszólás
Főbb szereplőviszonyok Magánéleti (nem szerelmi)
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Nemzedéki
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Eltartott gyerek, Munkás, Háztartásbeli, Kereskedő, vállalkozó
  • Eltartott gyerek
  • Feudális rang/arisztokrata
  • Háztartási alkalmazott
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú
Narrátor Férfi narrátor, Több narrátor, Szereplő, Mesélő
Narráció helye Rezonőr
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene, Korhű
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Zenei tipológia Jazz
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2023. 01. 08.; 2023. 03. 20.; 2023. 04. 25.; 2023. 06. 24.; 2025. 05. 05.

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988) | Hajdú István (1988-1990);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Sumonyi Papp Zoltán (1988-1989); Forrás
  • Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.