A hang és a téboly
Eredeti cím: The Sound and the Fury
Amerikai mű magyar hangjáték-változata
Összefoglalás
Az amerikai délen játszódó darabban nem annyira történik valami, hanem egy lecsúszott család életéből villannak fel események. Az eredeti regényt követve itt is pontosan meg van jelölve, mely napokon játszódik a történet, de hangban a korábbi dátumokra már nem emlékszünk, és a narrátorok eltérő személye is nehezen vehető ki, így hangban nagyon nehezen követhetőek az írói eszközök. Ami kiderül, hogy egy család szerencsétlenné válásáról van szó, a fogyatékos, az egyetemi hallgató, valamelyikük lánya, egy fekete cseléd, egy trükkös vállalkozó, soha nincs pénz, a lányokat félteni kell, és egyáltalán, szétesik az élet. A hangjáték hangi eleme az egymásra rakódó finom óraketyegések, amik a talán narrátorokat akarják azonosítani. Biztos, hogy egy hallgatás nem elég a megértéséhez. Ezt az sem teszi könnyebbé, hogy a könyvhöz hasonlóan a szereplők azonosítva vannak. Az amerikai déli szereplők magyaros tájszólása-régies beszéde nehezen illeszkedik a helyszínbe. A darab elején az időmegjelölés: … „április 7-e, nagyszombat”, ami először úgy hat, mintha a mai Szlovákia lenne a helyszín, tehát aki nem ismeri az írót, rácsodálkozik a néger szereplőkre. A szereplő-narrátorok között a rádióra alkalmazó Géher István játssza a mesemondó narrátor szerepet. Az 1920-as évek amerikai déli hangulatát korabeli jazz szemlélteti. A darabot kizárólag a Bartók rádióban adták le.
Színlap
William Faulkner regényét – Göncz Árpád fordításának felhasználásával – rádióra alkalmazta Géher István
Szereposztás:
Mrs. Caroline Compson – Tanay Bella
Quentin – Szakácsi Sándor
Caddy – Farkas Zsuzsa
Jason – Usztics Mátyás
Benjy –Dózsa László
Miss Quentin – Balogh Erika
Dilsey – Margitai Ági
Luster – Tahi József
Csábító – Galkó Balázs
Elbeszélő – Géher István
Szerkesztő – Varga Viktor
Zenei munkatárs: Molnár András
Rendező: Magos György
1988. szept. 14. Bartók
1988. okt. 21. 13:05 Bartók
1989. dec. 2. 22:20 Bartók
1992. júli. 21. 23:00 Bartók
1997. szept – beígért, de más Faulkner hangzott el.
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | |
|---|---|
| Rendező: | |
| Rádióra alkalmazó: | |
| Színészek: | |
| Fordító: | |
| Szerkesztő: | |
| Zenei szerkesztő: | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma 16 - explicit |
| A korhatár indoklása |
Bár konkrét erőszak nincs benne, többször az erőszak határán játszódik a történet (szex és ön/gyilkosság kettőse). |
| Játékidő | 60 perc |
|---|---|
| Bemutató dátuma | 1988. szeptember 14. |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Dráma |
| Bemutató médium | Bartók |
| Régió | Magyarország (közrádió) |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Forrásmű címe | The Sound and the Fury |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1929 |
| Forrásmű típusa | Regény |
| Szövegforma | DIalógus |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
| Időszinkronitás | Múlt |
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század, 1918-1939 Két világháború között |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Küzdelem, Szenvedéstörténet |
| Társadalmi címkék |
Hátrányos helyzetűek helyzete |
| Történet időtartama | Több évtized |
| Cselekmény kronológiája | Csapongó |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Ping-pong sztereó |
| Nyelvezet | Tájszólás |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi) |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Eltartott gyerek, Munkás, Háztartásbeli, Kereskedő, vállalkozó |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Középkorú |
| Narrátor | Férfi narrátor, Több narrátor, Szereplő, Mesélő |
| Narráció helye | Rezonőr |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Átvezetőzene, Korhű |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
| Zenei tipológia | Jazz |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Bejegyzés létrehozva: 2021. 09. 28. 13:49; utoljára frissítve: 2025. 10. 26. 15:26
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988) | Hajdú István (1988-1990);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Sumonyi Papp Zoltán (1988-1989); Forrás
- Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.






