Helga
Összefoglalás
A vidéki fiúnak sikerül egy gazdag lány szerelmét besöpörni, de az esküvő előtti utolsó pillanatban gyilkossági ügybe keveredik. A nő gyorsan lemond róla, de a fiú aztán nem is bánja, mert rájön, hogy mást szeret. A mű két szálon boncol morális kérdéseket: egyrészt Helga, a zsellérlány/cseléd morális tartását mutatja be, amin szülei is meglepődnek és elismeréssel szólnak, másrészt a fiú vívódását, aki részegen gyilkolt, és nem emlékszik rá — tulajdonképpen nem is biztos benne, hogy ő a gyilkos — és nem tudja, mit tegyen. A rádiójáték jeleneteit romantikus klasszikusok rövid motívumai kötik össze, gazdagon atmoszférával díszített, átélt színészi játékú darab. Egyedül az 1914-es írásbeli elbeszélésre készült fordítás nem működik sok helyütt az 1996-os, szóbeliségen alapuló rádiójátékban. A gazdag lány, Hildur neve is sokáig férfiként hat a skandinavisztikában járatlan magyar fülnek.
A darabnak 1917 óta hét filmváltozata is készült.
Színlap
Selma Lagerlöf kisregényét – Benedek Marcell fordítása alapján – rádióra alkalmazta: Marschall Éva
Írta: Selma Lagerlöff
Rádióra alkalmazta: Marschall Éva
Szereplők:
Helga – Tóth Ildikó
Gudmund – Tímár Andor
Gudmund anyja – Csomós Mari
Gudmund apja – Blaskó Péter
Helga anyja – D. Szabó Éva
Helga apja – Dengyel Iván
Hildur – Börcsök Énikő
Bíró – Juhász Jácint
Törvényszéki szolga – Tordai Gábor
Hildur apja – Székely Tamás
Béres – Galóczi Imre
Zenei munkatárs: Gebauer Mária
A felvételt Liszkai Károly és Vajda László készítette
Rendező: Mácsai Pál
hossz: 56 min
1996.01.01. 21:04 Kossuth
2000. június 17., Kossuth 21.04
2000. július 15., Bartók, 9.04
2002. feb. 20 P 21.04
RTV újság 1996. 1. szám 8. oldal „A sok tanulástól már megfájdult a fejem, a kis gimnazista lelkem szépre, másra vágyott. Akkor már hetek óta barátkoztam a könyv fedőlapjával, csak nem éreztem a vágyat arra, hogy fellapozzam. Benedek Marcell fordította Selma Lagerlöff kisregéynét. Mindkettő vonzott valamiért. Benedek Elek – az apa – Ezüst mesekönyve gyermekkönyvtáram egyik legszebb kötete volt. Nils Holgerson kalandjai pedig már akkor megmozgatták a fantáziámat. Csak tanulni ne kelljen, hát belekezdtem a Helgába. És nem tudtam letenni.
Sok-sok év után – érdekes – valamiről eszembe jutott. Soványka kis könyvecske, napokig kellett keresgélnem. Igazi boldogság volt megtalálni.
Mácsai Pál a rádió próbatermében kezdte a munkát. Beszélt Selma Lagerlöffről, Helgáról, és arról, hogyan képzeli el azt a távoli északon játszódó, mindennapi, apró drámákkal tűzdelt hangjátékot.Másnap, mikor elkezdődött a felvétel kicsinykét szorongtam. Féltem hallani a szöveget, melyet úgy szerettem. Amikor azt tapasztaltam, hogy a színészek örömmel játszanak, ötleteik vannak, kóstolgatják a hangulatot, a süvítő szélhez igazítják a hangukat, lelküket, s többféle képpen is elpróbálják, hogyan domborodik inkább a gondolat a szavak mögül, csöndben ujjongani kezdtem. Nem csak súlyos tehetségek játszottak, majd holnap keresett ifjak is. Valamennyien együtt érlelték azt a havat-jeget melengető hangulatot, mely a darab hátterét adja.
Helga megesett tanyai szolgálólány. Ennyi. Dehogy ennyi! Dráma és mosoly.”
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordítók | |
| Rádióra alkalmazók | |
| Zenei szerkesztők | |
| Technikai munkatársak | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | Szülői felügyelettel |
| Korhatár rövid indoklása |
Esetleg a koponyába betört késpenge zavaró lehet a kisebbeknek; |
Blaskó Péter (48)
Csomós Mari (53)
Dengyel Iván (52)| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Adaptáció |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1996. január 01. 21:04 |
| Játékidő | 56 perc |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Köztér |
| Releváns földrajzi régió | Vidék, Külföld |
| Időszinkronitás | Múlt |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Melodráma Romantikus dráma Romantikus |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Filmszerű |
| Történet időtartama | Több hét |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Effektek és technika | Háttér atmoszféra |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Nemzedéki, Szerelmi/szexuális |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Feudális rang/arisztokrata, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda, Szülő vagy házaspár, Udvarló/szerető |
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi lelepleződés (pozitív), Erkölcsi lelepleződés (negatív), Esküvő |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal, Idős |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Nő-nő, Férfi-nő |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene |
| Zenei tipológia | Klasszikus zene |
| Technikai adatok | Sztereó |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 20. század |
| Bemutató médium | Kossuth |
| Forrásmű címe | Tösen från Stormyrtorpet |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1914 |
| Forrásmű típusa | Novella, elbeszélés |
| Kódolás kész? | Kész |
| Régió | Magyarország (közrádió) |