Becsületének oka ismeretlen
Magyar hangjáték
Összefoglalás
A festőhöz betörnek, de nem visznek el semmit. A festő nyomozni kezd, ki volt a becsületes betörő, mert le akarja festeni.
A hangjáték keretjátékában egy író variálja a megfejtést barátja furcsa históriájára.
„…Amikor a Földön már minden ember becsületes lesz – olyan mint mi”. „Mint mi?!” – zárul a hangjáték.
Színlap
Gyárfás Miklós hangjátéka (45 perc)
Variációk egy történetre
Szereplők:
A festő – Márkus László
Az író – Darvas Iván
Domenico Ghirlandaio, festőművész – Kozák András
Giovanni úr – Vajda László
Szolgálólány – Martin Márta
Vaszary János festőművész – Sztankay István
Horváth felügyelő – Sinkovits Imre
Fababa – Garas Dezső
Pákozdy László festőművész – Kálmán György
Csorba nyomozó – Bárdy György
Altiszt – Regős Péter
Király úr – Tahi Tóth László
A felvételt Gajdos Ferenc és Srankó Orsolya készítette
Zenei munkatárs: Horkai Rózsa
Dramaturg: Solténszky Tibor
Rendező: Magos György
1985. augusztus 18.
1985. szept. 6.
1986. máj. 25.
1987. okt. 22.
2001. feb. 13.
EGYES HANGTÉR és KETTES HANGTÉR váltakozik a darabok keresztül.
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
KRITIKA A DARABRÓL
Manapság, amikor naponta hallunk lakásbetörésekről,becstelen gazfickókról, akik kifosztják a buszon az öregasszonyokat, retikült emelnek el stb., szinte mámoros öröm hallani olyan „antitolvajokról”, aki a véletlenül nyitva felejtett ajtón beosonva, nem viszi el a súlyos ezreket, hanem cetlit ír ilyenformán. Becsületes vadász nem lő a fa ágán pihenő madárra”. Természetesen csakis az irodalom berkeiben vadászgat ez a fajta vadász, a valóságban aligha létezik ... Gyárfás Miklós hangjátékának — Becsületének oka ismeretlen — az írói tehetség olyan elhitető erőt tud adni, hogy még ezt a viselkedést is elhisszük az ő tolvajának. De csupán a hangjáték időtartamára, a jó játék kedvéért. Gyárfás maga is eljátszogat az ötlettel, variálja, mint a zeneszerző a témát. Minden variáns szellemes, ragyogó sziporkákkal díszes görögtűz, amely fellobban, felszikrázik, aztán kihuny. Élvezetes előadásban — Magos György rendezése — hallhattuk a darabot, kiváló színészekkel, mint Márkus László, Darvas Iván és sokan mások. (Hary Márta, Népszava, 1985-08-28 / 201. szám)
Hasonló rádiójátékok*
- Kirakatrendezés (1973)
- Az epizodista (1996)
- A harmadik lány (1973)
- Tíz óra egy halott lány életéből (1982)
- A hosszú búcsú (Elkéstél, Terry!) (1980)
- Éjszakai járat (1973)
- A folyómérgező (1978)
- Még ma! (1984)
- Jaguár (1958)
- Megkésett halál (1963)
- Az ünneprontó (1960)
- Folytatásos mese (1979)
- Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról (1979)
- Az ötödik sípszó (1978)
- „A Költő az életért beszél…” (1970)
- A kék róka (1957)
- Tíz óra egy halott lány életéből (1982)
- Macskakő (1996)
- Bolond Helga – egy város ahol szeretik a mazsolát (2001)
- Jaguár (1958)
- Felfüggesztés (1983)
- Emberi lény-e Inga Eriksson? (1979)
- Duettek (1977)
- Piszkos Fred, a kapitány (2017) (2018)
AI-besorolás
Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.
AI saját kategóriák (*)
- Műfaji kategóriák*
- erkölcsi dráma bűnügyi komédia
- Hangulat*
- sziporkázó könnyed paradox derűsen kétkedő játékos
- Téma*
- bűn, nyomozás és titok művészet és alkotói lét erkölcsi döntés és felelősség közösségi normák és kirekesztés
- Összekötő műfaj*
- Félreértés- és helyzetkomédia
- Műfaji jelzők*
- erkölcsi/morális komikus/vígjátéki bűnügyi/nyomozati társadalmi szatirikus
Tengelyprofil
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (12 fő, átl. 52 év) | ||
Kozák András (42)Thália / Arizona Színház (Budapest)Thália Színház |
||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek | |
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 44 perc | |
| Bemutató dátuma | 1985. augusztus 18. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Eredeti hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Szatíra Krimi |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Keresés |
|
| Cselekmény kronológiája | Keretes | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Bűnügyi |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Bűnöző, Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével) |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Erkölcsi lelepleződés (pozitív) | |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Rádiószerű |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2022. 06. 29.; Revíziók: 2022. 06. 29.; 2022. 10. 26.; 2023. 08. 22.; 2025. 06. 25.; 2025. 09. 02.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.















