Gyárfás Miklós

A világ legkisebb szerelme

48 perc

1970. augusztus 17. 19:35

Abszurd Bizarr Bohózat Családi kapcsolatok

Magyar Rádió

Array

Gyárfás Miklós rádió-karikatúrája

Összefoglalás

Hősünk egy hétköznap reggel zsugorodni kezd. Szerető felesége először rémülten konstatálja 185 centis férje 160 centissé töpörödését, sürgően a témában jártas orvosprofesszorhoz küldi. Ám amikor hitvese az egyre eszeveszettebb méretcsökkenés következtében eléri a centiméteres magasságot, ismét beleszeret, fülébe ültetve gügyög hozzá, így jutnak el egy itáliai kegyhelyre, hátha a csodatévő víz visszahozza a férfit normálméretű embertársai világába. ami annál is sürgősebb lenne, mivel előléptetés, fontos banki kinevezés vár rá. A csoda azonban várat magára, és az is kiderül az egyre apróbb hitves bűnbánó vallomásából, hogy a titokzatos zsugorodás akár összefügghet a férfi félrelépésével, amikor mintegy véletlenül – maga sem tudja hogy – feleségét annak legjobb barátnőjével csalta meg. A barátnő – úgyis, mint szenvedélyes vetélytárs – meg is jelenik hamarosan, ekkor azonban a férfi már csak nagyítóval látható…

A fantasztikus történet nem megfejtés nélküli abszurd, de nem is egyszerű parabola, aminek egyféle, nyilvánvaló olvasata van. A férfi megalázó zsugorodása – és ezzel párhuzamosan az egyre hatalmasabb nő egyre nagyvonalúbb, megbocsátóbb, de egyben egyre inkább a nemi kapcsolat lényegétől egyre távolabb kerülő „szerelme” – értelmezhető a férfi-nő viszony társadalmi-történelmi változásaira szánt bizarr költői reflexiónak, de egyszerű bűntudat-szimbólumnak is, vagy egy kapcsolat kiüresedésének jelképes megjelenítéseként. Mindenképpen érdekes darab, jól megrendezve. A hangtorzításokkal való kreatív játék külön figyelmet érdemel.

Színlap

Gyárfás Miklós rádió-karikatúrája
Szereplők:
Az asszony – Váradi Hédi, A férj – Kállai
Ferenc, A professzor – Major Tamás, Az apáca – Mezei Mária, Az elnök – Balázs Samu, A barátnő – Kállai Ilona
Zenei szerkesztő: Troszt Margit
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Marton Frigyes

1970. augusztus 17., Kossuth

1996. szept. 4.

2000. november 8., Petőfi

Prix Italia nevezés

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Gyárfás Miklós rádió-karikatúrája
Szereplők: Az asszony – Váradi Hédi, A férj – Kállai Ferenc, A
professzor – Major Tamás, Az apáca – Mezey Mária, Az elnök – Balázs
Samu, A barátnő – Kállai Ilona
Zenei munkatárs: Troszt Margit
Dramaturg: Lóránd Lajos
Rendező: Marton Frigyes (1970)
(Felvétel: 1970.05.11., Ea.: 1970.08.17. ua.: 2003.07.28.)

Ismétlések dátumai: 1970-08-17|2015-12-06
NAVA ID-k: 2389672

Szerző	Gyárfás Miklós
Rendező	Marton Frigyes
Színészek	Balázs Samu (64) Kállai Ferenc (44.9) Kállai Ilona Major Tamás (60) Mezei Mária Váradi Hédi
Dramaturg	Lóránd Lajos
Szerkesztő	Troszt Margit
Zenei szerkesztő	Troszt Margit
Díjak és nevezések	Kritikusok díja Kritikusok díja 1970 Prix Italia Prix Italia 1971
Korhatár - Ifjúságvédelmi skála	Szülői felügyelettel
Korhatár rövid indoklása	A darab témája kiskorú számára is érthető, a cselekmény követhető, a felszínen egyenesen vicces, ugyanakkor a hős „zsugorodásának” metaforikus értelmezése meghaladhatja a gyerekhallgató képességeit, és szorongást kelthet, felnőtt magyarázata nélkül.

Kritika 1

Mit tesz egy jó cím! Az ember már úgy ül le a készülék elé, hogy no most valami szellemeset és csúfondárosat fogok hallani; most aztán jól fogok szórakozni. És a szerző — a hangjáték műfajának is jeles mestere — nem is hagy cserben. Egy szekérderékra való darabját, rádiójátékát s forgatókönyvét, humoros írását ismerjük (egy régebbi filmvígjátékát, Az elsietett szerelem címűt, holnap a tévé sugározza), a legtermékenyebb szerzők közé tartozik tehát — és mégis csökönyösen kitart egyetlen tárgy mellett Egy témájú író. Ez a téma — mint már a címek is jelzik — a szerelem. Vagyis, hogy nem pontosan az. A férfi-nő kapcsolat inkább, amely korántsem korlátozódik a kölcsönös eufória idilli állapotára. A mostani, az alcímben karikatúrának is jelzett hangjáték ugyancsak visszájáról mutatja be ezt a köteléket. Egy férj, akinek drámai vétsége az, hogy egyszer megcsalta feleségét, egyszerre észreveszi, hogy kisebbedni kezd. Először csak százhatvan centis lesz, majd törpe, azután arasznyi, bogár nagyságú, mikroszkopikus. Ezzel párhuzamosan férfiúi önérzete is zsugorodik, csökken, mígnem végül romokban hever. Ám meglepetésre kiderül, hogy alaptalanul. Felesége, aki korábban csak elviselte urát, annál jobban kezdi szeretni (sajnálni, istápolni, felkarolni) mennél picibb lesz. Végül — amikor már csak erős nagyítóval látható — még volt szeretőjével is hajlandó ölre menni érte. Groteszk? Mindenesetre jót mulatunk a szellemes szövegen (bár kétségtelen, hogy egy kissé túlbonyolított cselekménysor épül erre az egyetlen ötletre), de egyáltalán nem tartjuk képtelennek. Legalábbis a szerző filozófiai szemüvegén keresztül nézve nem. A kérdést ezerféleképpen variálva Gyárfás ugyanis mindig arról beszél, hogy a férfi-nő kötelékben, főként a házasságban az igazi úr, a kapcsolat fenntartója és irányítója — a nő. Egyértelmű matriarchátus, kedélyes, de határozott asszonyi zsarnokság uralkodik Gyárfás szatirikus világképében. És ehhez képest ez a most megismert játék sem képtelen, a szerző csupán az abszurdumig következetes önmagához. Így értelmezte a szöveget a rendező is, Marton Frigyes: nem abszurd drámának, de reális történetnek. Élvezte a lehetőséget, hogy a kisebbedő-zsugorodó ember különféle megjelenési formáit pusztán hangi eszközökkel könnyedén valószerűvé tudta tenni (a kiváló Kállai Ferenc is új oldaláról mutatkozott be cérnavékony egérhangjaival), de aggályosan került minden külsőleges humorforrást. Vagyis pontosan betartotta a játékszabályokat. Ettől a komolyan vett abszurditástól kezdett aztán a hallgató igazán jól szórakozni: no lám csak, mennyi alternatívája is van a szerelemnek!

Magyar Hírlap, 1970. augusztus (3.évfolyam 230. szám)

Kritika 2

Történet a férjről aki befőttes üvegben úszkál, és képtelen a szerelemre

Szórakoztató, meglepő, és néha egészen humoros. Ezekkel a tulajdonságokkal illetném Gyárfás Miklós: A világ legkisebb szerelme című hangjátékát. A műsor meghallgatása körülbelül 45 percet vesz igénybe, azonban hallgatás közben belefeledkezünk az időbe, és 20 percnél nem tűnik többnek. Számomra legalábbis. A történet maga egyből érdekesen kezdődik, és egy nem mindennapi szituációt mutat be. Ezt fokozza a hangjáték felénél bekövetkező magyarázat, amiből kiderül mi és hogyan történt. A hangjáték végén pedig ott a csattanó. Egy pár perc hallgatás után akarva-akaratlanul is Kafka: Az átváltozás című novellája jutott az eszembe.
Miről is szól valójában A világ legkisebb szerelme? Szerelem, házasság, hűtlenség, bűn, büntetés, ítélkezés… A csalfa férj megkapja méltó jutalmát. Vagy ez túlzás lenne? A tisztességes magasságú fiatalember félrelépése után rövid időn belül mikroszkopikus méretűre zsugorodik össze. Mindenesetre a hallgató nem érez különösebben sajnálatot iránta, inkább szánalmat.
Bennem vegyes érzelmek és gondolatok alakultak ki a végighallgatás után. Személy szerint a végén meglepődtem, nem ilyen befejezésre gyanakodtam, de nem szomorított el. Sőt… Egyértelműen egy rejtett tanulságot tartalmaz a műsor.
Voltak kétségeim a mű elején, nem gondoltam, hogy élvezni fogom ezt a hangjátékot. Illetve a szereplők egyes megszólalásai számomra néha túl drámaiak, túljátszottak voltak, azonban a végére rájöttem, hogy így volt az igazi a mű.
Magyarországon kívül több mint 30 rádió vette át Gyárfás Miklós rádiókomikumnak nevezett hangjátékát. És hát be kellett vallanom magamnak, hogy nem véletlenül volt a legnépszerűbb rádiós hangjátékok között külföldön is.

8/10 pont

Baka Adrienn

Státusz	Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás	Eredeti hangjáték, Hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve	Magyar Rádió
Bemutató dátuma	1970. augusztus 17. 19:35
Ismétlések adatai	1970-08-17\|2015-12-06
Játékidő	48 perc
Eredeti korhatári besorolás	Nincs
További szereplők	Az asszony – Váradi Hédi; A férj – Kállai Ferenc; A professzor – Major Tamás; Az apáca – Mezey Mária; Az elnök – Balázs Samu; A barátnő – Kállai Ilona.
Előforduló releváns játékterek	Otthon, Kórház/szanatórium, Szakrális tér
Releváns földrajzi régió	Város
Időszinkronitás	Szinkron, Nem ismert
Megidézett kor (magyar)	Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Szemléletmód, alműfaj, tematika	Moralizáló-filozófikus, Komikus, Abszurd
Szövegforma	DIalógus
Történetszál	Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus	Szenvedéstörténet, Átváltozás
Dramaturgiai egyéb adatok	Filmszerű
Történet időtartama	Több hét
Cselekmény kronológiája	Kronologikus
Felvétel helye	Stúdió
Effektek és technika	Speciális effektek, Mikrofonplánok
Nyelvezet	Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok	Nemek harca, Szerelmi/szexuális, Képességbeli
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység	Hivatalnok
Releváns státuszváltozás és életesemény	Folyamatos (bármelyik), Fordulatszerű (bármelyik), Társadalmi lecsúszás, Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora	Középkorú
Narrátor	Nincs
Narráció helye	Nincs narrátor
Párbeszédek jellege	Férfi-férfi, Férfi-nő
Zenei jellemzők	Átvezetőzene
Zenei tipológia	Elektronikus, szintetizátor, elektroakusztikus
Bemutató médium	Kossuth
Megidézett kor (nemzetközi)	20. század, 1980-1989 Nyolcvanas évek
Címkék	törpe, betegség, kegyhely, csoda, szerelem, hűtlenség, karrier, férfiasság, nőiesség
Társadalmi címkék	Nők helyzete, Férfiak helyzete, Feminizmus
Említések	Kensington