A vizsgálat
Német hangjáték magyar változata
Összefoglalás
Az auschwitzi tábor személyzetének 1960-as évekbeli tárgyalásának rádióváltozata.
Színlap
Oratórium 11 énekben
Írta Peter Weiss
79 perc
Forditotta Vas István
Zenéjét szerezte és a berlini Komische Oper zenekarát vezényelte Siegfried Matthus
Zenei munkatárs Horkai Rózsa
Km. Ajtai Andor, Balázs Samu, Baló Elemér, Bárdi György, Básti Lajos, Benkő Gyula, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Egri István, Gáti József, Gózon Gyula, Greguss Zoltán, Győrffy György, Horváth Ferenc, Kállai Ferenc, Kálmán György, Kemény László, Keres Emil, Körmendy László, Mesáros László, Őze Lajos, Pálos György, Pápai Erzsi, Pécsi Sándor, Ráday Imre, Sinkovits Imre, Somogyi Erzsi, Somogyvári Rudolf, Szendrő József, Tolnai Klári, Tompa Sándor, Újlaki László.
Technikai munkatársak: Fülöp Sándor és Patai Piroska.
A rendező munkatársa Bán Zoltán.
Dramaturg: Lóránd Lajos.
Rendezte Marton Endre.
1966. szeptember 30. K 20.20
1972. júl. 10. URH (monó)
A könyvváltozat kritikája:
„A német drámaíró leghíresebb dokumentarista darabja, az 1965-ben született tizenegy énekből álló oratórium, a németországi Auschwitz-per (1963–1966) jegyzőkönyveinek felhasználása alapján készült. A darab egy törvényszéken játszódik, a vádlottak padján – saját nevükön – az auschwitzi koncentrációs tábor egykori személyzete, orvosok, kihallgató tisztek, őrök stb. ülnek. A tanúk a tábort túlélt egykori foglyok, illetve a tábor néhány német alkalmazottja. Rajtuk kívül még a vád és a védelem képviselője, valamint a bíró szerepel az előadásban. A darabban nincs cselekmény és színpadi utasítás, csak a bírósági procedúrában megszólalók…
Oratórium 11 énekben
Írta Peter Weiss
79 perc
Forditotta Vas István
Zenéjét szerezte és a berlini Komische Oper zenekarát vezényelte Siegfried Matthus
Zenei munkatárs Horkai Rózsa
Km. Ajtai Andor, Balázs Samu, Baló Elemér, Bárdi György, Básti Lajos, Benkő Gyula, Bessenyei Ferenc, Darvas Iván, Egri István, Gáti József, Gózon Gyula, Greguss Zoltán, Győrffy György, Horváth Ferenc, Kállai Ferenc, Kálmán György, Kemény László, Keres Emil, Körmendy László, Mesáros László, Őze Lajos, Pálos György, Pápai Erzsi, Pécsi Sándor, Ráday Imre, Sinkovits Imre, Somogyi Erzsi, Somogyvári Rudolf, Szendrő József, Tolnai Klári, Tompa Sándor, Újlaki László.
Technikai munkatársak: Fülöp Sándor és Patai Piroska.
A rendező munkatársa Bán Zoltán.
Dramaturg: Lóránd Lajos.
Rendezte Marton Endre.
1966. szeptember 30. K 20.20
1972. júl. 10. URH (monó)
A könyvváltozat kritikája:
„A német drámaíró leghíresebb dokumentarista darabja, az 1965-ben született tizenegy énekből álló oratórium, a németországi Auschwitz-per (1963–1966) jegyzőkönyveinek felhasználása alapján készült. A darab egy törvényszéken játszódik, a vádlottak padján – saját nevükön – az auschwitzi koncentrációs tábor egykori személyzete, orvosok, kihallgató tisztek, őrök stb. ülnek. A tanúk a tábort túlélt egykori foglyok, illetve a tábor néhány német alkalmazottja. Rajtuk kívül még a vád és a védelem képviselője, valamint a bíró szerepel az előadásban. A darabban nincs cselekmény és színpadi utasítás, csak a bírósági procedúrában megszólalók hangját halljuk. Az egyes énekek a tábor poklának újabb és újabb köreibe vezetnek alá. A névtelenül szereplő tanúk, a táborban egykor nevüktől megfosztott foglyok szenvtelen monotóniában, harag és neheztelés nélkül részletezik a velük történteket. (…) Ebben az egységes és összefogott lüktetésben halljuk a táborba való megérkezésről, a szelekcióról, a tábor politikai osztályán folyó kínzásokról, a tömeges kivégzésekről, a szívbe adott fenolinjekciókról, az éhségcellákról, a gázkamrákról, a krematóriumokról szóló emlékezéseket is. Általuk a mérhetetlen szenvedéseken túl az egész tábor működéséről és struktúrájáról is pontos képet kapunk. De Peter Weiss oratóriuma nem is annyira az auschwitzi láger, mint inkább a húsz évvel később lefolyt per drámája. A szigorú szerkezetbe zárt, versbe szedett emlékezésekben az író »költészetté tudott emelni olyan anyagot, amely addig nem számított költőinek« – mondja a darab fordítója, Vas István.” (Tiszóczi Tamás)
A darab német rádióváltozata: Die Ermittlung: Oratorium in 11 Gesängen. HR/BR/DLF/NDR/RB/RIAS/SR/SDR/SFB/SWF/WDR/SRG 1965
https://www.youtube.com/watch?v=pDILGS8JKhc
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Színészek: (28 fő, átl. 52 év) | ||
|
|
||
| Zeneszerző: | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | 16 - téma | |
| A korhatár indoklása |
A haláltábor körülményeit részletezik a vádlottak |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 110 perc | |
| Bemutató dátuma | 1966. szeptember 30. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Eredeti hangjáték Zenés hangjáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
True crime |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Forrásmű típusa | Színmű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda) |
|
| Releváns földrajzi régió | Város |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1939-1945 Második világháború, 1960-1969 Hatvanas évek |
|
| Történetszál | Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Szenvedéstörténet |
|
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Bűnügyi |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Erőszakszerv tagja |
|
| Főszereplők releváns kora | Idős | |
| Narrátor | Nincs | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 02. 06.; 2023. 08. 02.; 2025. 04. 13.; 2025. 08. 25.; 2026. 05. 13.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.
























