A lázadó
Eredeti cím: Lázadó
Magyar hangjáték
Összefoglalás
A halálos beteg írót ápolja hűséges kis felesége, a férfi menekülne előle, és nővére elől, apja elől, miközben a halálon gondolkodik, de nem tud menekülni, így bosszúból mégis marad, de nem tud, mert meghal – a feleség, férj, apa, nővér kis játszmái közepette hal meg. A feleség kiváló játéka kiemelendő.
Színlap
Füst Milán drámájának rádióváltozata.
Rádióra alkalmazta: Bárdos Pál
Szereplők:
Sándor – Sztankay István
Olga, a felesége – Schütz Ila
Tini mama, Olga nővére – Béres Ilona
Papi – Szabó Sándor
Pincér – Éless Béla
Technikai munkatárs: Varga Károly és Hornyák
György
Zenei munkatárs: Hegedűs Emmi
Dramaturg: Sári László
Rendező: Varga Géza
1 óra 11 perc
1982. június 8. hétfő KOSSUTH 20.46
1982. szeptember 20., 22.30 Kossuth,
1996. február 18., 22.05 Bartók
2004. május 22. K 20.35
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (5 fő, átl. 47 év) | ||
| Zenei szerkesztő: | ||
| Technikai munkatárs: | ||
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Szülői felügyelettel | |
| A korhatár indoklása |
Kicsiknek nem ajánlott, egy ember halálról való elmélkedését mutatja be |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 71 perc | |
| Bemutató dátuma | 1982. június 08. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Dráma Tragikomikus |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Nyomtatott megjelenés | Nyugat, 1919. 12-13. szám | |
| Forrásmű címe | Lázadó | |
| Forrásmű első megjelenésének éve | 1919 | |
| Forrásmű típusa | Színmű | |
| Szövegforma | DIalógus | |
| Előforduló releváns játékterek | Kórház/szanatórium |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
|
| Időszinkronitás | Szinkron, Nem ismert |
|
| Történetszál | Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Szenvedéstörténet |
|
| Történet időtartama | Egyidejű az előadással |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Író/újságíró |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Halál | |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Nincs zene | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 11. 16.; 2023. 08. 30.; 2025. 03. 08.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Rádiószínház: Lékay Ottó (1980-1984);
- Szórakoztató Osztály: László György (1982);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.