Déry Tibor

A kék kerékpáros

Eredeti cím: A kék kerékpáros

Magyar hangjáték

Kiemelkedő hangjáték
16+

Rádiódada. Írta Déry Tibor.

68 perc

1988. október 24. 20:50

(Legalább 5 ismétlés. Műsoron tartva 19 éven át)

Abszurd | Bizarr | Bolondos | Családi kapcsolatok | Intellektuális | Politika |

Hangjáték
Adaptáció

Megközelítés:
Groteszk |

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

Összefoglalás

Déry Tibor avantgárd drámájának rádióváltozata remek színészekkel és Sáry László ide komponált zenéjével. Az egy polgári család hétköznapjaiba illesztett abszurd történetmorzsák egy reménytelen, értelmetlen világ cél nélküli figuráit, az ő pitiáner konfliktusaikat állítják elénk. Az adaptáció a darab dadaista szemléletmódját érdekesen rádiósítja.

Korabeli ajánló

Az 1926-ban készült dadaista szöveget az idő realistává finomította. Ha a „világ rendetlen”, akkor számunkra már logikus, hogy a „Göncöl szekere kisiklott”. A klasszikus avantgárd formabontása bennünk nosztalgikus érzéseket kelt, ami a 20-as években vad és felháborító volt, ma inkább bájával bűvöl el. Déry színpadi műve fél évszázadot várt arra, hogy színészek megszólaltassák. Ősbemutatója a francia rádióban volt.

Színlap

Déry Tibor színpadi játékának rádióváltozata

Zenéjét szerezte: Sáry László

Rádióra alkalmazta és rendezte: Zoltán Gábor

Az 1926-ban készült dadaista szöveget az idő realistává finomította. Ha a „világ rendetlen”, akkor számunkra már logikus, hogy a „Göncöl szekere kisiklott”. A klasszikus avantgárd formabontása bennünk nosztalgikus érzéseket kelt, ami a 20-as években vad és felháborító volt, ma inkább bájával bűvöl el. Déry színpadi műve fél évszázadot várt arra, hogy színészek megszólaltassák. Ősbemutatója a francia rádióban volt.

Láthatatlan angyal – Vallai Péter, Családapa – Gera Zoltán, Családanya – Vass Éva, Munkás – Nemcsák Károly, Orvos – Márton András, Néger – Vajda László, Kisasszony – Varga Mária, Paraszt – Karcag Ferenc, Starter – Miklósy György, Piros kerékpáros – Reviczky Gábor, Kék kerékpáros – Máté Gábor, Rendőr – Papp János, Madár – Törőcsik Mari, Plakát – Simon György, Halál – Papp Zoltán, Titkárnő – Kiss Mari

Technikai munkatárs: Kiss László, Borlai Kinga

Zenei munkatárs: Demjén Erzsébet

Dramaturg: Katona Imre József

A Rádiószínház bemutatója

1988. okt. 24. Kossuth 20:50 (70 perc)

1993. márc. 14. Bartók 22:05

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
A kék kerékpáros
Déry Tibor színpadi játékának rádióváltozata
Zenéjét szerezte: Sáry László
Rádióra alkalmazta és rendezte: Zoltán Gábor
Szereposztás:
Láthatatlan angyal – Vallai Péter,
Családapa – Gera Zoltán, Családanya –
Vass Éva, Munkás – Nemcsák Károly, Orvos
– Márton András, Néger – Vajda László,
Kisass…

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása; További forrás a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának ún. "Skontró" adatai

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 68 perc
Bemutató dátuma 1988. október 24. 20:50
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték
Adaptáció
Szemléletmód, alműfaj, tematika Groteszk
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Technikai adatok Sztereó
Szereposztás
Karakter Színész A karakter gyerek?
Láthatatlan angyal Vallai Péter
Családapa Gera Zoltán
Családanya Vass Éva
Munkás Nemcsák Károly
Orvos Márton András
Néger Vajda László (színművész)
Kisasszony Varga Mária
Paraszt
Starter Miklósy György
Piros kerékpáros Reviczky Gábor
Kék kerékpáros Máté Gábor
Rendőr
Madár Törőcsik Mari
Plakát Simon György
Halál Papp Zoltán
Titkárnő Kiss Mari
Ismétlések adatai

2002-09-23|2006-08-14|2007-06-25

Forrásmű címe A kék kerékpáros
Forrásmű első megjelenésének éve 1926
Forrásmű típusa Színmű
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon, Kulturális objektum
  • Otthon
  • Köztér
  • Absztrakt tér vagy varázstér
Releváns földrajzi régió Vidék, Város
  • Város
  • Absztrakt tér
Időszinkronitás Múlt
  • Absztrakt
Megidézett kor (magyar) 1867-1913 Kiegyezés kora, millennium, századforduló, 1914-1918 Első világháború, 1918-1924 Első világháború utáni évek
  • 1918-1924 Első világháború utáni évek
  • 1925-1943 Konszolidált Horthy-korszak
  • 1918-1920 Forradalmak
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század
  • 20. század
  • 1918-1939 Két világháború között
Történetszál Hálózattörténet
  • Párhuzamos történetek
Narratíva/konfliktustípus Keresés, Küzdelem
  • Nem-narratív
  • Küzdelem
Címkék

dadaista, polgári család, viszály, osztályharc,

Társadalmi címkék

Polgárság helyzete, Munkások helyzete, Parasztok helyzete, nyugati kommunizmus,

Történet időtartama Absztrakt idő
  • Absztrakt idő
Cselekmény kronológiája Nem meghatározható
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv, Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Munkakapcsolat, Nemzedéki, Politikai
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Munkakapcsolat
  • Ontológiai-hierarchikus
  • Képességbeli
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Munkás, Erőszakszerv tagja, Orvos/gyógyító/ápoló, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda, Sportoló, edző, Szolgáltatóipari alkalmazott, Isten/Sátán
  • Munkás
  • Erőszakszerv tagja
  • Orvos/gyógyító/ápoló
  • Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda
  • Szülő vagy házaspár
  • Fantasztikus képességű
Releváns nem-emberi szereplők Mitológiai-isteni-képzeletbeli lény, Megszemélyesített természeti jelenség, Meghatározhatatlan (abszurd) szereplő
Releváns státuszváltozás és életesemény Társadalmi lecsúszás, Társadalmi felemelkedés, Halál
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú, Kortalan
Narrátor Férfi narrátor
Narráció helye Keretező
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő
Zenei jellemzők Érzelmi, Átvezetőzene, Főcímzene
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Mediális önreflexió, Sötét/vakok
Zenei tipológia Klasszikus zene
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Hárs István (1974-1988) | Hajdú István (1988-1990);
  • Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
  • Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
  • Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
  • Rádiószínház: Sumonyi Papp Zoltán (1988-1989); Forrás
  • Szórakoztató Osztály: László György (1987-1993);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.