Honoré de Balzac

Goriot apó (1970)

Eredeti cím: Le Père Goriot

Francia mű magyar hangjáték-változata

16+

132 perc

1970. július 23. 20:39

(Legalább 2 ismétlés. Műsoron tartva 10 éven át)

Adaptáció
Hangjáték

Megközelítés:
Tragikus |Moralizáló-filozófikus |Történelmi eseményjáték |

Magyar Rádió

Korabeli ajánló

„Nem minden Balzac-regény remekmű. Ez az. Pedig még azt sem lehet tudni, valójában ki a főhőse. Goriot apó? Ez a kapitalista Lear király, a nagy vagyonszerző, aki mindenét, a szó teljes értelmében az utolsóját, utolsó falatra valóját is odaadja bankárasszonnyá, illetve grófnővé előkelősödött lányainak, akik aztán még arra sem érnek rá, hogy utolsó útjára kísérjék még életéből is kifosztott apjukat? Vagy Rastignac volna a regény hőse? Ez a vidékről Párizsba jött diák, akinek még vannak illúziói, akiben még van emberség, aki még tud és akar szeretni, és aki éppen Goriot apó története kapcsán – melynek korántsem csupán szemlélője, hanem nagyonis tevékeny részese – tanulja meg: aki hódítani és uralkodni akar ebben a világban, annak szemrebbenés nélkül kell félrelöknie minden olyasmit, amit erkölcsnek neveznek? – Szabálytalan regény, a dráma kánonjait ugyancsak szétrúgja. Mégis a világirodalom legdrámaibb művei közé tartozik, mert hatalmas és őszinte szenvedély feszíti. Az öreg tésztagyárosnak lányai iránt érzett mértéktelen szeretete? Rastignacnak eltökéltsége, hogy meghódítja a világot? Ezek is, igen. De leginkább mégis az az írói szenvedély, hogy az ember és társadalom alapvető konfliktusát robbantsa a szemünk elé.”

Színlap

Balzac regényéből – Lányi Viktor fordítása nyomán – írta: Zolnay Vilmos

Zenéjét összeállította: Hegedűs Emmi

Dramaturg: Zala Zsuzsa

Rendezte: Solymosi Ottó

Szereplők: Rastignac – Fülöp Zsigmond; Goriot apó – Kiss Ferenc; Vautrin – Agárdy Gábor; Balzac – Básti Lajos; Victorine – Szűcs Ildikó; Restaudné – Kállai Ilona; Nucingenné – Domján Edit; Vauquerné – Bulla Elma; Couturené – Keresztessy Mária; Michonneau kisasszony – Kiss Manyi; Gondoreau gróf – Egri István; Beauseantné – Sulyok Mária; Restaud gróf – Kovács Károly; Christophe – Kun Vilmos; Inas – Kéry Gyula; Komorna – Róbert Mária.

Bemutató: II/1. rész: 1970. 07. 23. 20:39-21:45 Petőfi, II/2. rész: 07. 31. 17:54-19:00 Kossuth.

Ismétlések: II/1. rész: 1974. 11. 10. 14:53-16:00, II/2. rész: 11. 17. 14:56-16:00, 3. műsor.

II/1. rész: 1980. 08. 17. 18:45-19:51, II/2. rész: 08. 24. 18:45-19:48, Kossuth.

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 132 perc
Bemutató dátuma 1970. július 23. 20:39
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Moralizáló-filozófikus
Történelmi eseményjáték
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Technikai adatok Sztereó
Forrásmű címe Le Père Goriot
Forrásmű első megjelenésének éve 1835
Forrásmű típusa Regény
Kapcsolódó rádiójátékok Goriot apó (1950)
Goriot apó (1970)
Emberi színjáték 1: Goriot apó (1975)
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon, Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Üdülőhely/szálloda/fogadó
  • Otthon
  • Szórakoztató/vendéglátó létesítmény
  • Kereskedelmi egység/bolt
  • Kulturális objektum
  • Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda)
Releváns földrajzi régió Város
  • Város
  • Külföld
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Megidézett kor (nemzetközi) 19. század
  • 19. század
Történetszál Egyhősös történet, Hálózattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban
  • Küzdelem
  • Élettörténet
  • Szenvedéstörténet
Címkék

francia

Történet időtartama Több év
  • Több hónap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv, Régies stílus
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális
  • Bűnügyi
  • Munkakapcsolat
  • Nemzedéki
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Szolgálati-hierarchikus
  • Rokoni
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Gazdasági felsővezető/tulajdonos, Feudális rang/arisztokrata, Nyugdíjas
  • Diák
  • Feudális rang/arisztokrata
  • Bűnöző
  • Kereskedő, vállalkozó
  • Háztartási alkalmazott
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Folyamatos (bármelyik), Anyagi siker, gazdagodás, Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Halál
Főszereplők releváns kora Fiatal
Narrátor Férfi narrátor
Narráció helye Keretező
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene, Főcímzene
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Zenei tipológia Klasszikus zene
Korhatár - edukációs skála Klasszikus
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Forrás
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.