Bánkúti Gábor
Beretzky Gyula
Dolgos János

Sárika lámpása 🏆

Magyar dokumentumjáték

Kiemelkedő hangjáték
Szülői felügyelettel

Dokumentumjáték a sásdi gyermekgyilkosságról

60 perc

1964. március 11.

(Legalább 3 ismétlés. Műsoron tartva 47 éven át)

Igaz történet alapján |

Dokumentumműsor

Megközelítés:
True crime |

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

Összefoglalás

A hangjáték a végén kezdődik: a gyilkosság megtörtént, a gyilkost kivégezték.

De mégis: ki a gyilkos? Ennek a nyomába ered a szocialista Magyar Rádió három oknyomozó riportere.

Úttörő rádiós darab, a mikrofonnal írt dokumentumdráma egyik első darabja. Egy gyerekgyilkosság nyomába ered, de nem egy gyilkost talál, hanem az állami bíróság és a helyi tanács dolgozói korrupt, urambátyám világát, a nők lenézését, a gyereken levert bosszút, a félrenézést, és a tiszta rasszizmus hajtotta gyűlölet megannyi esetét.

A 30 évvel későbbi ismétlésben törölték a hangfelvételről a személynevek egy részét.

A legnagyobb hatású részek: amikor a tanácselnök titkárát hazugságon kapják, illetve amikor a gyilkos apa rokonai nyíltan rasszista kijelentéseket tesznek a mikrofonba.

Korabeli ajánló

Sárika lámpása…
Egy érdekes dokumentumműsor elé

A pécsi megyei bíróság januárban előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel és aljas indokból elkövetett emberölés miatt halálra ítélte Török Antal és Volcsek Magdolna sásdi lakosokat.

Törökék 1963-ban halálra kínozták Sárikát, Török Antal első házasságából származó kislányát. A bíróság ítélkezett. De azóta is százával érkeznek a levelek, amelyek felvetik: vajon hogyan kínozhattak halálra egy kislányt, tanúk szemeláttára. „Sásdon van tanács, van Hazafias Népfront szervezet, van Nőtanács, minden bizonnyal van gyermekvédelmi bizottság is. De egészen biztos, hogy vannak becsületes, lelkiismeretes kommunisták. Hogy lehet, hogy nem volt erő, amely ennek a két elvetemült fenevadnak a kezéből kiragadná a gyermeket?” — olvassuk a kérdést egy levélben.

A műsor készítői ezekre a kérdésekre keresték a választ. A kérdésekre, amelyeket a levélírók is felvetnek: Hogyan kínozhatták halálra tanúk szemeláttára Sárikát? Ki bízott gyereket a büntetett előéletű Török Antalra? Sárika lámpása — sok mindent megvilágít majd.

Színlap

Dokumentumjáték a sásdi gyermekgyilkosságról

Dokumentumjáték eredeti hangfelvételekkel

„Az első magyar dokumentumjáték” (a 30 évvel későbbi ismétlés felkonferálásából)

1964. március 11. K. 18,45

1977. január 23., 3. műsor 21.03 Dokumentumműsorok és dokumentumjátékok szemléje

1994. április 3., P 14.00

Szerk: Bánkúti Gábor

Riporterek: Bánkúti Gábor, Beretzky Gyula, Dolgos János

Nívódíj 1964: a három szerkesztő-riporternek

Kapcsolódó műsor 1964. április 5. K 11.00: Sárika postája.  „Még véget sem ért a műsor, a sásdi gyermekgyilkosságról szóló „Sárika lámpása”, s máris csengtek a telefonok a Rádióban. Hallgatók telefonáltak, hogy közöljék véleményüket, a műsorról is, a történtekről is. Másnap reggel pedig megindult a levéláradat. Többszáz levelet hozott a posta az országnak szinte minden részéből, és külföldön élő magyaroktól is. Több levélen sok-sok aláírás. S mindegyik levél vádirat a néma tanúk, a cinkos közönyösség ellen. Ezeket a vádló leveleket, igazságkövetelő véleményeket idézi most a műsor.”

Kapcsolódó megjegyzés: „A Sárika lámpása c. dokumentumműsornak igen komoly hatása volt, számos jlentős  intézkedés történt.” (1964 május, A szerksztő válaszol).

Kapcsolódó tanulmány: 

Az értelmi, illetve érzelmi hatásról érdemes néhány szót ejteni. Ez év március 11-én hangzott el a Sárika lámpása című dokumentumműsor. Alkotói: Bánkuti Gábor, Bereczki Gyula és Dolgos János. A döbbenetes hatású műsor a sásdi gyermekgyilkosságról szólt és megrázta az ország közvéleményét. Tiltakozó és…

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Szerző:
Színészek: (1 fő, átl. 49 év)
Díjak, jelölések:
Nívódíj
Nívódíj 1964
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
A korhatár indoklása

Egy gyerekgyilkosság körülményeiről szól

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 60 perc
Bemutató dátuma 1964. március 11.
Rádiós műfaji besorolás Dokumentumműsor
Szemléletmód, alműfaj, tematika True crime
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Forrásmű típusa Non-fiction
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Hivatal, Otthon
  • Hivatal
  • Otthon
  • Büntető létesítmény /börtön
  • Köztér
Releváns földrajzi régió Vidék
  • Vidék
Időszinkronitás Szinkron
  • Múlt
  • Szinkron
Megidézett kor (magyar) 1959-1989 Kádár-korszak
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Történetszál Hálózattörténet
  • Egyhősös történet
  • Hálózattörténet
Társadalmi címkék

Kisebbség helyzete

Nők helyzete

Gyerekek helyzete

 

Említések

Sásd

Történet időtartama Több hónap
  • Több év
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Külső helyszin
Nyelvezet Bürokrácia nyelve, Tájszólás
Főbb szereplőviszonyok Bűnügyi, Magánéleti (nem szerelmi), Szolgálati-hierarchikus
  • Bűnügyi
  • Faji/nemzetiségi
  • Magánéleti (nem szerelmi)
  • Nemzedéki
  • Politikai
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Gazdasági felsővezető/tulajdonos, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda, Újkori politikus/káder/középvezető, Regionális vezető, hatalombirtokos
  • Eltartott gyerek
  • Hivatalnok
  • Bűnöző
  • Bíró
  • Roma karakter
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív), Halál
Főszereplők releváns kora Gyerek, Középkorú
Narrátor Férfi narrátor, Mesélő, Riporter
Narráció helye Rezonőr, Emlékező
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi monológ, Női monológ
Zenei jellemzők Nincs zene
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű, Mediális önreflexió
Kódolás kész? Kész

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Falurádió: Kaposi Kis István (1964);
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.