Boldogság (Kubinyi)
Hungarian documentary radio play
Összefoglalás
Egy anya mondja el élete kálváriáját a riporternek, amiből azt gondolnánk, hogy nagyon megcibálta az élet, de a végén mégis azt mondja: boldog.
Original cast and credits (in Hungarian)
Dokumentumok egy asszony arcképéhez
Kubinyi Ferenc dokumentumjátéka
Rendező Varga Géza
Dramaturg (szerkesztő) Lóránd Lajos
Zenéjét – Székely Endre Nem földi tájkép c. művének felhasználásával – Bárány Gusztáv készítette
Apollodórosz, Euripidész, Ovidius, Pindarosz és Szimonidész költeményeit Devecseri Gábor, Jánosi István és Szilágyi János fordította. (Hosszú változat?)
Közreműködött:. Bitskey Tibor, Kohut Magda, Sinkovits Imre, Szabó Ottó és Szemes Mari
A felvételt Gajdos Ferenc és Takács Péer készítette.
Munkatárs: Szebényi Cecilia és Németh György
Felvétel: 1979. január 17-18; Magyar Rádió Dramaturgia
Rövid változat: 49 perc
Sztereó!
1979. december 13. 3. műsor 9.30-10.20 Rádiószínház
1980. 01. 12. 10.50 Kossuth Rádiószínház
1981. szeptember 1. K 14.09-15.00
Két változatban készült: az elsőben hosszabb betoldások voltak (versbetétek, újsághírek), a második adásban már elsősorban a riport maradt meg
„Sajátos, nálunk még ritka (de pl. az osztrák rádióban eléggé gyakori) szerzői munka eredménye kerül k í s é r l e t k é p p e m a hallgató elé. E darabot bemutatója után dicsérték a kritikusok (díjat is nyert), de csak a dráma jelenkori passzusai kaptak egyöntetűen pozitív méltatást, klasszikus utalásai, mitológiai párhuzamai nem. A szerző a tanácsokat megszívlelve átdolgozta – pontosabban talán, hogy „újra-feldolgozta” – dokumentumjátékát.”
Kritikusok díja Dokumentumjáték 1979
A MÁSODIK VÁLTOZATBÓL KIMARADT RÉSZEK…
Dokumentumok egy asszony arcképéhez
Kubinyi Ferenc dokumentumjátéka
Rendező Varga Géza
Dramaturg (szerkesztő) Lóránd Lajos
Zenéjét – Székely Endre Nem földi tájkép c. művének felhasználásával – Bárány Gusztáv készítette
Apollodórosz, Euripidész, Ovidius, Pindarosz és Szimonidész költeményeit Devecseri Gábor, Jánosi István és Szilágyi János fordította. (Hosszú változat?)
Közreműködött:. Bitskey Tibor, Kohut Magda, Sinkovits Imre, Szabó Ottó és Szemes Mari
A felvételt Gajdos Ferenc és Takács Péer készítette.
Munkatárs: Szebényi Cecilia és Németh György
Felvétel: 1979. január 17-18; Magyar Rádió Dramaturgia
Rövid változat: 49 perc
Sztereó!
1979. december 13. 3. műsor 9.30-10.20 Rádiószínház
1980. 01. 12. 10.50 Kossuth Rádiószínház
1981. szeptember 1. K 14.09-15.00
Két változatban készült: az elsőben hosszabb betoldások voltak (versbetétek, újsághírek), a második adásban már elsősorban a riport maradt meg
„Sajátos, nálunk még ritka (de pl. az osztrák rádióban eléggé gyakori) szerzői munka eredménye kerül k í s é r l e t k é p p e m a hallgató elé. E darabot bemutatója után dicsérték a kritikusok (díjat is nyert), de csak a dráma jelenkori passzusai kaptak egyöntetűen pozitív méltatást, klasszikus utalásai, mitológiai párhuzamai nem. A szerző a tanácsokat megszívlelve átdolgozta – pontosabban talán, hogy „újra-feldolgozta” – dokumentumjátékát.”
Kritikusok díja Dokumentumjáték 1979
A MÁSODIK VÁLTOZATBÓL KIMARADT RÉSZEK:
AZ ELEJÉN
Társaival végül is Biótiába érkezett, Házat készültek építeni és megalapítani Théba városát. Az isteneknek akartak áldozatot bemutatni, de ehhez tiszta forrásvízre volt szükségük. A forrást azonban Árész hadistennek fia, egy szörnyű sárkánykígyó őrizte, aki megölte Kadmosz társait. Kadmosznak…
Míg a legyőzött nagy tetemén leverője elámul,
hirtelen egy hang harsan föl (nem tudni azonnal,
hogy honnan, de kiált): „Te Agenor sarja, az elnyúlt
kígyót mért nézed? Néznek még téged: a kígyót.”
Őt elhagyja az eszmélet, s elveszti szinét is
arcának hosszan, meredez haja jég-iszonyában.
Élt Budapesten egy fiatal matematikus és egy fiatal tanárnő. Megszerették egymást és összeházasodta. Lakásuk nem volt, pénzük se sok. De hozzákezdtek a város szélén egy ház felépítésének. Mindketten nagy családot szerettek volna, ezért szép sorban megérkeztek a gyerekek.
Amikor az ötödik is megszületett, a családi ház majdnem készen volt. Boldognak hitték magukat.
*
NÉPSZABADSÁG, 1976. szeptember 29.
Súlyos gázrobbanás Nagytétényben. Kedd délben a XXII. kerületi Bartók Béla úti új lakótelepen az építés alatt lévő iskolában, eddig ismeretlen okból gázrobbanás történt és tűz keletkezett.
Ma, illetve pénteken temetik a XXII. kerületi gázrobbanás áldozatait. Az elhunytakat az oktatási miniszter, posztumusz „Az oktatásügy kiváló dolgozója” kitüntetésben részesítette.
Minden halál nyomában a fájdalom és a részvét csendje sarjad, s lehet-e megrázóbb. mindhárman gyerekes anyák, édesanyák voltak. Kovács Istvánné, 35 éves, orosz-latin szakos tanárnő öt gyermeknek adott életet….
Színész: Harmnika, legkedvesebbem, mert ha immár nem vagy is, a legdrágább vagy énnekem még, nem érinted kezeddel aztán államat, s engem átkarolva, nem kérded tőlem, ki az, ki felkavarja sértően szivedet?
Szinész: Állami Biztosító 1977. február 26.
Közepes minőségű síremlék felállításának költségtérítésére lehetőség nyílik.
Színésznő: Sok alakja van az isteninek, sok nemreméltet is végre segít
EZUTÁN A RIPORT
A VÉGÉN:
Szinész: Mert erősebb nála: a test a halál nyomába jár,
mig élve csupán az idő képe marad fenn,
mert az az isteni csak.
Szunnyadoz, míg tagjaink tevékenyek, ám ha azok
szúnynak: a lélek álmainkban
boldog megoldást mutat csapásra, örömre nekünk.
Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Dramaturge: | ||
| Actors: (6 fő, átl. 49 év) | ||
| Awards and nominations: | ||
|
Kritikusok díja Kritikusok díja 1979 |
||
| Composer: | ||
| Technical contributor: | ||
| Age rating (youth protection) | Szülői felügyelettel | |
| Reason for the age rating |
A nő férje halálos betegségben meghal |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 51 minutes | |
| Bemutató dátuma | December 13, 1979 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Hangjáték Dokumentumműsor |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Nonfiction |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Rádiószínház (dramaturgia) |
|
| Technikai adatok | Sztereó | |
| Forrásmű típusa | Non-fiction | |
| Szövegforma | DIalógus, Spontán beszéd | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon |
|
| Releváns földrajzi régió | Nincs információ |
|
| Időszinkronitás | Szinkron |
|
| Megidézett kor (magyar) | 1959-1989 Kádár-korszak |
|
| Történetszál | Egyhősös történet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Élettörténet |
|
| Történet időtartama | Több év |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Nyelvezet | Köznyelv | |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Lélektani felemelkedés | |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú | |
| Narrátor | Férfi narrátor, Riporter | |
| Párbeszédek jellege | Női monológ | |
| Zenei jellemzők | Nincs zene | |
| Kódolás kész? | Kész |
Citation for the table data and the Summary section: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2023. 09. 05.; Revíziók: 2023. 09. 05.; 2023. 09. 18.; 2023. 10. 24.; 2024. 09. 11.; 2024. 10. 11.; 2024. 10. 16.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió (MR)
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979) | Bozó László (1979-1989); Source
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Source
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Source
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.








