Úgy nevezték hogy szoba meg konyha
Hungarian documentary radio play
Korabeli ajánló
Úgy nevezték, hogy szoba meg konyha – ez szokatlan műfajú „riportdrámám” címe, mert a gyilkossággal gyanusított férfi így mutatja be azt a pincét, amelyet lakássá alakított. Vidékről feljönni, munkát, lakást szerezni, a lakást megtartani, összeférni idegenekkel, akikkel csak érdek tarthatna együtt – ez a dráma kulcskérdése. Hogy általános-e, mérje le ki-ki önmagában. Hogy átlagos-e a rendbehozandó pince, ezt is a hallgatóra bízom. Mindenesetre abból indultam ki, hogy a felköltöző idegen olyan helyre került, melyet valódi otthonnak az sem nevezhetne, aki már lakott benne – hogy lenne képes hát épp ő azzá varázsolni? Legfeljebb látszólag, ideig-óráig, amíg a munka és a korai öröm tart, hoszen a lakássaé az ember, a társasága és rokoni környezete is megváltozik. De az emberi kapcsolta nem olyan, mint az új csap, a villanykörte meg az étel, hanem láthatatlan. Észrevenni a változást ebben a szövevényben hogyan is tudná éppen ah, aki önmaga képességeinek megítélésére is képtelen? Enek a férfinak sorsa megpecsételődött akkor, amikor az első és legkönnyebb alkalmat ragadta meg, s kiteljesedett akkor, amikor „a mű befejeztetett”…
—
Az elhangzó riportdráma maga a drámai valóság, hiszen ugyanazok „játsszák”, akik a mikrofon előtt másodszor is árélték. S ilyen valóságot, ennyire személyekhez tapadót senki sem teremthet, csak az a tér, amit úgy hívtak, hogy szoba meg konyha… Gácsi Sándor
Original cast and credits (in Hungarian)
Gácsi Sándor riportdrámája
A szereplők élő személyek: a vádlott, a felesége, az anyja, a keresztlányy, a házmesterné, a csoportvezetőnő, a szakértő, az ügyész, a védő és a bírónő
Közreműködik: Egressy István
Dramaturg: Lóránt Lajos
A Rádiószínház mai szerzője írja:
Úgy nevezték, hogy szoba meg konyha – ez szokatlan műfajú „riportdrámám” címe, mert a gyilkossággal gyanusított férfi így mutatja be azt a pincét, amelyet lakássá alakított.
Vidékről feljönni, munkát, lakást szerezni, a lakást megtartani, összeférni idegenekkel, akikkel csak érdek tarthatna együtt – ez a dráma kulcskérdése. Hogy általános-e, mérje le ki-ki önmagában. Hogy átlagos-e a rendbehozandó pince, ezt is a hallgatóra bízom. Mindenesetre abból indultam ki, hogy a felköltöző idegen olyan helyre került, melyet valódi otthonnak az sem nevezhetne, aki már lakott benne – hogy lenne képes hát épp ő azzá varázsolni? Legfeljebb látszólag, ideig-óráig, amíg a munka és a korai öröm tart, hoszen a lakássaé az ember, a társasága és rokoni környezete is megváltozik. De az emberi kapcsolta nem olyan, mint az új csap, a villanykörte meg az étel, hanem láthatatlan. Észrevenni a változást ebben a szövevényben hogyan is tudná éppen ah, aki önmaga képességeinek megítélésére is képtelen? Enek a férfinak sorsa megpecsételődött akkor, amikor az első és legkönnyebb alkalmat ragadta meg, s kiteljesedett akkor, amikor „a mű befejeztetett”…
Az elhangzó riportdráam maga a drámai valóság, hiszen ugyanazok „játsszák”, akik a mikrofon elő…
Gácsi Sándor riportdrámája
A szereplők élő személyek: a vádlott, a felesége, az anyja, a keresztlányy, a házmesterné, a csoportvezetőnő, a szakértő, az ügyész, a védő és a bírónő
Közreműködik: Egressy István
Dramaturg: Lóránt Lajos
A Rádiószínház mai szerzője írja:
Úgy nevezték, hogy szoba meg konyha – ez szokatlan műfajú „riportdrámám” címe, mert a gyilkossággal gyanusított férfi így mutatja be azt a pincét, amelyet lakássá alakított.
Vidékről feljönni, munkát, lakást szerezni, a lakást megtartani, összeférni idegenekkel, akikkel csak érdek tarthatna együtt – ez a dráma kulcskérdése. Hogy általános-e, mérje le ki-ki önmagában. Hogy átlagos-e a rendbehozandó pince, ezt is a hallgatóra bízom. Mindenesetre abból indultam ki, hogy a felköltöző idegen olyan helyre került, melyet valódi otthonnak az sem nevezhetne, aki már lakott benne – hogy lenne képes hát épp ő azzá varázsolni? Legfeljebb látszólag, ideig-óráig, amíg a munka és a korai öröm tart, hoszen a lakássaé az ember, a társasága és rokoni környezete is megváltozik. De az emberi kapcsolta nem olyan, mint az új csap, a villanykörte meg az étel, hanem láthatatlan. Észrevenni a változást ebben a szövevényben hogyan is tudná éppen ah, aki önmaga képességeinek megítélésére is képtelen? Enek a férfinak sorsa megpecsételődött akkor, amikor az első és legkönnyebb alkalmat ragadta meg, s kiteljesedett akkor, amikor „a mű befejeztetett”…
Az elhangzó riportdráam maga a drámai valóság, hiszen ugyanazok „játsszák”, akik a mikrofon előtt másodszor is árélték. S ilyen valóságot, ennyire személyekhez tapadót senki sem teremthet, csak az a tér, amit úgy hívtak, hogy szoba meg konyha…
Gácsi Sándor
Rádió és Televízió Újság 1972. I. 10.
1972. I. 10. Kossuth rádió, 16.05
1973. június 19., kedd, Petőfi, Kb. 21:15 – Kb. 22:08
1976. május 15. szombat 11:06, 3. Műsor
Source: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Author: | ||
|---|---|---|
| Director: | ||
| Dramaturge: | ||
| Actors: (2 fő, átl. 44 év) | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Bemutató dátuma | January 10, 1972 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Dokumentumműsor |
|
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Forrásmű típusa | Non-fiction |
Létrehozva: 2021. 09. 29.; Revíziók: 2023. 09. 12.; 2023. 09. 24.
Name of the institution at the time of the premiere: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Radio and department leaders at that time:
- Elnök: Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981) | Bozó László (1971-1979); Source
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Ifjúsági Osztály: Faggyas Sándor (1968-1979); Source
- Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
- Szórakoztató Osztály: Bozó László (1971-1979); Source
The data may contain contradictions because the sources are uncertain.