chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Vajda Miklós

Drága jó Rákosi Mátyás!

59 perc

2006. July 22. 20:35

Magyar Rádió

Array

A Rádiószínház Dokumentumműhelye

Vajda Miklós dokumentumdrámája Bajor Gizi és mások levelei, valamint saját emlékei alapján
Szereposztás:
Bajor Gizi – Udvaros Dorottya, Vajda Judit –
Nagy-Kálózy Eszter, Narrátor – Fodor Tamás, Börtönparancsnoknő – Lázár Kati
Közreműködik: Baranyi László, Botár Endre, Fenyő Ervin, Kissfalussy Lehel, Tolnai Miklós és Vida Péter
A felvételet Cornides Tamás és Váli Mariann készítette
Zenei szerkesztő: Kakó Gyula
A rendező munkatársa: Kálmán János
Szerkesztő: Mesterházi Márton
Dramaturg: Borenich Péter
Rendező: Bognár Monika



A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Vajda Miklós dokumentumdrámája Bajor Gizi és mások levelei, valamint
saját emlékei alapján
Szereposztás:
Bajor Gizi – Udvaros Dorottya, Vajda Judit –
Nagy-Kálózy Eszter, Narrátor – Fodor Tamás, Börtönparancsnokno –
Lázár Kati
Közremuködik: Baranyi László, Botár Endre, Fenyo Ervin, Kissfalussy
Lehel, Tolnai Miklós és Vida Péter
A felvételt Cornides Tamás és Váli Mariann készítette
Zenei Szerkeszto: Kakó Gyula
A rendezo munkatársa: Kálmán János
Szerkeszto: Mesterházi Márton
Dramaturg: Borenich Péter
rendezo: Bognár Monika



NAVA ID-k: 3377942

Blurb from Radio Guide

„1949 őszétől egy 19 éves diák életébe beletapos a történelem. Édesanyját letartóztatják, vallomásra kényszerítik, lecsukják, másfél év után büntetés-megszakítással kiengedik, az után fél évvel újra lecsukják, majd újra kiengedik: 1956 végén az anya külföldre menekül. A hajdani diák történetét annál is inkább érdemes meghallgatni, mert az anyát a kor legnagyobb magyar színésznője akarta kihozni, pontosabban – más eszköze nem lévén – kikönyörögni a börtönből. A hatalom legfőbb birtokosaihoz szólnak ezek a levelek: kérnek, panaszkodnak, hízelegnek, néha groteszk módon, mégis hibátlan ízléssel. Egyetlen példa: Bajor Gizi véletlenül sem szólítja „elvtársnak” Rákosit. A levelek mellett a bekért referáló jelentések is fennmaradtak, s a hatalombirtokosok egymásnak – olykor a levelek margójára – firkantott üzenetei. Egy a legfelső szinten is rettegő, abszurd módon billenékeny kor dokumentumai.” – Mesterházi Márton (2006.07.17)

Kritika 1

„Hiába minden. Nézzük bár naphosszat alig néhány filmjét, mondjuk a Zilahy Lajos regényéből készült Két fogolyt, vagy hallgassuk estelente rádiónkon az Ármány és szerelem legendás előadását, melyben egyik leghíresebb szerepét, Lady Milfordot adta, Bajor Gizi, a színésznő végérvényesen távol került tőlünk. Ám míg valaha oly ünnepelt művészete hamar avíttá fakult, addig jótéteményekben gazdag életének és rejtélyesen tragikus halálának emléke máig eleven. Ennek bizonyságaképp a Kossuth rádió a hétvégén bő egyórás dokumentumdrámában idézte fel a Nemzeti Színház örökös nagyasszonyának utolsó évét, mely jórészt egy mentőakció megszervezésével és végrehajtásával telt. A hangjáték szerzője, az író-műfordító Vajda Miklós

közeli érintettként,

a színésznő egykori gyámolítottjaként kutatta fel s állította össze annak a merész vállalkozásnak írásos dokumentumait és személyes emlékeit, melyet Bajor Gizi kedves barátnője, a rémhírterjesztés vádjával igaztalanul elítélt Vajda Judit érdekében indított.

A megkettőzött fiúi pietás kötelme alatt munkálkodó Vajda Miklós (hiszen művének két hősnője közül az egyik az édes-, míg a másik a keresztanyja volt) drámájának középpontjába Bajor Gizi leveleit állította. Ezek a levelek a pártfőtitkár és ekkor éppen miniszterelnök-helyettesi sarzsit is viselő Rákosi Mátyáshoz íródtak, s bennük a Kossuth-díjas tragika aggály nélkül vállalta fel a politikai naiva merőben kockázatos szerepkörét. Bajor Gizi ugyanis egy percig sem átallotta magát butának mutatni, hogy aztán lassanként érzelgős-elkényeztetett, ügyesen manipulatív érvelésével lefegyverezze, s engedményre késztesse az általa mélyen megvetett Rákosit. Taktikájának eredményeképpen Vajda Judit (mellesleg Bajor Gizi első férjének özvegye) börtönbüntetését legalább átmenetileg megszakították, méghozzá olyan időben, amikor más, hasonlóan nobilis próbálkozások nemritkán tragikus kudarcot vallottak. (Nagyjából ez idő tájt lett öngyilkos a nagy Árgyél, azaz Somlay Artúr, miután dúsan dekorált színészfejedelemként sem sikerült közbenjárnia a kitelepített pályatárs, Déry Sári érdekében.)

A Bognár Mónika rendezte dokumentumdráma szinte mindvégig szerencsésen elegyítette a tárgyszerűséget a személyes hangvétellel, a családi legendárium történeteit a históriai megalapozottságú, levéltári kutatásokra támaszkodó múltidézéssel. Udvaros Dorottya mint Bajor Gizi egykönnyen hozta a szerepjátszó, hol bizalmasan mórikáló, hol vigaszra szoruló dívát, s Nagy-Kálózy Eszter ugyancsak fölényesen abszolválta a Márianosztra és Kecskemét börtöneit megjáró, törődötten is törhetetlen özvegyasszonyt. Mellettük Lázár Kati egy anekdotikus jellegű betét zsánerfigurájaként előhallatszódva adta bejáratott (poszt)szocialista tramplihangján a szadista s egyszersmind Bajor művésznőért rajongó fősmasszert. A narrátor erősen személyes, a szerző érzelmeitől – érthető okokból – korántsem mentes szövegét Fodor Tamás olvasta fel, ami ismerve a színész fanyar és könnytelen előadásmódját, különösen bölcs döntésnek ígérkezett. S valóban, egyetlen, pár percnyi részletet leszámítva, mely az Amerikába kivándorolt Vajda Judit utolsó éveinek megindító, ám menthetetlenül magánjellegű beszámolóját tárta elénk, a dokumentumdráma méltó emléket állított két rendkívüli asszonynak.” – László Ferenc (Magyar Narancs, 2006. július 27.)

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 2006. July 22. 20:35
Játékidő 59 perc
Szereposztás
Karakter Színész A karakter gyerek?
Bajor Gizi Udvaros Dorottya
Vajda Judit Nagy-Kálózy Eszter
Narrátor Fodor Tamás
Börtönparancsnoknő Lázár Kati
További szereplők

Baranyi László, Botár Endre, Fenyő Ervin, Kissfalussy Lehel, Tolnai Miklós és Vida Péter

Szövegforma DIalógus, Felolvasás
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tárgyilagos, Életrajz
Előforduló releváns játékterek Büntető létesítmény /börtön, Közlekedési találkozópont pályaudvar, reptér
Releváns földrajzi régió Város
Időszinkronitás Múlt
Megidézett kor (magyar) 1945-1948 Koalíciós korszak, 1949-1953 Rákosi-korszak, 1953-1956 Sztálin halála, politikai enyhülés, hat, 1956-1959 Forradalom, megtorlás, 1959-1989 Kádár-korszak
Történetszál Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Küzdelem, Élettörténet
Címkék

magyar, koncepciós per, politikai

Említések

Rákosi Mátyás, Bajor Gizi, Rákosi-perek

Társadalmi címkék

Politika, pártpolitika

Történet időtartama Több évtized
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Politikai
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Erőszakszerv tagja, Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével), Újkori politikus/káder/középvezető
Releváns státuszváltozás és életesemény Fordulatszerű (bármelyik), Lélektani felemelkedés, Lélektani összeroppanás, Halál
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú
Narrátor Férfi narrátor
Narráció helye Emlékező
Párbeszédek jellege Nő-nő, Férfi-nő, Gyerek-felnőtt
Zenei jellemzők Nincs zene
Forrásmű típusa Non-fiction
Bemutató médium Kossuth
Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

A XV. Stáció

A tihanyi IV. Károly Kálvária kálváriája Lehet egy helynek is szenvedéstörténete. Személyes emlékezések,

0

Hangversenyrendező

Sorozatcím: Az a boldogító (?) zene Epizódcím: A siker útjai Nyugatosok 1 – A siker útjai

0

Pogi néni, Foghíj, Hány

Tóth Krisztina novellái -Pogi néni -Foghíj -Hány évig él egy nyúl? Felolvasta: Gyab

0

Csillagmajor

1 Lázár Ervin olvassa fel novelláit A kovács — A tolvaj — Az asszony Szerkesztő: Palo

0

Leave a Reply

en_USENG