Kénytelen mulatság

A grófnő a bálba tartva átvág az erdőn ahol a csárdában belefut a hírhedett betyár társaságába. Hogy mi történt itt, a báró elbeszéléséből tudjuk azaz nem tudjuk meg, mert a báró elaludt és/vagy fejbevágták, ezért több változatban is előadja a sztorit. A végén annyit tudunk főleg, hogy a betyár is lehet tisztességesebb a bárónál.

Daljáték. Jókai Mór elbeszélését rádióra alkalmazta és a verseket írta Hárs László.
Zeneszerző: Horváth Jenő.
Vezényel: Breitner Tamás.
Közreműködik: az MRT szimfonikus zenekara és énekkara.
Karigazgató: Sapszon Ferenc.
Zenei rendező: Balassa Sándor.
Rendező: Cserés Miklós dr.
Szerkesztő: Bitó Pál.

Szereposztás:
Repey Katinka grófnő — Házy Erzsébet/
Váradi Hédi

Cesarine, a grófnő társalkodónője –
Zentai Anna,

Báró — Feleki Kamill
Fekete Józsi, a betyárok vezére — Bessenyei Ferenc
Marci, futár — Hadics László
Kocsis — Csajáni György

Hangtechnika: Bányai Rezső, Szita István

1973. szeptember 30. K 19.15 A Rádió Dalszínházának bemutatója

1973-11-17 P2018

1975-01-12 P0859

1976-10-29 P2233

1979-09-04 K 1250

1980-10-14 P 2053

1982-02-27 P 2139

Tartalom:
A darab azt meséli el, hogy a szép de szeszélyes Katinka grófnő, aki egy kaszinóbálba igyekszik, hogyan kerül társaságával a betyártanyára, ahol a rettegett hírű fekete Józsi gavallérosan megvendégleli és alaposan megtáncoltatja. … Horváth Jenőnek jó alkalma nyílt a történetben szembesített két világ zenei megelevenítésére. A múlt század második felének bécsies dalai, a franciás sanzonok és a betyárnóták egymásbafonódása adja a játék különös hangulatát.