Az egyetlen kivétel

Több mint tíz évvel ezelőtt véletlenül kezembe került Hans Magnus Enzensberger, a költő, a kérlelhetetlen társadalomkritikus tanulmánykötete. „Politika és bünözés”, így fordithatnám le a címét, Kilenc adálék – igy nevezi tanulmányait a költő -a politika és bünözéskapcsolatáról. Pontosabban
talán: a politikai bünözésről. A kötetben találtam egy jelentéktelen emberke, Eddie D. Slovik, a „gyanútlan dezertőr” történetét. Kivégzése után tíz esztendővel egy W. B. Huie nevü újságíró kinyomozta
az ügy politikai hátterét. S ezt az eredményt elemezte „adalékában” Hans Magnus Enzensberger. A
riport nem engedett nyugtot. 2nbennem ls felháborodást keltett, akárcsak a költőben, a riporterben.
Először csak az ötletét irtam meg „A szent” cimű regényem egyik fejezetében, természetesen magyar
körülmények közé adaptálva az ügy lényegét. Ezt az epizódot dolgozta fel „Bekötött szemmel” dma
filmjében Kovács András, természetesen a maga mondanivalóját keresve és írva-rendezve meg benne.
Kés6bb elolvashattam magát W. B. Huie riportját, és így született meghangjátékom, javarészt a ríport alapján, annak szövegét ls használVa, de persze más eredményre jutva, mint a klllt6, a riporter.
Szándékom, még akaratlanul sem, egy rosszfajfa pacifizmus Igazolása volt. :en emléket akartam álIf·
taní egy jelentéktelen emberkének, kl hős volt a maga öntudatlan módján, s akinek sorsa figyelmeztetés: úgy ítéljünk, hogy el ne ítéltessünk. (T. G.)

A W.B. Huie riport

Thurzó Gábor hangjátéka

Rendező: Varga Géza

Huie, riporter – Mádi Szabó Gábor,
Slovik – Tahi Tóth László, A felesége –
Vass Éva, Börtönfelügyelő – Kovács
Károly, Mixer – Inke László, Kereskedő-
segéd – Agárdi Gábor, A százados – Szersén
Gyula, Benzinkutas – Basilides Zoltán,
Hadbíró-ezredes – Kiss Ferenc, A felesége –
Miklós Klára, Főügyész – Básti Lajos,
Cummings atya – Avar István, Cota tábornok –
Horkay János, Mesterlövész – Csíkos Gábor,
Fellmann százados – Máday György, Miss
Reding – Magda Gabi, Titkárnő – Móricz
Ildikó, Egy nő – Pogány Margit, žrmester –
Jászai László, Katona – Konrád Antal
Dramaturg: Bárdos Pál

1975. november 30, 22:20, Kossuth

1976. január 22. csütörtök 16.03, Bartók

1997. márc. 27. B 10.05

Az író mondja hangjátékáról:
„Emléket akartam állítani egy névtelen emberkének, ki hős volt a maga öntudatlan módján, s akinek sorsa memento: úgy ítéljünk, hogy el ne ítéltessünk!”

61p