Hegedűs Géza
Ismeretlen kínai szerző

** Szerelem a fűzfák alatt **

Összefoglalás

14. századi kínai színdarab. Magyarra kínai(s) hangzású fuvola-hárfa zenével, rímes versbe szedve, végig emelkedett, teátrális hangvétellel előadva, világos, jól követhető nyelvezettel újraírt, kiváló dramatizálással és színészi játékkal előadott darab, melynek mondanivalója az évszázadok alatt, kultúrákon keresztül is érvényes maradt. „A tudás csúfítja a nőt” – mondja az apa.

CSELEKMÉNY

Jing-té és Szan-pó szerelméről szól a tragédia. A 16 éves lány tanulni akar, de a társadalmi normák szerint nő nem tanulhat. A lány kikönyörgi atyjánál, hogy fiú ruhában elmehessen tanulni. Az apa beleegyezik azzal, hogy minden másban engedelmeskednie kell, vagy az élete az ára.  Az iskolában a legjobb tanuló és alkotó lesz, és úgy szeret bele egyik társa, mintha „öccse” lenne és arra vágyik, bárcsak lány lenne. Végül megtudja, hogy tényleg lány. Amikor azonban a lány hazamegy vőlegényével, kiderül, apja már máshoz adta. Mivel a házasság eldöntése nem a gyerek, hanem a szülő dolga, és a lány már megígérte, hogy mindenben engedelmeskedni fog, a lánynak nincs más választása, ha a szabadsága mellett ki akar tartani: öngyilkos lesz.

Színlap

Rádióballada

Az ősi kínai költemény és a szecsuáni opera nyomán feldolgozta: Hegedűs Géza

„Történik Kínában, 1600 évvel ezelőtt”

Zenéjét szerezte: Kósa György

Rendezte: Barlay Gusztáv

Szereplők: Balladamondó – Ladányi Ferenc; A ballada mesealakjai: Csu Kung-juan földesúr – Gáti József; Csu asszony, a felesége – Somogyi Erzsi; Csu Jing-té, a leányuk – Váradi Hédi; Dzsen-Hszin, Jing-té szolgája – Rákosi Mária; Lian San-po, ifjú diák – Kállai Ferenc; Szu Csiu, San-po szolgája – Mádi Szabó Gábor; A tanítómester – Tímár József; Má, tartománykormányzó mandarin – Kovács Károly; Kerítőnő – Gobbi Hilda; Első diák – Szatmári István; Második diák – Petrik József; A mester szolgálólánya – Bakos Magda.

Bemutató: 1957. 10. 01. 20:25-22:15 Kossuth.

Ismétlések: 1957. 11. 01. 17:14-19:00 Petőfi,
1958. 07. 05. 15:44-17:30 Petőfi,
1960. 03. 12. 15:30-17:16 Petőfi,
1963. 02. 10. 15:00-16:47 Petőfi,
1965. 02. 05. 20:20-22:06 Kossuth,
1966. 10. 29. 10:10-11:57 Kossuth,
1969. 06. 29. 20:10-21:56 Petőfi,
1970. 10. 18. 18:05-19:51 Petőfi,
1978. 07. 30. 21:14-23:00 3. műsor,
1981. 07. 09. 20:33-22:20 Petőfi,
1985. 06. 28. 13:05-14:54 3. műsor,
1987. 05. 13. 19:15-21:02 Kossuth,
1996. 03. 20. 21:13-23:00 Petőfi,
2000. 12. 18. 22:12-24:00 Bartók,
2010. 04. 12. 21:14-23:00 MR3-Bartók.

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
Írta: Hegedűs Géza
Zene: Kósa György
Km.: Bakos Magda, Gáti József, Gobbi Hilda, Kállai Ferenc, Kovács
Károly, Ladányi Ferenc, Mádi Szabó Gábor, Petrik József, Rákosi
Mária, Somogyi Erzsi, Szathmári István, Tímár József és Váradi Hédi
Rend.: Barlay Gusztáv (1957)

Ismétlések dátumai: 2010-04-12
NAVA ID-k: 997204

Szerző
Rendező
Színészek
Zeneszerzők
Korhatár - Ifjúságvédelmi skálaSzülői felügyelettel
Korhatár rövid indoklása

Az öngyilkos főszereplő konklúziója, hogy csak a halálban élhet szabadon, együtt szerelmével.

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték
Adaptáció
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1957. október 01. 17:14
Ismétlések adatai

2010-04-12

Játékidő 106 perc
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Előforduló releváns játékterek Oktatási intézmény/kollégium, Otthon
Releváns földrajzi régió Vidék, Külföld
Időszinkronitás Múlt
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Szemléletmód, alműfaj, tematika Dráma
Romantikus dráma
Romantikus
Szövegforma DIalógus
Történetszál Kapcsolattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet, Átváltozás
Dramaturgiai egyéb adatok Rádiószerű
Történet időtartama Több év
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Emelkedett stílus
Főbb szereplőviszonyok Álidentitás, Nemzedéki, Szerelmi/szexuális
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Diák, Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Lélektani összeroppanás, Halál
Főszereplők releváns kora Fiatal, Idős
Narrátor Férfi narrátor, Mesélő
Narráció helye Keretező
Párbeszédek jellege Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene, Háttérzene, Nemzetiségi
Zenei tipológia Egzotikus/nak tűnő hangszerek, Korszakra utaló zene, Helyre utaló zene
Bemutató médium Kossuth
Forrásmű címe „Liúyīn jì” – 柳荫记, „Történet a fűzfák árnyékában” 13–14. századi ideji záju (杂剧) műfajáú darab
Forrásmű első megjelenésének éve 1300
Forrásmű típusa Színmű
Megidézett kor (nemzetközi) Ókor
Címkék

Engedelmesség, lázadás, szülő-gyerek kapcsolat

Társadalmi címkék

Gyerekek helyzete

Kódolás kész? Kész

Vélemény, hozzászólás?