Rigócsőr király
Eredeti cím: Rigócsőr király
Német mű magyar mesejáték-változata
Összefoglalás
Egy király férjet keres leányának, akinek senki sem elég jó. Gúnyos jelzőkkel illeti kéretőit. A királylány egy koldussal kerül párba a kastélyon kívül. A cselekményt egy gyakran előkerülő utalás kíséri egy tehetős királyfira. A királylány megtanulja elvégezni azokat a ház körüli munkákat, amelyekkel eddig neki nem kellett foglalkozni. Később történik egy nagy csavar a történetben.
A hangjáték rengeteg humoros rímet tartalmaz. Leginkább akkor alkalmazták ezeket, amikor a királylány gúnyos jelzőket aggatott a kérőire.
A hangjáték tele van drámával, érzelmekkel, amelynek megfelelő átadása érdekében játszani kell a hanggal, amelyet a színészek remekül megoldottak. A királyfi mindig halkabban beszél, mint a többi szereplő. Ezzel jelenítik meg, hogy a királyfi nyugodt, magabiztos, határozott, okos, bölcs. Leginkább a gondolat tetszett benne, hogyan mutatják be kizárólag hanggal azt, hogy ő mennyire más.
Véleményem szerint igazán művészi hangjáték. Mindenkinek ajánlom.
Színlap
Grimm meséjét átdolgozta és rádióra alkalmazta: Derera Mihály
Szereplők:
Tóbiás király – Kálmán György, Amália királynő – Béres Ilona, Katinka királykisasszony – Farkas Zsuzsa, Udvarmester – Harkányi Endre, Rigócsőr király – Hegedűs D.Géza
Dramaturg: Fenyő Katalin
Rendező: Tasnádi Márton (1986)
Időtartam: 55 p
1986. aug. 3., Petőfi, 8:05 – 9:00
1992. jan. 26. Petőfi 8:00
2005. január 16.
2008. szept. 27. Bartók 11:00
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Dramaturg: | ||
| Rádióra alkalmazó: | ||
| Színészek: (5 fő, átl. 45 év) | ||
| Díjak, jelölések: | ||
|
Főrendezői díj |
||
| Korhatár | Gyerekeknek is alkalmas Fiataloknak Klasszikus | |
| Korhatár (ifjúságvédelmi) | Mindenkinek | |
| A korhatár indoklása |
Alapvetően ez egy mese adaptáció, ezért gyermekek számára is élvezhető. Mindenkinek ajánlom. |
|
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 55 perc | |
| Bemutató dátuma | 1986. augusztus 03. 08:05 | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Hangjáték Mesejáték |
|
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Romantikus |
|
| Bemutató médium | Petőfi | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió Magyar Rádió Gyermekrádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs | |
| Ismétlések adatai |
1992. jan. 26. Petőfi 8:00 2008. szept. 27. Bartók 11:00 |
|
| Forrásmű címe | Rigócsőr király | |
| Forrásmű típusa | Rádiójáték | |
| Kapcsolódó rádiójátékok |
„Csak megy az orra után…” |
|
| Szövegforma | Többszereplős felolvasás | |
| Előforduló releváns játékterek | Otthon, Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag), Politikai hatalmi központ (várkastély, minisztérium, pártiroda) |
|
| Releváns földrajzi régió | Vidék, Természet, Város, Út(on) (a Földön) |
|
| Időszinkronitás | Múlt |
|
| Megidézett kor (magyar) | Nem értelmezhető vagy nem magyar téma |
|
| Megidézett kor (nemzetközi) | Kor nem értelmezhető |
|
| Történetszál | Kapcsolattörténet, Hálózattörténet |
|
| Narratíva/konfliktustípus | Élettörténet, Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban |
|
| Címkék |
Magyar, királyi család, párválasztás, apa-lánya konfliktus, beképzeltség, próba, utazás, fejlődés, felismerés, meglepetés, tanulság, ítélkezés, felismerés, konfliktus. |
|
| Társadalmi címkék |
Apa elvárása lánya felé. Rigócsőr király különleges módon neveli párját az igazi, nagy lakodalom előtt. |
|
| Említések |
Párválasztás, elfogadás, csalódottság, nevelés, meglepetés. |
|
| Történet időtartama | Több perc |
|
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus | |
| Felvétel helye | Stúdió | |
| Effektek és technika | Mikrofonplánok, Ping-pong sztereó, Térhatású, Tömeghang | |
| Nyelvezet | Régies stílus | |
| Főbb szereplőviszonyok | Nemek harca, Szerelmi/szexuális |
|
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Eltartott gyerek, Feudális rang/arisztokrata, Háztartásbeli, Munkanélküli, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda, Regionális vezető, hatalombirtokos |
|
| Releváns státuszváltozás és életesemény | Anyagi tönkre-csődbe menés, Társadalmi lecsúszás, Erkölcsi felemelkedés (jellemfejlődés - pozitiv), Esküvő | |
| Főszereplők releváns kora | Fiatal | |
| Narrátor | Nincs | |
| Narráció helye | Nincs narrátor | |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő | |
| Zenei jellemzők | Érzelmi, Átvezetőzene, Korhű, Műfaji | |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű | |
| Zenei tipológia | Korszakra utaló zene, Helyre utaló zene, Klasszikus zene | |
| Korhatár - edukációs skála | Gyerekeknek is alkalmas, Fiataloknak, Klasszikus | |
| Kódolás kész? | Kész |
A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49
Létrehozva: 2021. 09. 28.; Revíziók: 2022. 04. 10.; 2022. 12. 16.; 2022. 12. 30.; 2023. 03. 27.; 2023. 05. 01.; 2023. 08. 25.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió (MR)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Hárs István (1974-1988);
- Dramaturg-igazgató (Drámai Osztály): Bozó László (1979-1989);
- Dramaturgia főrendező: Bozó László (1979-1989);
- Elektroakusztikus Zenei Stúdió: Decsényi János (1975-1994);
- Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
- Gyerekosztály / Gyermekstúdió: Szabó Éva (?) (1976-1988) | Varsányi Anikó (1978-1999);
- Ifjúsági Osztály: Rékai Gábor (1986); Forrás
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.