Pantaleón és a hölgyvendégek

Összefoglalás

Történet: „A történet 1956-1959 között játszódik; közvetlenül az Odria-rezsim bukása utáni időszakot öleli fel. Hőse, Pantaleón Pantoja, egy katonai támaszpont vezetője, azt a megbízást kapja, hogy növelje a katonák „hatékonyságát”, amelynek érdekében Pantaleón egy kéjhölgyhálózatot szervez a dzsungelben állomásozó alakulat számára. Ezzel egyrész mentesíti a civil lakosságot a felhevült katonák fenyegetéseitől, másrészt olyan elemet, civil társadalmi élvezeteket vezet be, amely alapjában ássa alá magát a katonai rendszert és teljes káoszt okoz. Az a liberális szocializmus, amelyre az Odria utáni katonai vezetők áhítoztak, csak akkor lenne lehetséges, ha maga a katonaság megszűnne. Pantaleón, a hűséges katona, akarata ellenére a saját rendszere ellen dolgozik. Felettesei, ráébredve a paradoxonra, leváltják és áthelyezik.
Pikáns, jól szerkesztett, igen szellemes regény.” https://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2290

A négyórás összidejű rádiójáték egy színező eleme az 50-es évek perui kereskedelmi rádióinak kritikája úgy, hogy a magyar hallgató ezzel a reklámokkal tűzdelt latin-amerikai beszélgetős rádió stílussal (különösen a 80-as években) nem találkozhatott. A hangjáték számára külön hölgyvendég-induló készült, amely gyakran megjelenik.  A történet párbeszédek, levelek, utasítások, rádióműsorok alapján bontakozik ki.

Színlap

Mario Vargas Llosa regényét – Huszágh Nándor fordítása alapján – rádióra alkalmazta: Szebényi Cecília

Szereposztás:

Pantaleón Pantoja – Végvári Tamás, Pochita – Zsurzs Kati, Leonora asszony – Tábori Nóra, Victoria tábornok – Kézdy György, Scavino tábornok – Gera Zoltán, Collazos tábornok, a Tigris – Sinkovits Imre, López Lópes ezredes – Ferenczy Csongor, Bacacorzo hadnagy – Dunai Tamás, Francisco testvér – Nagy Zoltán, Chuchupe – Bére Ilona, Kínai Porfirio – Harkányi Endre, Szemölcs – Rudolf Péter, Pincér – Koroknai Géza

Közreműködött:
Bojti Judit,
Falvai Klára,
Hollósi Frigyes,
Horesnyi László,
Kovács Krisztina,
Kőmíves Sándor,
Majláth Mária,
Molnár Ildikó,
Nagy Gábor,
Perlaki István,
Pogány Margit,
Regős Péter,
Sándor Erzsi,
Téri Sándor;

Zenéjét összeállította: Kutasy Ferenc

A felvételt Kosárszky Péter és Madarász Judit készítette.
Zenei rendező: Bárány Gusztáv.
A rendező munkatársa: Bereczky Sándor.

Dramaturg: Fehérvári Győző

Rendező: Magos György

Cikk: Kronstein Gábor, RTV, XXXIII. évf. 7. szám, 6. oldal

1984.09.11 Petőfi 20:35 – 8 részben

1985. június 7. – 21.00

1988. 02. 21. 15:03-, Kossuth, 57 perc, IV/1. rész – 1988. 03. 13. 15:01-, Kossuth, 59 perc, IV/4. rész

1988. február 21-i adás ism.)

1998. 7. 27.

2004. november 15. Bartók Rádió

Cikk

A NAVA oldalán közölt adatok a hangjátékról:
2
Mario Vargas Llosa regényét – Huszágh Nándor fordítása alapján –
rádióra alkalmazta: Szebényi Cecília
Szereposztás:
Pantaleón Pantoja – Végvári Tamás, Pochita – Zsurzs Kati, Leonor
asszony – Tábori Nóra, A Brazilka – Ráckevei Anna, Chuchupe – Béres
Ilona, Szemölcs – Rudolf Péter, Kínai Porfirio – Harkányi Endre,
Sinchi – Sinkó László, Santana zászlós – Vajda László, Scavino
tábornok – Gera Zoltán, Collazos tábornok, a Tigris – Sinkovits
Imre, Bacacorzo hadnagy – Dunai Tamás
Km. Bodnár Erika, Bojti Edit, Hollósi Frigyes, Horesnyi László,
Kovács Kriszta, Kőmives Sándor, Molnár Ildikó, Sándor Erzsi
A felvételt Kosárszky Péter és Madarász Judit készítette
Zenéjét összeállította: Kutasy Ferenc
Zenei rendező: Bárány Gusztáv
Dramaturg: Fehérvári Győző
Rendező: Magos György (1986)
3

Mario Vargas Llosa regényét – Huszágh Nándor fordítása alapján –
rádióra alkalmazta: Szebényi Cecília
Szereposztás: Pantaleón Pantoja – Végvári Tamás, Sinchi – Sinkó
László, Barbara – Udvaros Dorottya, Santana zászlós – Vajda László,
Mendoza százados – Balázs Péter, Artidoro Soma – Helyey László,
Pochita – Zsurzs Kati, Alicia – Bodnár Erika, Bemondó Korbuly Péter
Zenéjét összeállította: Kutasy Ferenc
Dramaturg: Fehérvári Győző
Rendező: Magos György (1986)
Mario Vargas Llosa regényét – Huszágh Nándor fordítása alapján –
rádióra alkalmazta: Szebényi Cecília
Szereposztás: Pantaleón Pantoja – Végvári Tamás, Pochita – Zsurzs
Kati, Leonor asszony – Tábori Nóra, A Brazilka – Ráckevei Anna,
Sinchi – Sinkó László, Scavino tábornok – Gera Zoltán, Collazos
tábornok, a Tigris – Sinkovits Imre, Mendoza százados – Balázs
Péter, Bacacorzo hadnagy – Dunai Tamás
Km. Bojti Judit, Béres Ilona, Falvay Klára, Kovács Kriszta, Majláth
Mária, Molnár Ildikó, Nagy Gábor, Perlaky István, Pogány Margit,
Regős Péter, Sándor Erzsi, Téri Sándor, Udvaros Dorottya, Vajda László
Zenéjét összeállította: Kutasy Ferenc
Dramaturg: Fehérvári Győző
Rendező: Magos György (1986)

Mario Vargas Llosa regényét – Huszágh Nándor fordítása alapján –
rádióra alkalmazta: Szebényi Cecília
Szereposztás:
Pantaleón Pantoja – Végvári Tamás, Pochita – Zsurzs Kati, Leonor
asszony – Tábori Nóra, Victoria tábornok – Kézdy György, Scavino
tábornok – Gera Zoltán, Collazos tábornok, a Tigris – Sinkovits
Imre, López López ezredes – Ferenczy Csongor, Bacacorzo hadnagy –
Dunai Tamás, Francisco testvér – Nagy Zoltán, Chuchupe – Béres
Ilona, Kínai Porfirio – Harkányi Endre, Szemölcs – Rudolf Péter,
Pincér – Koroknai Géza
A felvételt Kosárszky Péter és Madarász Judit készítette
Zenéjét összeállította: Kutasy Ferenc
Zenei rendező: Bárány Gusztáv
Dramaturg: Fehérvári Győző
Rendező: Magos György (1988)

Ismétlések dátumai: 1985-06-07|1988-02-21|2010-12-11
NAVA ID-k: 1112862 | 1112864 | 1113458 | 1113472

Vargas Llosa … legismertebb s talánlegkedveltebb regénye a Pantaleón, főként az író rendkívül bővérű humora miatt. Egy túlbuzgó századost azzal bíznak meg felettesei, hogy szervezze meg az Amazonast környező dzsungelek helyőrségeinek „nemi ellátmánmyát”. A vállalkozás – Pantaleón kitűnő katonai adottságaiból eredően- olyannyira jól sikerül, hogy már-már országos bortánnyá dagad, s a regényből kitűnő szatíra kerekedik, hátterében a civil lakosság, a szegények tudatlanságban tartott, Messiást váró tömegével. ” Az író ekképp nyilatkozott: „.. A könyv témáját a valóságból merítettem, valóban volt Peruban ilyen hölgyszolgálat (szépítően így hívták a mozgó bordélyházat, amely az őserdei laktanyákat szolgálta ki), amire jó húsz évvel ezelőtt figyeltem föl. … A regény tehát egy valóságos iintémény létén alapul, szervezőjének, alapítójának esete viszont kitalált…”
Fehérvári Győző (Rádióújság) 1984. év, 37. szám