Kreutzer-szonáta (1948)

Kamarajáték három tételben. (Presto-andante-finale)

Lev Nyikolajevics Tolsztoj regényéből írta: Székely Júlia

Közreműködik: Polgár Tibor (zongora), Ney Tibor (hegedű)

Rendező: Cserés Miklós dr.

Személyek Pozdnyiesev, a férj – Tímár József; Lizavéla, felesége – Karády Katalin; Truchacsevszkáj, hegedűművész – Básti Lajos (helyett Benkő Gyula); útitárs, az író – Kőmíves Sándor; vasúti kalauz – Szendrő József; Jegor – Gulyás Menyhért; kocsis – Szalay Pál; kislány – Pápai Erzsi; kisfiú – Bánfi Endre

Történik a XIX. század végén, Oroszországban a tula-oreli vasútállomáson, Jasznaja Poljana felé.

Rövid tatalom: Jasznaja-Poljana felé a vonaton beszédbe elegyedik az író egy Pozdnyiesev nevű síró férfival. Meleg érdeklődésére elmondja szörnyű múltját, felesége és a zene végzetes kapcsolatát, majd nagy kínnal azt is, miként vált féltékenységében gyilkossá Beethoven szonátájának hatására, amit felesége szokott volt játszani egy hegedűművésszel. Iszonyatos vallomása után kissé megnyugodott bár, de érzi ő is, az író is, hogy nemsokára belehal bánatába és kínzó lelki szenvedésébe.

1948. ápr. 3.  Budapest I. 22:25 (95 perc) Előadás a stúdióban – Nagy világszínház

1948. ápr. 11. Budapest II.’ 18:00 (30 perc)

1948. június 11., Bp II 18.00-19.30 Ismétlés hangfelvételről

Korabeli ajánlószöveg