Honoré de Balzac

Goriot apó (1970)

Balzac regényéből – Lányi Viktor fordítása nyomán – írta: Zolnay Vilmos

Zenéjét összeállította: Hegedűs Emmi

Dramaturg: Zala Zsuzsa

Rendezte: Solymosi Ottó

Szereplők: Rastignac – Fülöp Zsigmond; Goriot apó – Kiss Ferenc; Vautrin – Agárdy Gábor; Balzac – Básti Lajos; Victorine – Szűcs Ildikó; Restaudné – Kállai Ilona; Nucingenné – Domján Edit; Vauquerné – Bulla Elma; Couturené – Keresztessy Mária; Michonneau kisasszony – Kiss Manyi; Gondoreau gróf – Egri István; Beauseantné – Sulyok Mária; Restaud gróf – Kovács Károly; Christophe – Kun Vilmos; Inas – Kéry Gyula; Komorna – Róbert Mária.

Bemutató: II/1. rész: 1970. 07. 23. 20:39-21:45 Petőfi, II/2. rész: 07. 31. 17:54-19:00 Kossuth.

Ismétlések: II/1. rész: 1974. 11. 10. 14:53-16:00, II/2. rész: 11. 17. 14:56-16:00, 3. műsor.

II/1. rész: 1980. 08. 17. 18:45-19:51, II/2. rész: 08. 24. 18:45-19:48, Kossuth.

„Nem minden Balzac-regény remekmű. Ez az. Pedig még azt sem lehet tudni, valójában ki a főhőse. Goriot apó? Ez a kapitalista Lear király, a nagy vagyonszerző, aki mindenét, a szó teljes értelmében az utolsóját, utolsó falatra valóját is odaadja bankárasszonnyá, illetve grófnővé előkelősödött lányainak, akik aztán még arra sem érnek rá, hogy utolsó útjára kísérjék még életéből is kifosztott apjukat? Vagy Rastignac volna a regény hőse? Ez a vidékről Párizsba jött diák, akinek még vannak illúziói, akiben még van emberség, aki még tud és akar szeretni, és aki éppen Goriot apó története kapcsán – melynek korántsem csupán szemlélője, hanem nagyonis tevékeny részese – tanulja meg: aki hódítani és uralkodni akar ebben a világban, annak szemrebbenés nélkül kell félrelöknie minden olyasmit, amit erkölcsnek neveznek? – Szabálytalan regény, a dráma kánonjait ugyancsak szétrúgja. Mégis a világirodalom legdrámaibb művei közé tartozik, mert hatalmas és őszinte szenvedély feszíti. Az öreg tésztagyárosnak lányai iránt érzett mértéktelen szeretete? Rastignacnak eltökéltsége, hogy meghódítja a világot? Ezek is, igen. De leginkább mégis az az írói szenvedély, hogy az ember és társadalom alapvető konfliktusát robbantsa a szemünk elé.”

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Hangjáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Bemutató dátuma 1970. július 23. 20:39
Játékidő 132 perc
Előforduló releváns játékterek Otthon, Szórakoztató/vendéglátó létesítmény, Üdülőhely/szálloda/fogadó
Releváns földrajzi régió Város
Időszinkronitás Múlt
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Moralizáló-filozófikus
Történelmi eseményjáték
Szövegforma DIalógus
Történetszál Egyhősös történet, Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet, Látogatás egy másik világban
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Történet időtartama Több év
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv, Régies stílus
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Gazdasági felsővezető/tulajdonos, Feudális rang/arisztokrata, Nyugdíjas
Releváns státuszváltozás és életesemény Folyamatos (bármelyik), Anyagi siker, gazdagodás, Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Halál
Főszereplők releváns kora Fiatal
Narrátor Férfi narrátor
Narráció helye Keretező
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene, Főcímzene
Zenei tipológia Klasszikus zene
Korhatár - edukációs skála Klasszikus
Bemutató médium Kossuth
Technikai adatok Sztereó
Forrásmű címe Le Père Goriot
Forrásmű első megjelenésének éve 1835
Forrásmű típusa Regény
Kapcsolódó rádiójátékok Goriot apó (1950)
Goriot apó (1970)
Emberi színjáték 1: Goriot apó (1975)
Megidézett kor (nemzetközi) 19. század
Címkék

francia

Kódolás kész? Kész

Vélemény, hozzászólás?