Álomjáték (Horgas)

„Mint az emberek a sót” mintájára a darab az álomról szól, szó szerinti és átvitt értelemben, ami nélkül nem élhetünk; pontosabban felnőtté válási történet, ahol a felnőttek már nem tudnak álmodni, a fiatal pedig már úgy érzi, kinőtt az álmokból. Az álomtalan éj királya a lehetetlent parancsolja beszerezni, és meg is kap – egy álmot. A darab hangulata talán a szereplők miatt a Davadordzsi és a csintamáni remete világához hasonlít, másrészt Gulácsy Lajos: Ibelon! A hó keserű!-je mesevilágához is, indiai pergő dob-effekt (amivel máshol is találkozhatunk) köti az indiai szerelmes történtekhez, de a konfliktus okozója egy álombéli lány, aki úgy épül fel, mint Borges Körkörös romokjában, és mint egy Pigmalion és Galatea, a király szerelmes lesz az álomlányba… A történet prózaversben íródott, ezért csak teljes fókusszal követhető, sok nyelvi játékkal. Az felépített effektek különlegesek, visszafogottak és mégis erőteljesek, de sok biztos már elhangzott máshol.

A mesebeli történetet a 3. műsor adta, ismétlésben késő este. „Álomvásár” címen 1976-ban gyerekeknek való változatban készült mesejáték átdolgozása.

CSELEKMÉNY

Dánieltől egy kereskedő megveszi az álmait, cserébe tetteket ígér. Az álomtalan éj országába kerül, átengedi a határt őrző halász, és ahol kiderül: az álomtalan, csak tényeket látó királynak kellett valami lehetetlen lehetségessé tétele. Amikor megkapja az álmot, először a Dániel által kitalált lányt, Dominót álmodja meg, akibe szerelmes lesz. A király nem képes megérteni, hogy az álombéli lány elérhetetlen. Dániel megpróbál visszatérni a valóságba, de kiderül, álmok nélkül örök csapdába esett. A királynőtől kap egy álmot, amivel hazatérhet, és amit odaadhat az álomtalan éj birodalmának őrzőjének, aki így megszabadulhat terhes feladatától.