A sötét torony 🏆

A nemzetközi hangjátékirodalomban áttörést jelentő mű. 1946-ban sugározta a BBC, Britten zenéjével. (Akkor még a magyar rádióújság is közölte London műsorát, ezért ismerhető az időpont is: 1946. december 19, London III., 22.45).  A BBC bevezetője szerint a mű parabola, és utal Robert Browning, „…Roland vitéz a Setét Toronyhoz ért” (Childe Roland to the Dark Tower Came) c. költeményére. Valóban, a mű a vers történetét teljesíti ki. A 46-os bemutató és a szerző életrajza alapján azonban egyértelmű a párhuzam: a sok-sok fiú, aki elindult megbirkózni a sötét toronnyal, a második világháborúban odaveszett angolok, és akik partra szálltak Európában, azok a fiúk. A mű fő kérdése: van-e ilyen esetben szabad akarat? Egy angol, akit a királya háborúba küld, mondhat-e nemet és választhatja-e a saját életét a sötét toronnyal való küzdelem helyett, akkor is ha apja és testvérei (vagy honfitársai) is odavesztek már. A magyar fordítás 1969-es a vasfüggöny túloldalán, de a sötét tornyok újra és újra felbukkannak a történelemben és a kérdés mindig aktuális marad.

Rádiószínház:

A SÖTÉT TORONY

Louis MacNeice, a neves angol költő a háború kezdetétől 1963-ban bekövetkezett haláláig a BBC dramaturgiájának munkatársa volt. Ma bemutatandó rádiójátéka nem sokkal a háború után született.

A Sötét Torony a Rossz jelképe a rádiójátékban: az olyan hatalmaké, melyek elállatiasítják, egymás gyilkossává teszik az embereket. A Sötét Toronyban lakó Sárkány uralkodni akar a világon, de ha időről időre akad egy férfi, aki a harci kürtjellel párviadalra hívja ki — ez egyértelmű a biztos halállal —, a Sárkány néhány évig nem mer sötét tornyából kimozdulni.

A főhős, Roland egész családja a Sárkány, a Rossz fékentartására szánta életét. Erre a hivatásra nevelteti anyja Rolandot is, a legkisebb fiút. Roland azonban folyton kérdezősködik, kétkedik. Nem hisz a Sárkányban, nem hisz a Próba értelmében, csak anyja és a hagyomány ereje indítja el útján. Hátborzongató és léha kalandok után Roland magára marad. Egyedül kell döntenie, és ekkor már ő is az embertelenség elleni végső küzdelmet, a Sárkány elleni végzetes kihívást választja.

A zene és a vers ereje mellett a furcsa jellemek kavargása és a történet izgalmassága is maradandó élménnyé teszi Louis MacNeice klasszikusnak számba menő hangjátékát. (1969)

Louis MacNiece rádiójátéka.

A magyar változatot fordította: Garai Gábor

Zeneszerző: Sugár Rezső

Zenei rendező: Beck László

Roland – Tordy Géza

Az édesnyja – Bulla Elma

Az édesapja – Ajtay Andor

Gavin – Lőte Attila

A gyermek Roland – Zeitler Zoltán

Házitanár – Szakáts Miklós

Kürtös őrmester – Kiss Ferenc

Sylvie – Vass Éva

vak Péter – Gáti József

Korhely – Mádi Szabó Gábor

Neaera – Pécsi Ildikó

Hajópincér – Márkus László

Lelkész – Rajz János

Az idő – Balázs Samu

Közreműködik az MRT szimfonikus zenekarából alakult kamaraegyüttes, Görgei György vezényletével

A hangfelvételt Krausz Éva és Váczi Györgyné készítette.

Rendező: Varga Géza

1969. március 28., Kossuth, Rádiószínház 19:35

1974. november 19., 3. m. 21.18 A HANGJÁTÉK TÖRTÉNETÉBŐL – utána Gyárfás Miklós, Elbert János és Varga Géza beszélgetnek a darabról

1985. október 2. K 19.15

1994. június 6. B 22.50

A sötét torony: a R o s s z.  Az embert gyilkos állattá rontó hatalmak jelképe. A sötét torony lakója a Sárkány, aki mindaddig uralja a világot, halált sugalmazva és osztva, míg párviadalra ki nem hívja egy férfi. Most éppen a Rossz ellen szerződött családban serdülő Rolandon a sor… (1974)

1969 MRT nívódíjat kapott Tordy Géza a kiváló  alakításáért.