Sudzsi Terajama

Yamamba 🏆 🏆

Eredeti cím: Yamanba

Japán hangjáték magyar változata

Sudzsi Terajama (Shuji Terayama) drámai rádiókölteménye

57 perc

1966. április 18. 21:05

Baljós hangulatú | Családi kapcsolatok | Harc a szokások ellen |

Eredeti hangjáték
Fordítás
Hangjáték

Megközelítés:
Tragikus |Mitológiai |

Magyar Rádió

Összefoglalás

Egy japán faluban szokás, hogy a házasodni vágyók öreg szüleiket a hegyekbe űzik.

Korabeli ajánló

A félelemmel teli, barbár törvények kormányozta japán hegyi falvakban csak az házasodhat, aki öreg szüleit kiteszi az Ubasute hegyre az éhhalálba, mivel itt az öregek a közfelfogás és a törvény szerint is fölöslegesek, Így cselekszik Heyszaku, a falu bolondja is, hogy megkaphassa a ,,jog” szerint a férjhezmenésben soron következő lányt. Amikor Heyszakút boldogtalan házassága kikergeti az Ubasutéra, haldokló anyja fellázad a törvény ellen: yamambának, hegyi szellemnek hazudja magát, hogy életben maradhasson…

A Yamambá-ban mese, babona és valóság keveredik. A hallgatót narrátor kalauzolja, aki érti, de a mi szemünkkel nézi ezt az idegen világot. Az ő szerepének ellenpárja a több év százados hagyomány, a nó kórus, a kyogen bohózat és a népzene, mely a drámának szöveggel szinte a egyenrangú eleme. (1966)

Színlap

Sudzsi Terajama „Yamamba” című drámai költeménye
Fordította: Benyhe János
Zenéjét szerezte: Szejho Kineja
Szereposztás:
Okuma – Gobbi Hilda, Hejszaku – Basilides Zoltán, Ajame – Almási Éva, Szejbej – Izsóf
Vilmos, Ajame anyja – Ladomerszky Margit,
A mesélő és a haldokló öregasszony – Sulyok
Mária, A két falubéli – Tyll Attila és Inke
László, A bonc – Körmendi János, Falubéli
asszonyok – Róbert Mária, Seress Erzsi és
Soltész Annie
Km.: a Földényi kórus és Andor Ilona Gyermek-
kórusa
Technikai rendező: Kárpáti Dezső
Dramaturg: Mesterházi Márton
Rendezte: Cserés Miklós dr. (1966)

1966. 04. 18.

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 57 perc
Bemutató dátuma 1966. április 18. 21:05
Rádiós műfaji besorolás Eredeti hangjáték
Fordítás
Hangjáték
Szemléletmód, alműfaj, tematika Tragikus
Mitológiai
Bemutató médium Kossuth
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Státusz Önálló mű
Technikai adatok Monó
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Szereposztás
Karakter Színész A karakter gyerek?
Okuma, az anya Gobbi Hilda
A bolond Hejszaku Basilides Zoltán
További szereplők

Ajame – Almási Éva; Szejbej – Izsóf Vilmos; Ajame anyja – Ladomerszky Margit; A mesélő öregasszony – Sulyok Mária; Szaodzsu – Tyll Attila; Gondzsu – Inke László; A bonc – Körmendi János; Falubeli asszonyok – Róbert Mária, Seress Erzsi és Soltész Annie.

Közreműködött: a Földényi-kórus és Andor Ilona gyermekkórusa

Ismétlések adatai

Ismétlések: 1970. 10. 19. 16:03-17:00 Kossuth, 1973. 11. 01. 21:19-22:15 Petőfi, 1974. 06. 25. 21:04-22:00 Petőfi, 1976. 09. 03. 20:19-21:30 3. műsor, 1986. 07. 11. 13:05-14:02 3. műsor, 1988. 05. 31. 13:05-14:02 Bartók, 1992. 06. 27. 17:00-18:00 Kossuth-URH, 1995. 11. 16. 10:04-11:01 Bartók, 2003. 11. 08. 21:08-22:00 Kossuth.

Nyomtatott megjelenés Gábor Viktor (szerk.): A sötét torony. 25 hangjáték. Európa, Budapest, 1969
Forrásmű címe Yamanba
Forrásmű első megjelenésének éve 1964
Forrásmű típusa Rádiójáték
Szövegforma DIalógus
Előforduló releváns játékterek Otthon, Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag)
  • Otthon
  • Természeti objektum/karakteres tájforma (pl. barlang, sivatag)
  • Szakrális tér
  • Absztrakt tér vagy varázstér
Releváns földrajzi régió Természet, Város
  • Vidék
  • Természet
  • Külföld
Időszinkronitás Múlt
  • Múlt
  • Absztrakt
Megidézett kor (magyar) Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
  • Nem értelmezhető vagy nem magyar téma
Megidézett kor (nemzetközi) 20. század
  • Ókor
  • 20. század
  • Mitológiai / antik hősidő
Történetszál Kapcsolattörténet
  • Kapcsolattörténet
  • Hálózattörténet
Narratíva/konfliktustípus Szenvedéstörténet
  • Küzdelem
  • Szenvedéstörténet
  • Átváltozás
Címkék

japán, történelmi, szokások, esküvő, idősök

Társadalmi címkék

Idősek helyzete

Történet időtartama Több év
  • Több nap
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Effektek és technika Belső monológ hanghatás
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Nemzedéki
  • Nemzedéki
  • Szerelmi/szexuális
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Ontológiai-hierarchikus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Eltartott gyerek, Nyugdíjas
  • Egyházi személy
  • Eltartott gyerek
  • Nyugdíjas
  • Fantasztikus képességű
Releváns státuszváltozás és életesemény Halál, Esküvő
Főszereplők releváns kora Középkorú, Idős
Narrátor Női narrátor
Narráció helye Rezonőr
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő
Zenei jellemzők Átvezetőzene, Diegetikus - a szereplők zenélnek, Korhű
Dramaturgiai egyéb adatok Filmszerű
Zenei tipológia Helyre utaló zene

A táblázat adatainak és az Összefoglalás résznek a hivatkozása: Hargitai, H., Gács, A., Hirsch, T., & Szilágyi-Gál, M. (2025). A magyar nyelvű rádiójátékok történetének feltárása adatalapú eszközökkel. Jel-Kép: Kommunikáció, Közvélemény, Média, (4), 48–64. https://doi.org/10.20520/JEL-KEP.2025.4.49

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.