Erdő sok hangra

Balázs Béla A fából faragott királyfi című
néma táncjátékából készítette: Siklós Olga,
Kiss László és Kádár László
Szereposztás:
Királyfi – Hegedűs D.Géza, Mesélője – Pálos
Zsuzsa, Királyleány – Almási Éva, Mesélője –
Sztankay István, Tündér – Ronyecz Mária,
Mesélője – Fülöp Zsigmond, Erdő – Kis Ferenc,
Mesélője – Lukács Margit, Lábjegyzet – Gelley
Kornél
Zenei munkatárs: Kutasy Ferenc
Szakmai tanácsadó: Püski Árpád
Szerkesztő: Molnár Magda (1979)

Felvétel:  1976. dec. 18. 8-18; 1977. szeptember 26. 17-19h

1979. március 28.

1990. 09. 11. Ifj.O.

2001. márc. 30. K 19.30

„Quadró felvétel – erdővel”

17p

A szövegkönyv bevezetője:

„Az etüd alapja maga az erdő mondhatnánk úgy is, az ERDŐ, annak élete lélegzete egy szép őszi időszakban és Balázs Béla táncjátéknak meséje,

Az Erdőhöz a fából faragott királyfi története illik. A quadró-tér az Erdő. Benne a Tündér, a Királylány, a Királyfi és az Erdő, no meg a Lábjegyzet. Minden szereplőnek – kivéve a Lábjegyzetet    van egy mesélője.

A Királykisasszony elhelyezése a térben: bal elől van a vára, onnan merészkedik közép felé, azon túl nem jut. Mesélője mindig bal elől van – mozgás nélkül.

A Királyfi vára jobb hátul van, onnan hamar kijön, oda vissza nem tér, harcát az Erdővel jobb derék-tájban vívja, elől középen találkozik a Királykisasszonnyal. Mesélője: jobb hátul. A Tündér mesélője hátul középen, de a Tündér szertelenül mindenütt fölbukkan, ahol a felek elé állhat akadályként.

Az Erdő mesélője elől középen van, de az erdő körülvesz bennünket mindig változó formációban, ahogy a mese és az Erdő fölvett hangja kívánja.

A Lábjegyzet mindig amellett szólal meg – váratlanul – akire vonatkozik.

Az itt következő dialógus csupán a szöveget adja, a mozgásra és a térre a fentiek érvényesek. Az Erdő férfihang, Mesélője – nő; Lábjegyzet férfi, Királykisasszony mesélője férfihang, Királyfié nő.

Erdő H. Három szép sorban állnak a fák mozdulatlanul.”