Oreszteia
Görög mű magyar hangjáték-változata
Korabeli ajánló
Oresztészt, aki megölte anyját, a bosszúálló Erinüszek üldözik, s előlük Phoibosz Appolón szentélyében keres menedéket. Appolón — aki jós-szavával maga serkentette a bosszúálló gyilkosság elkövetésére Oresztészt — egymagában nem találhat orvoslást a hős bajára. Oresztésznek Athénba kell mennie, ahol Pallasz Athéna színe előtt kell számot adnia tettéről, s büntetést, vagy felmentést nyernie Athéna azonban nem dönt egyedül. Életre hívja az athéni bölcsek tanácsát, az aero- pagoszt, hogy előttük, szabályos bírósági tárgyalás útján döntsenek a hős sorsáról. E tárgyaláson — ahol Appolón a védő, az Erinüszek pedig a vádló szerepét töltik be — Athéna szavazatával Oresztész felmentő ítéletet nyer, a bosszúálló Erinüszekből pedig Eumeniszek, vagyis jóakaratúak, a város védő szellemei lesznek.
Színlap
Aiszkhülosz tragédiája
Fordította: Devecseri Gábor
Zenéjét szerezte: Huzella Elek
Rendező: Cserés Miklós dr.
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezetésével
I. rész: Agamemnon
Agamemnon – Básti Lajos, Klütaimnésztra – Tôkés Anna, Aigiszthosz – Szakáts Miklós, Kasszandra – Kohut Magda, Karvezetô – Zách János, Hírnök – Tallós Endre, žr – Sándor Géza
II. rész: Áldozatvivők
Oresztész – Bitskey Tibor, Élektra – Sütő Irén, Klütaimésztra – Tôkés Anna, Aigiszthosz – Szakáts Miklós, Dajka – Makay Margit, Karvezetô – Sándor Iza,
Szolga – Bagó László, Püladész – Sándor Géza
III. rész: Eumeniszek
Klütaimnésztra árnya – Tőkés Anna, Oresztész – Bitskey Tibor, Apollón – Bessenyei Ferenc, Athéna – Lukács Margit, A Püthia – Gobbi Hilda, Karvezető – Máthé Erzsi
95+65+92 perc
1962. február 4.
1962. március 8. és 12.. Kossuth, 20.50
1963. január 8 és 13.
1999. május 13. B 10.05
2000. március 28.és 30. és április 3. , Bartók, 10.05 – 11.10
Oresztészt, aki megölte anyját, a bosszúálló Erinüszek üldözik, s előlük Phoibosz Appolón szentélyében keres menedéket. Appolón — aki jós-szavával maga serkentette a bosszúálló gyilkosság elkövetésére Oresztészt — egymagában nem találhat orvoslást a hős bajára. Oresztésznek Athénba kell mennie, ahol Pallasz Athéna színe előtt kell számot adnia tettéről, s büntetést, vagy felmentést nyernie Athéna azonban nem dönt egyedül. Életre hívja az athéni bölcsek ta…
Aiszkhülosz tragédiája
Fordította: Devecseri Gábor
Zenéjét szerezte: Huzella Elek
Rendező: Cserés Miklós dr.
Km. a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Lehel György vezényletével és a Földényi-kórus, Földényi János vezetésével
I. rész: Agamemnon
Agamemnon – Básti Lajos, Klütaimnésztra – Tôkés Anna, Aigiszthosz – Szakáts Miklós, Kasszandra – Kohut Magda, Karvezetô – Zách János, Hírnök – Tallós Endre, žr – Sándor Géza
II. rész: Áldozatvivők
Oresztész – Bitskey Tibor, Élektra – Sütő Irén, Klütaimésztra – Tôkés Anna, Aigiszthosz – Szakáts Miklós, Dajka – Makay Margit, Karvezetô – Sándor Iza,
Szolga – Bagó László, Püladész – Sándor Géza
III. rész: Eumeniszek
Klütaimnésztra árnya – Tőkés Anna, Oresztész – Bitskey Tibor, Apollón – Bessenyei Ferenc, Athéna – Lukács Margit, A Püthia – Gobbi Hilda, Karvezető – Máthé Erzsi
95+65+92 perc
1962. február 4.
1962. március 8. és 12.. Kossuth, 20.50
1963. január 8 és 13.
1999. május 13. B 10.05
2000. március 28.és 30. és április 3. , Bartók, 10.05 – 11.10
Oresztészt, aki megölte anyját, a bosszúálló Erinüszek üldözik, s előlük Phoibosz Appolón szentélyében keres menedéket. Appolón — aki jós-szavával maga serkentette a bosszúálló gyilkosság elkövetésére Oresztészt — egymagában nem találhat orvoslást a hős bajára. Oresztésznek Athénba kell mennie, ahol Pallasz Athéna színe előtt kell számot adnia tettéről, s büntetést, vagy felmentést nyernie Athéna azonban nem dönt egyedül. Életre hívja az athéni bölcsek tanácsát, az aero- pagoszt, hogy előttük, szabályos bírósági tárgyalás útján döntsenek a hős sorsáról. E tárgyaláson — ahol Appolón a védő, az Erinüszek pedig a vádló szerepét töltik be — Athéna szavazatával Oresztész felmentő ítéletet nyer, a bosszúálló Erinüszekből pedig Eumeniszek, vagyis jóakaratúak, a város védő szellemei lesznek.
Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása
Hasonló rádiójátékok*
AI-besorolás
Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.
AI saját kategóriák (*)
- Műfaji kategóriák*
- dráma monda/legenda társadalmi dráma családi dráma
- Hangműfaj*
- narratív/elbeszélő hangjáték
- Hangulat*
- fenséges komor rituális ítélkező kiengesztelő
- Téma*
- szülő-gyerek kapcsolat bűn, nyomozás és titok bosszú és megtorlás vallás, hit és transzcendencia jog, per és igazságszolgáltatás közösségi normák és kirekesztés fantasztikum és átváltozás családi konfliktus
- Összekötő műfaj*
- Mitikus és vallási példázat
Tengelyprofil
| Szerző: | ||
|---|---|---|
| Rendező: | ||
| Színészek: (16 fő, átl. 45 év) | ||
| Fordító: | ||
| Zeneszerző: | ||
| Zenei közreműködő: | ||
| Kézi besorolás | AI kategorizálás | |
|---|---|---|
| Játékidő | 250 perc | |
| Bemutató dátuma | 1962. február 04. | |
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Hangjáték |
|
| Bemutató médium | Kossuth | |
| Régió | Magyarország (közrádió) | |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
|
| Státusz | Önálló mű | |
| Eredeti korhatári besorolás | Nincs |
Létrehozva: 2023. 03. 01.; Revíziók: 2023. 03. 01.; 2023. 09. 25.; 2023. 10. 25.; 2026. 05. 23.; 2026. 05. 26.
A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)
Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:
- Elnök: Gács László (1958-1962) | Tömpe István (1962-1974);
- Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
- Ifjúsági Osztály: Takács Ferenc (1961-1962);
Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.