Sarkadi Imre

A gyáva (1967)

Magyar hangjáték

Kiemelkedő hangjáték
Szülői felügyelettel

88 perc

1967. január 22.

Adaptáció

Magyar Rádió

Kiemelkedő rádiójátékok

Összefoglalás

Éva, a luxuskörnyezetben, szobrászfeleségként élő fiatal nő, szerelmes lesz Szabó Istvánba, a friss gépészmérnöki diplomás autószerelőbe. A fiú egyénisége, jelleme, az iránta érzett, hirtelen fellobbant szerelem és az általa kínált új, tiszta életforma vágyakozást ébreszt benne egy más, tartalmasabb élet iránt. Ám amikor döntésre kerül a sor, Éva megretten és visszalép: nem tudja vállalni a józan, kiegyensúlyozott, de erőpróbáló vidéki életet, hisz szüksége van a fényűzésre, a semmittevésre, a megvetett, de megszokott társasági életre.

Színlap

Szerző: Sarkadi Imre

Sarkadi Imre regénye alapján rádióra írta és rendezte: dr. Cserés Milkós (1967)

Éva – Ruttkai Éva; Bence – Gáti József; Szabó István – Avar István; Annuska – Kállai Ilona; Tibor – Garas Dezső; Igazgató – Deák Sándor; Főagronómus – Tyll Attila

Szerkesztő: Bernát Rózsa

időtartam: 88perc

Tartalom:
A gyáva Sarkadi Imrének – a maga nemében – valóságos kis remekműve; világnézetileg a megtalált élet reménysége, belső formájánál fogva pedig ideális mű rádiófeldolgozásra. E kisregény cselekménye és reflexiói ugyanis a női főhős, Éva, szenvedélyes monodrámájában fejeződnek ki. Képei és jelenetei tudatvilágának különböző térbeli és időbeli síkjain jelennek meg. Ezért szükségszerű forma itt a formabontás.
Éva rádöbben 30. születésnapján élete értelmetlenségére, és visszafelé pillantva, nyomozni kezdi, hol romlott el a múltja. Az Évának, a beszélőnek, a Narrátornak az idősíkja; Narrátor Éva már ismeri élete drámáját, már ismeri a rossz véget, ezért olyan fásult, szinte idegen. A másik időbeli és térbeli síkon a félmúltja elevenedik meg; itt még gyanútlanul él, cselekszik, és reménykedik, hiszen nem ismerheti sorsa végezetes fordulóit, jelleme bukatóit. Amikor mégis föltörnek kétségei, belső monológjait, néma gondolatait halljuk.
A bemutató előadás alkotói azt remélik, e három réteg akusztikai elemei testet öltenek majd a rádióhallgató képzeletének kis színpadán.

Cs.M.(Rádióújság : a Magyar Rádió hetilapja 1967/3.sz 2.oldal)

Bemutató: 1967.január 22, 19:10 Kossuth

Forrás: Rádió- és Televízió Újság; Kiegészítésként Magyar Rádió műsorboríték vagy a hangjáték konferálása

Hasonló rádiójátékok*

  1. Saul Bellow: Narancsfelfújt (1972)
  2. Pierre Corneille: Cid (1955)
  3. Franz Hiesel: Kerkafalva (1986)
  4. Eevamaija Poijarvi: Mint a tücsök a sötétben (1976)
  5. Kosztolányi Dezső: Pacsirta (1961)
  6. Szirmai Rezső: Menekülés a vakságba (1967)
  7. Vészi Endre: A sufni (1982)
  8. Kopányi György: Csábítóvíz (1993)

AI-besorolás

Az aktuális hangjáték AI által kinyert kategóriái és kulcsszavai.

AI saját kategóriák (*)

Műfaji kategóriák*
szerelmi dráma erkölcsi dráma
Hangműfaj*
dialogikus hangjáték narratív/elbeszélő hangjáték
Hangulat*
vágyakozó csalódott morális romantikusan keserű társadalmi
Téma*
munkahely és hivatás falusi és paraszti világ természet és környezet szerelem és párkapcsolat média, rádió és nyilvánosság erkölcsi döntés és felelősség szabadság és bezártság polgári világ és társasági élet
Összekötő műfaj*
Erkölcsi határhelyzet
Műfaji jelzők*
szerelmi/párkapcsolati erkölcsi/morális lélektani kamarai traumatikus/túlélési munkahelyi/termelési
Főcsoportok*
Morális és lélektani mintázatok Kapcsolati és családi mintázatok Hatalmi és társadalmi mintázatok

AI kulcsszavak

Kulcsszavak
kényelemhez láncolt vágy tisztaságígéret elárulása társasági üresség vonzása bátorság nélküli szerelem döntés előtti visszamenekülés

Tengelyprofil

Szerző:
Rendező:
Rádióra alkalmazó:
Színészek: (8 fő, átl. 45 év)
Szerkesztő:
KorhatárFiataloknak
Klasszikus
Korhatár (ifjúságvédelmi)Szülői felügyelettel
16 - téma
Kézi besorolás AI kategorizálás
Játékidő 88 perc
Bemutató dátuma 1967. január 22.
Rádiós műfaji besorolás Adaptáció
Régió Magyarország (közrádió)
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió
Forrásmű típusa Regény
Címkék

szerelem, nő, művészet, művész, magyar, munkás, autó, feleség, férj, üdülés, házasság, jólét
Társadalmi címkék

nők helyzete, utazás, munkakörülmények, szocializmus, munkások helyzete, értelmiség helyzete, fogyasztás
Említések

üdülő, műterem, szerelőcsarnok, autószerelő, művész, szobrász, gépkocsi
Történet időtartama Több nap
  • Több év
Cselekmény kronológiája Kronologikus
Felvétel helye Stúdió
Nyelvezet Köznyelv
Főbb szereplőviszonyok Nemek harca, Magánéleti (nem szerelmi), Nemzedéki, Szerelmi/szexuális
  • Munkakapcsolat
  • Szerelmi/szexuális
  • Tradícióalapú-/hierarchikus
  • Belső konfliktus
Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység Munkás, Háztartásbeli, Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Nem felsővezető mérnök/műszaki szakember
  • Művész vagy tömegszórakoztató-művész (író kivételével)
  • Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda
  • Szülő vagy házaspár
Releváns státuszváltozás és életesemény Fordulatszerű (bármelyik), Anyagi siker, gazdagodás, Társadalmi felemelkedés, Erkölcsi leépülés (jellemfejlődés - negatív), Lélektani összeroppanás, Erkölcsi lelepleződés (negatív)
Főszereplők releváns kora Fiatal, Középkorú, Idős
Narrátor Nincs
Narráció helye Nincs narrátor
Párbeszédek jellege Férfi-férfi, Férfi-nő, Női belső monológ
Zenei jellemzők Érzelmi, Főcímzene, Háttérzene, Egyéniségtükröző
Dramaturgiai egyéb adatok Színházszerű
Zenei tipológia Tánczene/popzene/esztrád/liftzene, Korszakra utaló zene
Korhatár - edukációs skála Fiataloknak, Klasszikus

Létrehozva: 2022. 02. 03.; Revíziók: 2022. 04. 17.; 2022. 07. 01.; 2022. 07. 16.

A bemutató idején az intézmény neve: Magyar Rádió és Televízió (MRT)

Ekkor a rádió és osztályainak irányítói:

  • Elnök: Tömpe István (1962-1974);
  • Dramaturgia főrendező: Cserés Miklós (1958-1981);
  • Falurádió: Simon Ferenc (1967-1988);
  • Irodalmi Főosztály: Zentai János (1963-1973);
  • Szórakoztató Osztály: Bozó László (1967-1968);

Az adatokban ellentmondások előfordulhatnak a források bizonytalansága miatt.