Avar lovas-sír
Összefoglalás
Románia vagy Magyarország – a különbség alig észlelhető, amikor a második világháborúban a zsidók elhurcolásától a kommunista hatalmon keresztül a szabadabb szocialista évekig húzódó személyes sorsokon keresztül festett történelmi tablót nézzük. Közben a felforgatott avar lovas sírban arra mutat rá a színdarab, hogy az avarokat már valaki utálta ezen a vidéken, akik előbb voltak itt (mármint: a dákok), és akik, a történet narratívájában, végigszenvedik az évszázadokat, de — maradnak. Az 1980-as mű magyarul 1981-ben jelent meg nyomtatásban, a rádiós feldolgozás 2 évvel ezutáni.
A rádiós megvalósítás realista, sok népzenei motívummal keresztülfűzött.
A dráma 1981-es bevezetője:
„A főhős egy egyszerű parasztasszony, Mária, aki ámultan és mégis biztosan áll a körülötte megingó, összeomló, újraépülő és gyökeresen átalakuló világ középpontjában; ő az egyetlen szilárd pont mindeme viharos változásokban, ő az egyszerű emberség eszményének képviselője s a nép és haza fogalmainak megtestesítője; körülötte forognak – áldoznak le vagy hajnallanak fel – a többi eszmék-eszmények planétái. S ő az, aki a legtöbb alkalmat szolgáltatja szerzőnknek eltöprengeni egyéni szabadság és történelem viszonyán, az egész színmű eszmei kulcskérdésén. A szabadság lelkiismeret dolga: az ember olyan mértékben szabad, amilyen mértékben ezt ő maga megengedi magának – mondatja ki D. R. Popescu egyik hősével. A darab egésze azonban egyebet sem tesz, mint a szabadság társadalmi meghatározottságát illusztrálja.
Az Avar lovas-sír, szerzőnk egyik legújabb (1980-ban bemutatott) és legérdekesebb alkotása mellett, hogy – mint mondtam – a Romániában zajlott és zajló szocialista forradalom freskója, egyben elmélyült meditáció is a románság nemzeti történelme fölött, annak keresése és felmutatása, ami örök és változhatatlan e nép múltjábanjelenében. Az avar temetkező-hely motívuma, amely minduntalan visszatér az egy-mást követő képekben, a mai események és a románság régi történelme közötti kapcsolatot hangsúlyozza: a türelem, az áldozatvállalás és a békevágy ősi erényeinek minden változást átvészelő folytonosságát.”
Színlap
Dumitru Radu Popescu színművének rádióváltozata
Fordította: Veress Zoltán.
Rádióra alkalmazta: Katona Imre.
Rendező: Bozó László
Szabó — Agárdi Gábor, Bajuszos — Horváth Sándor, Kajla — Szatmári István, Anais — Ronyecz Mária, Dávid — Kézdy György, Eduard — Kálmán György. Mária — Kútvölgyi Erzsébet, Márta — Császár Angéla, Gilu — Koncz Gábor, Szakács — Bodrogi Gyula, Iván — öze Lajos, Micisapkás — Avar István, Nicoará — Sinkovits Imre, Popesctu— Tomanek Nándor, Facca — Káló Flórián, Ulá — Hau-mann Péter, Bunta — Buss Gyula, Ilié _ sinkó László, Paunita — Peremartoni Krisztina, Pásula Molnár Tibor, Viorel — Lukács Sándor
Közreműködik: a Kaláka együttes és a Nemzeti Színház Stúdiója Zenei szerkesztő: Kelemen László. Zenei rendező: Durkó Katalin.
Dramaturg: Bárdos Pál
Dumitru Radu Popescu egyike a legjelentősebb mai román íróknak. A 47 éves művész a román írószövetség elnöke, értékes regények alkotója, sikeres és termékeny színpadi szerző. Bukarestben 1980-ban bemutatott Avar lovas-sír című drámája konkrét, mégis szimbolikus képsor — hazája legújabb történelméről.
1983. június 11., 3. m. 21.28
1984. január 17, kedd Kossuth Rádió 19.56 Rádiószínház
Korabeli ajánlószöveg
Dumitru Radu Popescu egyike a legjelentősebb mai román íróknak. A 47 éves művész a román írószövetség elnöke, értékes regények alkotója, sikeres és termékeny színpadi szerző. Bukarestben 1980-ban bemutatott Avar lovas-sír című drámája konkrét, mégis szimbolikus képsor — hazája legújabb történelméről.
| Szerző | |
|---|---|
| Rendező | |
| Színészek | |
| Fordítók | |
| Dramaturgok | |
| Rádióra alkalmazók | |
| Zenei rendezők | |
| Zenei közreműködők | |
| Korhatár - Ifjúságvédelmi skála | 16 - téma |
| Korhatár rövid indoklása |
A nácizmus és kommunizmus eseményeit mikrotörténelmi szempontból bemutató munka felkavaró lehet gyerekeknek, azon kívül érthetetlen is. A munka első részében a zsidók elhurcolása és megalázása, a másodikban a kommunista verések jelennek meg. |
Bozó László
Agárdi Gábor (61)
Kálmán György (58)
Ronyecz Mária (39)
Sinkovits Imre (55)| Státusz | Önálló mű |
|---|---|
| Rádiós műfaji besorolás |
Adaptáció Hangjáték |
| Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve |
Magyar Rádió |
| Bemutató dátuma | 1983. június 11. |
| Játékidő | 120 perc |
| Előforduló releváns játékterek | Hivatal, Otthon |
| Releváns földrajzi régió | Vidék |
| Időszinkronitás | Múlt, Szinkron |
| Szemléletmód, alműfaj, tematika |
Tragikus Szocialista Nácizmus |
| Szövegforma | DIalógus |
| Történetszál | Hálózattörténet |
| Narratíva/konfliktustípus | Élettörténet, Szenvedéstörténet, Átváltozás |
| Dramaturgiai egyéb adatok | Színházszerű |
| Történet időtartama | Több évtized |
| Cselekmény kronológiája | Kronologikus |
| Felvétel helye | Stúdió |
| Nyelvezet | Köznyelv |
| Főbb szereplőviszonyok | Magánéleti (nem szerelmi), Politikai |
| Releváns társadalmi/kulturális/gazdasági/politikai - poszt/hivatás/tevékenység | Munkás, Paraszt/mezőgazdasági munkás/gazda, Újkori politikus/káder/középvezető |
| Főszereplők releváns kora | Középkorú |
| Narrátor | Nincs |
| Narráció helye | Nincs narrátor |
| Párbeszédek jellege | Férfi-férfi, Férfi-nő, Női belső monológ |
| Zenei jellemzők | Diegetikus mediális, Diegetikus - a szereplők zenélnek |
| Technikai adatok | Monó |
| Forrásmű hivatkozás | https://szinhaz.net/wp-content/uploads/pdf/drama/1981_01_drama.pdf |
| Forrásmű típusa | Színmű |
| Megidézett kor (nemzetközi) | 1939-1945 Második világháború, 1945-1950 Második világháború utáni évek, 1950-1959 Ötvenes évek, 1960-1969 Hatvanas évek, 1970-1979 Hetvenes évek |
| Címkék |
történelem, kommunizmus, nácizmus, szocializmus, |
| Említések |
avar, Kolozsvár, Várad |
| Kódolás kész? | Kész |