chevron-downchevron-leftchevron-rightchevron-upquotesearch
Móra Ferenc
Szép Ernő
Zala Zsuzsa

Tóbiás mester

28 perc

1983. július 07. 14:35

Magyar Rádió Gyermekrádió
Magyar Rádió/MTVA/Radio Budapest

Történetek Mátyás királyról

Móra Ferenc és Szép Ernő elbeszéléseiből írta: Zala Zsuzsa

Zenei munkatárs: Szigeti István

Dramaturg: Asperján György

Rendező: Éless Béla

Mátyás király – Sinkó László, Mesélő – Perlaki István.

Az Ifjúsági Rádió műsora

Petőfi Rádió, 1983. július 7. 14.35–15.03

Megjelent kritika: Asperján György: A legendák Mátyás királya. In: ”Rádió és Televízió Újság.” XXVIII. évf. 1983. VII. 4–10. 6. oldal

A rövid életű magyar reneszánsz életrehívója egy különleges személyiségű ember, Mátyás király volt. Uralkodása idején még egyszer felfénylett a középkori Magyarország, nyugalmat és biztonságot nyújtva főnemesnek és jobbágyoknak egyaránt. Mátyás halála után hanyatlani kezdett az ország, ismét elszabadultak a főúri önzésből, hatalomvágyból táplálkozó indulatok, majd jött a Dózsa-féle parasztháború, s 1526-ban a mohácsi vész. Ennyi tragédia közepette a különben is fényes múlt még fénylőbbé vált. A békét és biztonságot teremtő Mátyás személye köré legendák gyülekeztek, egyre ideálisabbá alakítva, emelve a fiatalon trónra került igazságos király alakját.

A mondák természetesen mindig őriznek valamennyit az igazságból, s fényt vethetnek arra a korszakra is, amelyben egyes legendák ismét előtűnnek vagy élettelibbé válnak. Egyébként nemcsak a nép fantáziájában öltött újabb és újabb alakot Mátyás. Sokat foglalkoztak vele íróink is. Ők természetesen még inkább igyekeztek úgy formálni az igazságos, a nemzeti király alakját, hogy koruk elé példának idézhessék. Ennek egyik legizgalmasabb dokumentuma a Bajcsy-Zsilinszky Endre könyvhéten megjelent munkája, amelyben Mátyást úgy mutatja be, mint aki mindig is szemben állt a német nagyhatalmi törekvésekkel. Bajcsy-Zsilinszky munkája 1940.ben jelent meg először, olyan korban, amikor a nagy király idézése egyben a jelen józanul mérlegelő politikusai számára – sajnos, kevesen voltak – példa és intés egyaránt lehetett.

A műsor, Móra Ferenc és Szép Ernő munkáinak felhasználásával, nem a történelmi Mátyás képét rajzolja meg, hanem a legendákban élőét. Ez a garabonciás, álruhában öltöző, igazságosztó, jókedvű és jó humorú Mátyás állt leginkább közel a nép, a mesemondók szívéhez, különösen századok múltán, immár végképp elfeledve a kemény adókat, csak a jót, az igazságra törekvő, a népet kedvelő uralkodót látva.

Nem történelmi műsor ez, hanem irodalmi. Kaland és játék találkozik össze a legkülönbözőbb epizódokban. A figyelmes hallgató azt is észreveheti természetesen, hogy több epizódban is feleselnek egymással a Mátyásról szóló állítások. De hát különböző korszakokban keletkezett legendákat emeltek fel az írók, és alakították szándékukhoz, mondandójukhoz.

Kihez szól ez a műsor? Gyerekekhez? Hozzájuk is, hiszen olvasmányukban először ezzel a legendabéli Mátyással találkoznak. De szól bárkihez, aki szívesen időzik el a történelemi múltunk nagy alakja, helyesebben annak tanulságos legendabéli, íróilag pontosan és izgalmasan formált változata „társaságában”.

Státusz Önálló mű
Rádiós műfaji besorolás Hangjáték, Mesejáték
Hangfelvételt készítő rádió/műhely neve Magyar Rádió Gyermekrádió, Magyar Rádió/MTVA/Radio Budapest
Bemutató dátuma 1983. július 07. 14:35
Játékidő 28 perc
Eredeti korhatári besorolás Nincs
Bemutató médium Petőfi
Kapcsolódó rádiójátékok
Filter by
radioplay Post Page
Sort by

Tóbiás és a többi messiás

Kopányi György rádiójátéka Rendező: Gál István Dramaturg: Maráz László Szereplők: Tóbiás

2

Tóbiás

Folytatásos rádikomédia Wodehouse regénye nyomán írta és rendezte Turián György

2

Tuba Tóbiás

2010.07.25. Bartók Rádió 11:00 Balogh Sándor és Lukácsházi Győző hangjátéka Szerkesztő: Szalai Eszter

2

Robi, Tóbi és a Töfröcsó

Fantasztikus rádiójáték gyermekeknekLornsen Boy regénye nyomán írta Nagy Zsuzsa I.

1

Vélemény, hozzászólás?

hu_HUHUN